Aranyérmet szerezni bármilyen versenyen nem kis kunszt. Magas szintű képességeket igényel, nem csak szakmai tudást, de türelmet és nagy fokú precizitást is. Sok minden fejben dől el és megfelelően erős akarat nélkül nem fog menni. Beszélgetés Nagy Dániellel, aki a Euroskills 2023 öt magyar aranyérmes egyike.

Nagy Dániel aranyérmes épületasztalos

Mi a különbség az épület- és a bútorasztalos szakma közt?

Az épületasztalos elsősorban ablakokkal és ajtókkal foglalkozik, míg a bútorasztalos nem meglepő módon bútorokkal. A mai képzés egyébként ma már csak szimplán asztalos, ami azt jelenti, hogy a bútor- és épületasztalos szakmát is tanulja az ember.

Mikor és hogyan döntöttél arról, hogy ezt a szakmát választod?

Nagyjából hetedikes, vagy nyolcadikos lehettem, amikor tudatosult bennem, hogy ezt szeretném csinálni. A családban nincs rajtam kívül asztalos, inkább magával a fával való munka tetszett meg nekem. Nagyon szeretem csinálni, nem bántam meg egy pillanatra sem, hogy ezt választottam, és kijelenthetem, hogy tulajdonképpen a hobbim a szakmám.

A jövőben is ezen a pályán tervezel maradni?

Igen. Egyrészt a BKSZC-nél fogok oktatni, másrészt pedig szeretném a verseny előtt indított vállalkozásomat újra fellendíteni.

Mit tartasz a szakmád legnehezebb részének?

Kimagasló nehézsége, úgy gondolom, nincs a szakmának –

ha az ember ésszel és akarattal csinálja, akkor menni fog.

De, ha ki kéne emelnem valamit, az az idő lenne. A verseny alatt ez természetesen versenyt futottunk az idővel, de a mindennapi munkában is gondot okozhatnak a határidők. Egyrészt a kezdők, akiknél még nem alakult ki a rutin és nem szereztek annyi tapasztalatot, vagy nincs még meg a bejáratott gépparkjuk, hajlamosak beleveszni a részletekbe, másrészt pedig a ma mindenkinek minden azonnal kell – de inkább tegnapra.

Mekkora szerepet játszik a munkaeszközök minősége?

Elég nagyot. Persze, akinek megvan a megfelelő képessége, az rosszabb minőségű eszközökkel is képes kiváló munkát végezni, csak sokkal több időbe telne.

Mesélj valami jó sztorit a versenyről!

Hú, az egyik legnagyobb öröm az volt, amikor a második versenynapra olyan jól álltam időben és olyan gyorsan dolgoztam, hogy ebédidőre nagyjából egy, másfél óra előnyöm volt a mezőnyhöz képest. Tudtam is egy jó nagyot sétálni.

Megkönnyebbülés volt?

Igen, de a legnagyobb mégis az volt, amikor fölmentek a színpadra, és kimondták, melyik helyen állok. Elég nagy célom volt ez az életben és nagyon örülök, hogy sikerült.

Természetesen utólag is még egyszer gratulálunk a sikerekhez!