_
hirdetés
_
hirdetés
Elkezdődött az EPALE Közösségi Konferencia 2024, melyet október 15. és 17. között tartanak Bolognában. Fő témái a felnőttképzés, a digitális készségek és a jövő alakulása, alakítása. Az első nap fő eseménye egy kerekasztal-beszélgetés volt a felnőttképzés fontosságáról a digitalizáció korában. Ergo jöhet is a beszámoló.
Michael Horgan, az Európai Bizottság készségekért felelős csoportvezetője kiemelte annak a fontosságát, hogy az EU polgárainak megtanítsák az olyan technológiák, mint az AI használatát. Hangsűlyozta, hogy nagyon sok AI program felhasználóbarát és az átlagos ember is tudja használni, éppen ezért rendkívül fontos, hogy az emerek elsajátításanak olyan készségeket, mint például a deepfake-ek, dezinformáció és az álhírek kiszűrése. Azt is hangsúlyozta, hogy
ma már 10-ből 9 álláshoz szükséges valamilyen szintű digitális készség, a jövőben ezek a elvárások komplexebbé fognak válni, ezért fontos, hogy már időben felkészítsük magunkat az átállásra.
A mikrotanúsítványokat pedig, mint fontos elemeket jelezte meg a digitális készségek elterjesztésében.
Ezután arról is beszélt, hogy jelenleg megfigyelhető egy észak-dél ellentét a digitalizáció elterjedésében. A skandináv országokban ugyanis már most rengetegen használják ezeket a technológiákat, míg például Spanyol- vagy Görögországban sokkal kevesebben. Figyelmeztetett, hogy mindenféleképpen el kell kerülnünk ennek az ellentétnek az elmélyülését, és erre a hatékony oktatás a legjobb eszköz.
_
hirdetés
_
hirdetés
Safa Ghnaim, a Tactical Tech társigazgatója felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy az emberek megismerjék ezeknek a technológiáknak az árnyoldalát, azokat a hatalmi struktúrákat, óriáscégeket, akik ezeket dominálják. Rámutatott arra, hogy
az olyan technológiákat, mint az AI vagy a közösségi média, algoritmusok működtetik, melyeket tömérdek adat vesz körül. Ezt az adathalmazt használják arra, hogy tanítsák az algoritmusokat, viszont senki sem tudja biztosan, ezeket az adatokat hogyan, mire használják, vagy akár éppen kinek adják el.
Az adatok így rossz kezekbe kerülhetnek, elnyomó rendszerek profitálhatnak belőlük az emberek kárára. Végül pedig emlékeztetett, hogy ezekre a problémákra nincs könnyű válasz, viszont a rendszer ilyen aspektusaival is szembe kell néznünk.
Joe Litobarski, a Maastrichti Egyetem PhD kutatója arról beszélt, hogy át kell gondolnunk, mit is nevezünk forradalminak a technológia kontextusában. Elmondta, hogy sok olyan technológia, mint például az internet, ami korábban forradalminak minősült, mára már tökéletesen a mindennapi élet megszokott részévé vált, intézményesült. Az AI csak a legutóbbi az ilyen technológiák sorában, tette hozzá. Elmondta, hogy nagyon fontos az, hogy
ne becsüljük alá a felnőttképzést, a történelmét, és azt, hogy milyen fontos része volt és lehet is a társadalomban, illetve az ilyen techológiákhoz való alkalmazkodásban.
Gema Parrado León, digitális oktató és az AUPEX projektmenedzsere a vidék elnéptelenedésére és az ebből adódó problémákra a digitális készségek oktatásával adott válaszokra és megoldásokra hívta fel a figyelmet. „Sok fiatal elmegy a munka miatt”, mondta,
„ezért nekünk a kapcsolatteremtés miatt nagyon fontosak a digitális készségek.”
Hozzátette, hogy ezen készségek elsajátítása azon felül, hogy segít áthidalni az elvándorlás és a távolságok okozta problémákat, a munkavállaló értékét is emeli, vagy akár lehetővé teszi, hogy helyben tudjon dolgozni, ne kelljen elmennie.