Ha valaki ma jó szakembernek számít, szinte biztos, hogy több munkahely közül is válogathat. A magyar vállalatok egyre nehezebben találnak megbízható fizikai dolgozókat, ráadásul sokszor még az sem garancia a sikerre, ha már kiválasztották a megfelelő jelöltet. Egy friss országos kutatás szerint a cégek ma már nemcsak a szakmai tudást keresik, hanem azt is, hogy kire lehet hosszú távon számítani. Közben a toborzás szabályai is átalakulnak: a gyorsaság, a jó kommunikáció és a pozitív jelentkezési élmény ma már legalább annyit ér, mint egy jól megírt önéletrajz.
A jó szakemberekért egyre nagyobb a verseny Magyarországon. A Jobtain HR Szolgáltató 2026-os Kékgalléros Benchmark kutatása szerint a vállalatok számára a fizikai dolgozók toborzása továbbra is az egyik legnagyobb kihívás. Nemcsak azért, mert kevés a megfelelő jelentkező, hanem azért is, mert sokan a kiválasztás végén egyszerűen meggondolják magukat, és végül nem állnak munkába.
Ma már nem a papír számít a legjobban
A kutatás alapján a cégek számára messze a megbízhatóság lett a legfontosabb kiválasztási szempont: a válaszadók 90 százaléka ezt jelölte meg első helyen. A második legfontosabb a fizikai állóképesség (57 százalék), közvetlenül utána pedig a szakmai tapasztalat következik 56 százalékkal. Emellett egyre nagyobb értéket jelent a gyors tanulási képesség is, amelyet már a vállalatok fele kiemelt szempontként kezel.
Ez jól mutatja, hogy a munkaadók egyre inkább hosszú távra keresnek kollégákat. A szakmai tudás fejleszthető, de a hozzáállás, a munkamorál és a megbízhatóság sokkal nehezebben alakítható.
Illusztráció
Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője szerint a kutatásból világosan kirajzolódik, hogy a cégek stabilitást keresnek egy kiszámíthatatlan munkaerőpiacon. Úgy látja, a vállalatok ma már elsősorban olyan embereket szeretnének felvenni, akikre hosszú távon is lehet építeni.
A legjobb álláshirdetés sokszor egy ismerős
A fizikai dolgozók felkutatásában továbbra is a személyes ajánlások bizonyulnak a legerősebb fegyvernek. A cégek 90 százaléka használ dolgozói ajánlási rendszert, míg 81 százalék állásportálokon hirdet, 76 százalék pedig Facebookon is keres munkatársakat.
A TikTok egyelőre nem igazán vált be ezen a területen: mindössze a vállalatok 4 százaléka sorolta a legfontosabb toborzási csatornák közé.
Akár operátorokat, akár szakmunkásokat keresnek, ugyanaz a három csatorna működik a legjobban: a dolgozói ajánlások, a közösségi média és az állásportálok. A személyes ajánlások ereje azt mutatja, hogy a munkavállalók továbbra is azokban a munkahelyekben bíznak leginkább, amelyekről egy ismerőstől hallanak hiteles információkat.
Kevés a jó szakember, egyre nagyobb a verseny
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a szakmunkásokért folytatott verseny tovább erősödik.
A válaszadó vállalatok közel 55 százaléka szerint
a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a jelentkezők bérigénye és a kínált fizetés között túl nagy a különbség.
Emellett sok helyen egyszerűen kevés a jelentkező, illetve hiányzik a megfelelő szakmai tapasztalat.
A cégek közel 45 százaléka már azt is súlyos problémának tartja, hogy egyáltalán nincs elég ember, akiből válogathatna.
_
hirdetés
_
hirdetés
Mihályi Magdolna szerint a szakmunkások piaca egyre inkább jelöltvezéreltté válik.
Sok térségben ugyanazért a néhány tapasztalt szakemberért versenyez több munkáltató is,
ezért a gyors kiválasztás és a jó jelöltélmény ma már közvetlen üzleti előnyt jelenthet.
Az operátori munkakörökben más típusú gondok dominálnak. A vállalatok 40 százaléka a jelentkezők megbízhatatlanságát nevezte meg legnagyobb problémának, 38 százalék a munkához való hozzáállást, 36 százalék pedig a magas fluktuációt említette. Továbbra is gyakori, hogy valaki nem jelenik meg az állásinterjún, vagy az elfogadott ajánlat után mégis visszalép.
Nem a toborzás elején, hanem a végén buknak el a cégek
A kutatás szerint sok vállalat nem a jelentkezők hiánya miatt veszít munkatársakat, hanem azért, mert a kiválasztott jelöltek végül nem kezdenek dolgozni.
A versengő ajánlatok, az elhúzódó kiválasztási folyamatok, a munkakezdés előtti visszalépések vagy a lassú adminisztráció mind hozzájárulnak ehhez.
Ma már akár néhány nap késlekedés vagy egy elmaradt telefonhívás is elég lehet ahhoz, hogy a jelölt egy másik ajánlatot fogadjon el.
A jó első benyomás ma már versenyelőny
A felmérésből az is kiderül, hogy a jelentkezési élménynek egyre nagyobb szerepe van. A válaszadók 74 százaléka szerint a gyors visszajelzés a legfontosabb tényező, 65 százalék a világos kommunikációt, 61 százalék pedig a toborzók hozzáállását emelte ki.
A személyes interjú továbbra is a legfontosabb kiválasztási módszer, de egyre több vállalat alkalmaz gyakorlati feladatokat, próbamunkát vagy valós munkakörnyezetben végzett teszteket is. A szakmai vezetők bevonása mára szinte teljesen általánossá vált.
Illusztráció
Még mindig sok lehetőség marad kihasználatlanul
Bár a vállalatok egyre tudatosabban mérik a toborzás eredményességét, még mindig sok tartalék rejlik a korábbi jelentkezők adatbázisában.
Egy év alatt 36-ról 28 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek egyáltalán nem mérik a toborzás hatékonyságát. A hosszú távú munkavállalói megtartást már a vállalatok 36 százaléka figyeli.
Ennek ellenére a cégek közel fele csak alkalmanként használja újra a korábbi jelentkezők adatait, 14 százalék pedig egyáltalán nem nyúl vissza a már meglévő adatbázishoz.
Pedig a korábban megszólított jelöltek között sok esetben olyan munkavállalók találhatók, akiket gyorsabban és olcsóbban lehetne újra elérni, mint egy teljesen új toborzási kampánnyal.
A jövőben nem kész szakembereket, hanem fejlődőképes embereket keresnek
A kutatás alapján a következő évek egyik legfontosabb iránya a digitalizáció lesz. Egyre több vállalat fejlesztené az online jelentkezési rendszereit, új juttatási csomagokat vezetne be, és nagyobb hangsúlyt helyezne a munkavállalói élményre.
A válaszadók 59 százaléka már most tudatosan olyan jelentkezőket keres, akikben hosszú távú fejlődési potenciált lát.
Ez azt jelzi, hogy a munkaerőpiacon fokozatosan háttérbe szorul az a szemlélet, amely kizárólag a kész szakembereket keresi. Egyre több munkáltató inkább olyan emberekre építene, akik megfelelő támogatással és képzéssel hosszú távon értékes munkatársakká válhatnak.
