A magyarok 42 százaléka olvas valamilyen gyakorisággal nyomtatott könyvet, ez az érték e-könyvek esetén 11 százalék, míg az e-hangoskönyveknél 7 százalék – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült kutatás, amelynek eredményéről hétfőn tájékoztatta az MTI-t a hatóság kommunikációs igazgatósága.
Mint írták: a teljes felnőtt magyar lakosság könyvolvasási és könyvvásárlási szokásairól 2023 tavaszán végzett kutatást az eKönyv Magyarország Kft. és a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (TÁRKI) az NMHH megbízásából. A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az élet legtöbb területét egyre inkább átszövő digitalizáció milyen hatással van a vásárlókra és a piacra. Így az onlineplatformok.hu oldalon publikált vizsgálat a klasszikus könyvformátum mellett az elektronikus könyvek és a streamelt (fizikai adathordozó nélküli) hangoskönyvek piacát vizsgálta.
„Érdekes, hogy a válaszadók nem csak azért érveltek a nyomtatott könyv mellett, mert az kézbe fogható és ténylegesen, fizikailag is birtokolható. Harmaduk azt is kiemelte, hogy jobban meg tudja jegyezni, amit papírkönyvben olvas. Az e-könyv mellett általában olyan érvek állnak, hogy egy eszközön rengeteg könyv elfér és nem foglal el annyi helyet. A válaszadók most is ezt a két tulajdonságát emelték ki az elektronikus könyveknek, de bő harmaduk azt is megjegyezte, hogy ezt a formátumot kényelmesebb, jobb olvasni, mint a nyomtatottat” – olvasható az összegzésben.
A médiahatóság azt írta, az e-könyvek nagyjából a 2 százalékát teszik ki a teljes könyvpiacnak,
_
hirdetés
_
hirdetés
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) becslése szerint, bár van, ahol ez az arány kicsit alacsonyabb a kiadói bevételek alapján. Az értékesítési adatok alapján az elektronikus könyvek olvasói között a legnépszerűbb műfaj a romantika, 19 százalékos aránnyal. Ezt követi a nemzetközi szépirodalom, a krimi és a magyar szépirodalom. Az e-hangoskönyveknél viszont a szépirodalom dominál – a „hallgatók” bő harmada (34 százalék) választja ezt a műfajt. Itt sokkal erősebb a gyermek és ifjúsági kategória, mint az e-könyveknél, az arány 27 százalék. Az ismeretterjesztő tartalom minimálisan lemaradva kerül fel a dobogó harmadik fokára, 26 százalékos aránnyal – tudatta az NMHH kommunikációs igazgatósága.
A hatóság hangsúlyozta, az online platformok szerepe kiemelkedő a szépirodalom népszerűsítésében. Könyvszakmai szakértők szerint a közösségi média, azon belül is kiemelten
a Facebook, az Instagram és a TikTok nagy szerepet játszik egy-egy alkotó vagy kötet promotálásában: észrevehetően azoknak a magyar szerzőknek magasabbak az eladásaik, akik aktívak a különböző közösségimédia-platformokon. Emellett a podcastok is jelentős promóciós lehetőséget rejtenek magukban – tették hozzá.
A közleményben kitértek arra is, hogy a kutatás szerint 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka, 2023-ban 15 százaléka olvasott hetente. Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18-39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a budapestiek. A könyvet valamilyen gyakorisággal olvasók átlagosan 12 könyvet olvasnak el bármilyen formátumban egy év alatt. A könyvolvasó felnőtt népesség körében a szépirodalmi művek és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok – írták az összegzésben.
