A természetben érzed igazán jól magadat? Érdekel az erdők világa? És a fenntarthatóság a szívügyed? Ez lehet akár a hivatásod is. Az erdésztechnikus szakmáról és a képzésről Sztojkáné Bodor Ildikót, a Kisalföldi ASzC Roth Gyula Erdészeti Technikum igazgatóját kérdeztük.

Mi mindenhez kell értenie egy erdésztechnikusnak? Vannak olyan különleges feladatkörök, amikre nem is gondolnánk?

Az erdésztechnikus munkája rendkívül sokoldalú. Egyszerre kell értenie az erdőgazdálkodáshoz, a természetvédelemhez és a vadgazdálkodáshoz. Ismernie kell „munkahelyének” flóráját és faunáját (növény- és állatvilágát – a szerk.). Különböző technológiákkal is tisztában kell lennie, valamint az adminisztrációval és feladatainak jogszabályi hátterével is. 

Sokan nem gondolnak rá, de az erdésztechnikus gyakran használ modern technológiákat is: GPS-es területmérést; drónokat megfigyelésre, térképezésre, permetezésre vagy helyez el vadkamerákat, rögzíti készletét digitálisan.

Emellett fontos szerepe van a klímaváltozás hatásainak megfigyelésében és az erdők egészségi állapotának fenntartásában is.

Fotó: Kisalföldi ASzC Roth Gyula Erdészeti Technikum; A felvétel a 2026-os Erdésztechnikus – erdőgazdálkodás szakmairány – Országos Szakmai Tanulmányi Versenyén készült, melyet az iskola a KAEG Zrt.-vel közösen szervezett.

Milyen készségek és kompetenciák szükségesek ahhoz, hogy valaki jó erdésztechnikus legyen, és ezek fejlesztésében hogyan segít az iskola?

A jó erdésztechnikus szereti a természetet, kitartó, felelősségteljes és jó megfigyelőképességgel rendelkezik.

Fontos a gyakorlati gondolkodás, az önállóság, ugyanakkor a csapatmunkára való képesség és a rendszerben történő gondolkodás, az összefüggések átlátása is. Mivel sokszor kell döntéseket hozni terepi körülmények között, szükség van problémamegoldó képességre és megfelelő fizikai állóképességre is.

Az iskola ezeket a kompetenciákat elsősorban gyakorlati oktatással fejleszti. A tanulók tanerdőben, erdőgazdaságoknál, vadászterületeken és tanműhelyekben dolgoznak, ahol valós helyzetekben szerezhetnek tapasztalatot. Emellett a közösségi programok, szakmai versenyek, tanulmányutak és terepgyakorlatok is segítik a személyiségfejlődést.

A képzésen két szakmairány választható: az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás. Kinek, melyik utat ajánlják?

Az erdőgazdálkodási szakmairányt elsősorban azoknak ajánljuk, akiket érdekel az erdők kezelése, a faállomány gondozása, a fahasználat és az erdőművelés világa. Ez a terület inkább a hosszú távú tervezésről és az erdő fenntartható kezeléséről szól. Az erdőt, mint a legösszetettebb ökoszisztémát növény- és állatvilágával, termőhelyével, éghajlatával együtt, rendszerben kezelni, átlátni képes legyen.

A vadgazdálkodási szakmairány azok számára lehet ideális, akiket jobban érdekelnek az állatok, a vadbiológia, az élőhelyfejlesztés, a vadállomány szabályozása. Itt nagyobb hangsúlyt kap a fauna terepi megfigyelése és a vadgazdálkodási gyakorlat.

Melyek a legizgalmasabb gyakorlati órák?

Fotó: Kisalföldi ASzC Roth Gyula Erdészeti Technikum

Természetesen ez beállítottság kérdése is. A gépész vénával rendelkező diákok figyelmét az erdészeti gépek üzemeltetése vagy az erdőhasználat gyakorlatok kötik le jobban. Az iskolában forwarder-harveszter szimulátoron tesztelhetik magukat, az erdei gyakorlaton kipróbálhatják a kötélpályát, vaslovat, dolgozhatnak motorfűrésszel… 

A lányoknak talán vonzóbb „erdők anyjának” lenni: erdőműveléssel, erdővédelemmel foglalkozni: megtanulni a szaporítóanyag-termesztés fortélyait, a különböző betegségeket, kártevőket felismerni, ellenük védekezni. 

A nagy többséget viszont a vadászat – vadgazdálkodás mindenképpen rabul ejti. A gyakorlatok során hajtásokon, tanvadászatokon vehetnek részt a tanulók, ahol sok kalandot élhetnek át, s tanulhatnak a minden alkalommal más helyzetekből, körülményekből. Nagyon népszerűek a többnapos tanulmányi utak is, ahol a tanulók a „helyi” körülményektől eltérő tapasztalatokat is megismerhetik.

Mekkora fókuszt kap a képzés tematikájában a természetvédelem, a fenntarthatóság, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem?

Napjainkban ez az egyik legfontosabb terület. A modern erdészeti és vadgazdálkodási képzés már nemcsak gazdálkodási szemléletet ad, hanem erős természetvédelmi és fenntarthatósági gondolkodást is.

A tanulók megismerik: az erdők ökológiai szerepét, a biodiverzitás jelentőségét, a természetközeli erdőgazdálkodást, a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásait, valamint az alkalmazkodás lehetőségeit. 

A cél, hogy a jövő szakemberei felelősen és hosszú távon gondolkodjanak a természeti értékek megőrzéséről.

Milyen lehetőségei vannak a továbbtanulásra azoknak, akik felsőfokú végzettséget is szeretnének majd szerezni?

Az erdésztechnikus végzettség kiváló alapot jelent felsőfokú tanulmányokhoz. A végzett diákok jelentkezhetnek többek között: erdőmérnöki, vadgazda mérnöki, természetvédelmi mérnöki, környezetgazdálkodási vagy agrármérnöki képzésekre. Sokan választják a Soproni Egyetem képzéseit, de más agrár-felsőoktatási intézményekben is sikeresen továbbtanulhatnak.

Milyen életpályákat nyújthat az erdésztechnikusi szakma? Hol, milyen munkakörökben tudnak elhelyezkedni a végzett diákok?

Az erdésztechnikus szakma stabil és sokszínű életpályát kínál. A végzett diákok dolgozhatnak: állami vagy magán erdőgazdálkodóknál, vadgazdálkodási szervezeteknél, nemzeti parkokban, természetvédelmi területeken, faipari vagy környezetgazdálkodási cégeknél, illetve vállalkozóként is. 

Ennek megfelelően lehetnek: kerületvezető erdészek, vadgazdálkodási technikusok vagy kerületvezető vadászok, természetvédelmi munkatársak vagy erdészeti vállalkozók. Ez a szakma nemcsak munka, hanem életforma; egy természetközeli, változatos és felelősségteljes hivatás!