_
hirdetés
_
hirdetés
Néhány éve még a cégek versenyeztek a fejlesztőkért, ma a pályakezdőknek kell megküzdeniük az első állásért. Az informatika akkoriban biztos megélhetést és kiemelkedő fizetést ígért, és akár egy intenzív átképzés után is el lehetett indulni ezen a pályán. Ma már a munkáltatók jobban megválogatják, kit vesznek fel, a mesterséges intelligencia pedig azt is átírja, milyen tudást várnak el egy fejlesztőtől. Mi vezetett a fordulathoz, kik nyerhetnek rajta, és mennyit ér ma az informatikai tudás a munkaerőpiacon? Többek között erről beszélt a Szakmaverzum 7dasy podcastjében Filep Szabolcs, az egyik legnagyobb hazai IT-képzőközpont, a PROGmasters vezetője.
De az is szóba került, hogy
Mennyire változott meg a magyar informatikusok munkaerőpiaci helyzete, mi áll a fordulat mögött, és vajon átmeneti megtorpanásról vagy egy tartósan megváltozó iparágról beszélhetünk?
Mennyire súlyos ma a junior informatikusok helyzete Magyarországon? Mit várnak el tőlük a munkáltatók, és milyen esélyekkel indul egy frissen végzett informatikus vagy egy néhány hónapos intenzív képzésen átesett pályaváltó?
_
hirdetés
_
hirdetés
Mennyi idő alatt sikerül elhelyezkedniük a végzetteknek, és ez hogyan változott az elmúlt években?
A generatív mesterséges intelligencia ma már programkódot ír, hibákat keres, tesztel és olyan feladatokat is elvégez, amelyek korábban kezdő fejlesztők munkáját jelentették. Mekkora veszélyt jelent ez az informatikusi állásokra, különösen a pályakezdők számára?
Milyen tudásba érdemes ma időt és pénzt fektetni, és melyek azok a korábban jól fizető informatikusi feladatok, amelyek akár néhány éven belül háttérbe szorulhatnak?
Korábban sokan azért választották az informatikai átképzéseket, mert viszonylag rövid tanulási idő után biztosabb megélhetést és magasabb fizetést reméltek. Mennyire reális ez az ígéret 2026 végén? Kinek érdemes ma belevágnia egy IT-képzésbe, milyen képességek nélkül nem lehet érvényesülni?
Milyen fizetésre számíthat egy kezdő szakember?














