Hogyan változik a világ az űrkutatás hatására 20 év múlva? Milyen lesz az űrutazás, az élet az univerzumban 2044-ben? Hogyan telhet egy nap az űrbázison…és hogyan telne a te napod az űrben? Milyen élményekkel, kihívásokkal találkoznál? Hogyan és mire taníthat a Világegyetem? Hogyan változtatja meg az embert az, hogy kilép az űrbe? Milyen hatással lehet a társas kapcsolatainkra a kozmosz? Te mire lennél kíváncsi egy űrutazás során? Ezekre a kérdéseket kellett megválaszolni az Ugrás a jövőbe! 2024 kreatív alkotói pályázaton, amelyre olyan 7–10. osztályos, kreatív diákok által alkotott magyarországi és határon túli csapatok, barátok együttes jelentkezését várták, akik szívesen terveznek tudományos fantasztikus tárgyat vagy szolgáltatást. Mi pedig mutatjuk, hogy ők miként képzeli el az űrjövőt!
A jelentkezők idén is innovatív és izgalmas ötleteket hoztak. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem negyedik évadához érkezett versenyének nyertes projektjei között van a jövő élelmezését segítő Lebegőkert, bányászattal foglalkozó űrbázis, etikus terraformáló projekt és LifeBubble nevű űrhelyiség.
A verseny évről-évre megismerteti a pályaválasztás előtt álló jelentkezőkkel a design fogalomkörét, problémafelvetéseit és megoldásmódjait, felelősségét, miközben kapcsolódni tud a közismereti tárgyakhoz, és átélhetővé teszi a meglévő tudást is.
A pályázat népszerűségét jelzi, hogy idén is több tucat csapat regisztrált, a nyeremények mellett pedig a legnagyobb vonzerőt továbbra is a csapatmunka és a tantermen kívüli tanulás jelentette.
Lebegőkert az űrben
Az alkotópályázat nyertes projektje a RoboHerbs csapat Lebegőkert című munkája, amely egy űrbe kitelepített üvegházszerkezetű létesítmény. A jövőbeli élelmiszerhiányra is megoldást jelentő elképzelés bemutatja, hogyan lehetne génmódosított, extrém körülményeket jól tűrő, hamar termő növényeket termeszteni az űrben, mivel a túlnépesedés és a globális felmelegedés miatt a jövőben a bolygónkon található termőterületek csökkenésével számolhatunk. A RoboHerbs csapat tagjai a Szegedi SZC Vedres István Technikum diákjai, Kuspi Szonja, Márton Luca, Rácz Adrienn, Varga Tamás, felkészítő tanáruk Egervölgyi Lilla volt, MOME-mentoraik pedig Tornyánszki Éva és Schuller Vladimir.
Bányászat a Marson
_
hirdetés
_
hirdetés
Második helyen az Űrkalandorok csapat végzett, tagjai: Ambrus Hanna Liza, Bán Bianka, Doncsecz Darinka, Szeli Anna és Szita Jázmin Nikoletta a Győri SZC Sport és Kreatív Technikum diákjai. Projektjük a vörös bolygóra tervezett Marsula bázis, melynek lakói elsősorban nemesfémércek és egyéb nyersanyagok bányászatával foglalkoznak, hogy pótolják a Földön már fogyóban lévő készleteket. Elképzelésük szerint a Marsulán a vezető ágazat a bányászat, de fontosak a bányászok jóllétét szolgáló egyéb munkakörök és tevékenységek is, például a szakorvosi ellátás vagy a legnépszerűbb rekreációs sportlehetőségek. A lakók kompakt, panorámás lakásokban kapnak szállást, a kantinban pedig ízletes ételeket fogyaszthatnak, amelyek alapanyagait a Földről szállítják. A Marsula nem csupán egy munkahely, hanem egy összetartó közösség is. A csapat felkészítő tanára Mihály Flóra, MOME-mentorai pedig Kocsis Anna és Pataki Zsolt voltak.
Génmegőrzés és terraformálás
A harmadik díjat a Gene Bank nevű projekt nyerte, amely tervei szerint etikus módon segítené az embereket az új bolygók terraformálásában. Az elképzelés azon alapszik, hogy az emberiség a klímakatasztrófa következményeként más bolygókon keres életlehetőséget, ahhoz azonban, hogy a lakhatóság jeleit mutató bolygókat elkezdhesse benépesíteni a társadalom, a Gene Bank szolgáltatásai szükségesek. Ezek a növényi és állati génmegőrzés és a terraformálás, utóbbit speciális robotmunkások végeznék. A raktározó rendszer és a terraformáló csomagszolgáltatás mellett a cég kiemelt figyelmet fordítana az etikus terraformálás népszerűsítésére is. A Gene Bank terveit a Voyager csapat jegyzi, tagjai, Gesztes Bernadett és Kocsis Franciska a Kőbányai Szent László Gimnázium tanulói, felkészítő tanáruk Pók Tímea, MOME-mentoraik Doktor Melinda és Egressy András voltak.
Buboréklakások az űrben
A 2024-es versenyen a különdíjat a LifeBubble, egy olyan buborékhelyiség kapta, amely biztosítja az ember számára az űrállomáson a szükséges életteret, amíg a Föld regenerálódik. A koncepció hátterében az áll, hogy 2044-ben az emberiség úgy dönt, elhagyja a Földet, hogy az visszanyerje korábbi, élhető állapotát. Átmeneti otthonát egy olyan űrállomás biztosítja, amelyben a Bubble™-technológiával ellátott helyiségekből alakítanak ki lakásokat és közösségi tereket. Az űrállomáson minden megtalálható, amit a Földön is ismertünk – piknikezni a ParkBubble, sajtburgerezni a McBubble tereibe térhetünk be. Az emberek LifeBubble lakásokban élnek: a multifunkciós, besötétíthető buborékoknak a falát 360 fokos érintőképernyők alkotják, amelyek akár egy érintéssel képesek arra, hogy a buborékot egy ismerősünk lakóegységéhez utaztassák, hogy a két „lakás” akár összekapcsolódhasson. A fantasztikus elképzelést a Tököm Paszuly csapat alkotta meg, amelynek tagjai, Bükki Emma és Martinkovics Márk a Dunaföldvári Magyar László Gimnáziumból pályáztak, felkészítő tanáruk László Sándor Gáborné, MOME-mentoraik pedig Csernák Janka és Balázs Dávid voltak.
YouTube-on elérhető az Ugrás a jövőbe! fináléja, vagyis a diákok prezentációiról készült felvétel:
