_
hirdetés
_
hirdetés
Házon belülről érkezett a kulturális és innovációs miniszterré avanzsált Hankó Balázs utódja. Varga-Bajusz Veronika elkötelezetten viszi tovább a szakképzéssel és felsőoktatással kapcsolatos területet, továbbá a szívéhez igen közel álló fiatalokkal kapcsolatos ügyek is a koordinálása alatt zajlanak tovább. Az államtitkár a Szakmaverzumnak adta első exkluzív interjúját, amelyben elmondta, mitől jó a szakképzési rendszer, és hogy szeptemberben hányan kezdik meg tanulmányaikat technikumban.
Vágjunk mindjárt a közepébe: miként értékeli a szakképzési rendszer átalakítását, különösen annak fényében, hogy a szakképzés és a felsőoktatás immár szorosan összekapcsolódik?
Valóban, a szakképzést a felsőoktatás egyfajta előszobájává tették, főként a műszaki, a mérnöki, illetve az informatika területén, ami mindenképp üdvözlendő. Erőteljesen oldódik az a társadalmi prekoncepció, miszerint a szakképzés azt jelenti, hogy az abban tanulók nem mennek egyetemre. Személyes példával is alá tudom támasztani a rendszer sikerességét: a lányom gimnáziumba is felvételt nyert, ám úgy döntött, hogy szeptembertől inkább egy technikumban folytatja tanulmányait. Az egyszerre érettségit és szakmai oklevelet adó technikumok perspektívát és kellő rugalmasságot nyújtanak a fiatalok számára, hiszen az 5 éves képzés után el tudják dönteni, hogy egyből munkába állnak az adott szakmában, vagy tovább bővítik tudásukat a felsőoktatásban. Sőt, az is lehet, hogy a tanuló elkezd dolgozni, de 1 vagy 2 év után jön rá, vagy lesz meg a kellő motivációja ahhoz, hogy felvételizzen egyetemre.
Nagyszerű alap, amelyet csak csiszolni kell
Milyen teendők vannak még a szakképzési rendszerben. A stabil alap megvan, mely részen van még csiszolni-, fényesítenivaló?
Pölöskei Gáborné nagy jó és stabil rendszert dolgozott ki, mindössze olyan menetközbeni finomhangolások lehetnek szükségesek, amelyek lekövetik az aktuális változásokat.
Erős, fejlődőképes intézményrendszerrel, stabil alapokkal rendelkező szakképzési rendszerről beszélhetünk, amely kiváló kapcsolatokat ápol a duális képzés keretében együttműködő vállalatokkal, valamint a gazdaság egészével. Ugyanakkor diák- és képzésközpontú.
A tanulók számára vonzó az ösztöndíjrendszer, valamint, hogy már a technikumi évek alatt munkabérben részesülhetnek. A felsőoktatásban nem tudott kellőképp gyökeret ereszteni a duális képzés, szükséges a szakképzésben tapasztalható jó gyakorlat átemelése. A lányom példáján keresztül látom, hogy őt a technikum sokkal inkább partnerként, felnőttként kezeli, mint például a gimnáziumba járó fiamat. A gimnáziumoknak is szemléletváltásra van szükségük. Kaptam már olyan kérdést egy gimnáziumi diáktól, hogy miért van szükség ennyire széles spektrumú érettségire, miért nem lehet célzottan, személyreszabottan az adott területre képezni. A mai fiatalok már elvárják, hogy az iskola készítse őt fel az ő által vágyott egyetemre való bekerüléshez.

Varga-Bajusz Veronika
Fotó: Víg Johanna/Szakmaverzum
Az egyik legnépszerűbb magyar humoristát idézve, „érettségi óta nem találkoztam csonka gúlával”. Vagyis egyre inkább az a jövő, sőt, már a jelen is, hogy az élethez is szükséges gyakorlati tudás elsajátítása nagyobb hangsúlyt kap, nem csökkentve természetesen a közismereti tárgyak alapműveltséghez szükséges fontosságát?
_
hirdetés
_
hirdetés
Erről a minisztériumban is sok diskurzus folyik. Én magam annak vagyok híve, hogy a közismereti tárgyak fontosak. Egyrészt egy 18–19 éves diák még kevésbé tudja felmérni, mire lesz szüksége az életben, másrészt több tudásból veszítve több marad, mint kevesebb tudásból. Egy másik fontos szempont, hogy számos olyan elvárásnak megvan a maga funkciója, amiket a diákok nem annyira kedvelnek, és sokszor értelmét sem látják sem ők, sem szüleik. A verstanulás például monotóniatűrésre kondicionál, míg a kötelező olvasmányok a szókincset fejlesztik. Olyan másodlagos funkciókról van szó, ami a tanuló személyiségfejlődésében is segít. Ugyanakkor nem fér kétség ahhoz, hogy a mai kor, illetve a munkaerőpiac elvárásai egyre gyakorlatorientáltabb embereket kívánnak.
Megvannak a friss adatok
A szakképzés vonzerejét jól mutatja, hogy immár tízből hat diák a szakképzést részesíti előnyben a gimnáziummal szemben, a 8. osztályt követően pedig a technikum a legnépszerűbb iskolatípus. Hogy alakulnak a legfrissebb számok, szeptembertől hányan kezdik meg tanulmányaikat technikumban és hányan gimnáziumban?
A legfrissebb felvételi adatok szerint 8. osztályt követően
a tanulók 43 százaléka választotta a technikumi oktatást, 37 százaléka gimnáziumi oktatást és 16 százaléka szakképző iskolai oktatást.
Részletes adataink a későbbiekben lesznek, de már most látszódik, hogy a szakképzés egészében 325 ezer fő részére indulnak képzések idén ősszel, amibe beleértjük a felnőtteknek szóló, egyre népszerűbb szakmai oktatásokat és képzéseket is.
A szakképzés népszerűségét tovább javíthatja a vállalatokkal, ipari szereplőkkel való még szorosabb kapcsolat. Másrészt tovább folytatódik a szakképző intézmények infrastrukturális fejlesztése, hiszen a minőségi képzéshez elengedhetetlen a 21. századi körülmények biztosítása. A következő állomás pedig, amikor a társadalom a saját bőrén tapasztalja, hogy a szakképzésből kikerülő fiatal milyen sikeres tud lenni a szakmájában, ezáltal az életben.

Varga-Bajusz Veronika
Fotó: Víg Johanna/Szakmaverzum
Miként tud, hogyan kell reagálnia az oktatási rendszernek a folyamatosan változó munkaerőpiaci igényekre, társadalmi kihívásokra?
Mind a szakképzés, mind a felsőoktatás esetében kulcskérdés a vállalatokkal, az adott térség gazdasági szereplőivel való szoros együttműködés. Ebben kiemelt szerepel van a Magyar Kereskedelmi Iparkamarának. A szakképzés mindezt jól viszi, erős lábbal a duális képzés terén. Utóbbi a felsőoktatás terén még fejlesztésre szorul, ugyanakkor az egyetemek is egyre erősebb vállalati kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, ezáltal karrierutat tudnak felmutatni hallgatóik felé. Az oktatási intézményeknek az elvándorlás megakadályozásában, a térség megtartóerejében is kulcsszerep jut, különösen jó ezen a területen például a nyíregyházi egyetem. A hallgatóknak célszerű a böngészni a diplomás pályakövetési rendszert, amelyen keresztül releváns információhoz juthat, hogy mire számíthat az adott szakmában. Ne felejtsük, hogy a diplomás átlagbér másfélszeres szorzót jelent!
Milyen teendők vannak az iskolai lemorzsolódás további visszaszorításához, és milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésre?
A szakképzésben a Dobbantó, illetve a Műhelyiskola Program hivatott az iskolai lemorzsolódás minél alacsonyabban tartásához. Ennek keretében integrálják be, illetve vissza az oktatási rendszerből kiesett, vagy abba nehezen betaláló gyerekeket annak érdekében, hogy legyen egy olyan szakmájuk, amely biztosíthatja megélhetésüket. A minisztérium ehhez további forrásokat biztosít. Ami a felsőoktatást illeti, a közfeladat-finanszírozás előtti évekhez képest mintegy 3500-al csökkent a hallgatói lemorzsolódás, továbbá gyorsabban haladnak a diplomaszerzés felé. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) 2029-ig 1 milliárd forintos keretből igyekszik tenni a hátrányos helyzetű hallgatók felsőoktatásba integrálása, és szintén a lemorzsolódás csökkentése érdekében. Optimálisabb a helyzet, de van még tennivaló.