Megnyitják májusban az 50 milliárd forintos új Fókuszterületi innovációs pályázatot, amelyben még nagyobb hangsúlyt kapnak az egyetemi-kutatóintézeti-vállalati együttműködések – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára csütörtökön egy budapesti konferencián.
Hankó Balázs a Joint Venture Szövetség „Innovációra Magyar!” című interaktív konferenciáján elmondta azt is, hogy a 2023-as Fókuszterületi innovációs pályázatban több mint 30 milliárd forinttal támogatnak 54 projektet az egészségügy, a digitalizáció és a zöld átállás területén.
Ismertetése szerint a Neumann János Program célja az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, a programban az idén 340 milliárd forint értékű fejlesztési pályázat jelenik meg.
Ebből 147 milliárd forint az idei innovációs programstratégia keretében válik elérhetővé.
A magyar vállalkozások feladata, hogy éljenek a lehetőségekkel, és találjanak egyetemi együttműködőket, szakképzési partnereket a terveik megvalósításához – mondta az államtitkár.
Kiemelte: a vállalati innovációs programokra 95 milliárd forint, a teljes kutatói életpálya átfogó támogatására 30 milliárd forint, a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma nemzetköziesítésére 24 milliárd forint áll rendelkezésre. A GINOP Plusz programban 131 milliárd forint uniós támogatású pályázati kiírással támogatják a Neumann János Program pályázati célkitűzéseit.
Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy versenyképességi fordulatra van szükség az EU-ban, ehhez a kormány a magyar modellt kínálja. Szeretnék elérni, hogy Európa TOP 10 innovátora között legyen Magyarország 2030-ra, ahogy azt is tervezik, hogy legalább százezer külföldi hallgató tanuljon a magyar felsőoktatásban.
_
hirdetés
_
hirdetés
Az elmúlt két év eredményei között kiemelte: a modellváltó intézményekben hét egyetemen erősödött a térségi megtartó erő, emellett összességében 5791-gyel nőtt az aktív hallgatók száma. Szeretnék elérni, hogy a duális képzésben minden fiatal munkát is vállaljon az adott képzési területének megfelelően. Csökkentették a szakma, végzettség nélküli iskolaelhagyók számát – jelezte, és hozzátette: szeretnék elérni, hogy a felnőttképzésben 20 ezer új résztvevő legyen a munkaerőpiaci igények kielégítéséhez, a 85 százalékos foglalkoztatottság eléréséhez. Az innovációban szintet léptek: növelik a forrásokat, a kutatók-fejlesztők létszámát – hangsúlyozta.
„Magyarország innovációs teljesítményének javításához több szabadalom, több innovátor, több egyetemi együttműködés kell, és növelni kell a K+F kiadások arányát is”
– vélekedett Hankó Balázs. A célok közé sorolta a kutatók-fejlesztők számának növelését, hogy Magyarországon 2030-ra egymillió lakosra vetítve 9000 kutató-fejlesztő legyen, továbbá a szabadalmak és az innovátor kkv-k számának megduplázását, mert ez tudja előre vinni a magyar gazdaságot. Kiemelte: 2023 őszén 35 százalékkal többen léptek be a doktori képzésbe, mint az elmúlt évek átlagában, ezt tervezik tovább ösztönözni.
A Joint Venture Szövetség idén harmadik alkalommal rendezte meg az Innovációra Magyar! című konferenciát. A rendezvényen a nagyvállalatok első számú vezetői, kormányzati szakpolitikai előadók és startup vállalkozások alapítói konkrét, gyakorlati példákon és esettanulmányokon keresztül mutatják be a legnagyobb magyar innovációkat, a támogatott programokat, valamint az aktuális hazai és nemzetközi innovációs trendeket, amelyek a hazai kkv-k és nagyvállalatok számára is inspirálóak lehetnek, és építik a hazai innovációs ökoszisztémát.
