Már az ősidők óta tetoválják magukat az emberek, de a tetoválások jelentése időről-időre, kultúráról-kultúrára változott. Főleg egy csoporthoz való tartozást jelképeztek, de mélyebb jelentést is tulajdonítottak nekik. Ez többnyire ma is így van, de a divat is nagy hatással van erre a művészetre. Kezdetben teljesen manuálisan készítették őket, mára természetesen mechanikus gépeket is használnak, viszont bizonyos motívumok a mai napig fennmaradtak.

A legkorábbi tetoválás leletünk a rézkorból származik. A jégbe mumifikálódott holttestet az Ötz-völgyi-Alpokban, Olaszországban találták meg 1991-ben. Azóta “Ötzi, a jégember” néven ismert. A körülbelül 5300 éves gleccsermúmia fő rejtéjét a tetoválásai jelentik. A motivumok párhuzamos vonalakból és kereszthez hasonló ábrákból állnak. Összesen 61 tetoválást találtak rajta, és a legtöbbet az ízületek és a gerinc mentén, ami miatt arra következtetnek, hogy ízületi fájdalmak gyógyítására használhatták a tetoválást, vagy egy kezdetleges akupunktúrás módszer nyomai lehetnek.

Ötzi csukló tetoválása

Ötzi előtt úgy vélték, hogy a legkorábbi tetoválások az ősi Egyiptomból származnak. Múmiák és szobrocskák is bizonyítják a tetoválások akkori szokását. A leletek arra utalnak, hogy főleg nők viseltek tetoválást, és ezeket a közösségek idősebb női tagjai készítették fiatal női tagok számára. A tetoválásoknak alapvetően gyógyító szerepe volt, de a prostituáltakat is így jelölték meg. Gyakran tetoválták combra Bes isten alakját, aki a dolgozó asszonyok védelmezője volt. Ebben a korban egyfajta védelmező amulettként szolgált a tetoválás.

Tetovált bábu az ókori Egyiptomból

A legtöbb kultúráról írásos emlékek alapján tudjuk, hogy tetováltak. Az asszírok népük jeleként a kezükre és a nyakukra pontokat tetováltak. A mai Erdély területén élt agathürzek is viseltek „lemoshatatlan jeleket”. Hérodotosz feljegyzései alapján a trákoknál a nemesség jelképe volt. De a britek és skótok is jelölték magukat. A görög mitológiában is utalnak tetoválásokra, például a Penelopé név azt jelenti, hogy csíkok az arcon. A spártaiaknál pedig hagyomány volt az arcra tetováltatni nemzetiségük jelét. A Római Birodalomban a tetoválás megszégyenítő eszköz volt, főleg a rabszolgákat és a bűnözőket jelölték meg. Homlokukon ez állt: Állíts meg, szökevény vagyok. A görög és római területeken kívül élő barbár törzsek is rajzoltak a testükre.

A vietnámiak és a kínaiak főleg állatokat ábrázoltak, Japánban, az első írások szerint, a tetoválás büntetés volt, később csak vallási jeleket tetováltak magukra, főleg az arcukra. A teljes testes tetoválás kultúrája pedig az 1700-as évekből származik. Mivel csak a királyi család hordhatott színes ruhát, így a köznép a teljes teste borító tetoválással színesítette magát.

Tradícionális jakuza tetoválás

A 18. században Cook kapitány Borneó felfedezésével hozta vissza Európába a feledésbe merült tetoválás kultúráját.

A különleges törzsi ábrák mai divatja is a Borneón élő népcsoportok ősi tetoválási szokásaiból ered.

Ma is nagyon sokan kérnek borneói mintát

Az észak-amerikai őslakosok tetoválása egyfajta vallási gyakorlat volt, és a felnőtté válás rituáléjába is beletartozott. Hitük szerint a betegségeket az ártó szellemek okozzák, ezért a problémás helyre védő tetoválásokat varrtak. Ilyenkor démonűző tánccal és énekkel is kísérték a műveletet.

Thaiföldön a szerzetesek tetoválnak a mai napig és évente vallási szertartással ünneplik meg a tetoválás hagyományát. Ősidők óta úgy tartják, hogy a tetoválás beteljesíti viselője imáit. Csakis békés, kitisztult állapotban állnak neki, és közben imákat mormolnak. A legnépszerűbb a tigris minta, és a buddhista istenségek valamint a templomok ábrázolása.

Thaiföldön készül a tetoválás

Az ókori világ legbonyolultabb és legigényesebb művei közé tartoztak a polinéz tetoválások. Vallási rítusokban is fontos szerepe volt a finoman kidolgozott geometriai ábráknak. A tetováló mester szertartás keretében készítette műveit fiatal férfiakra. A tongai és szamoai harcosok deréktól térdig voltak mintázva, a nőknek pedig a kezét és a testük alsó részét fedte virágszerű geometriai rajz.

Polinéz minta

Új-Zélandon alakult ki a tetoválás egyik legizgalmasabb formája, a maori harcosok egész testre kiterjedő mintahálózata. Ugyanazok a sajátosságok jellemzik, ami a maori nép más alkotásait is. A moko minták hagyományos elemekből álltak, amelyeknek külön nevük volt. A maori nép szerint, a tetoválás alkalmazkodik bizonyos szabályokhoz és a törzsek egyedi vonásait is kifejezi.

Maori arc tetoválás