Elindult a felsőoktatásba való jelentkezés. Több tízezer fiatal került ugyanabba a helyzetbe: döntenie kell arról, merre tovább az érettségi után. Egyetem vagy főiskola? Melyik szak? Melyik város? És talán a legfontosabb kérdés: hogyan lehet mindezt úgy átgondolni, hogy ne csak „jó helyre” kerüljön be valaki, hanem valóban jól is érezze majd magát ott, és később használható tudást szerezzen? Többek között ezekről beszélt egy interjúban Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár.
A felvételi nem pusztán egy adminisztratív folyamat, hanem tudatos pályatervezés kérdése is – hívta fel minden potenciális felvételiző figyelmét Varga Bajusz Veronika az InfoRádió Aréna című műsorában. A döntés évekre, sőt akár egy egész életútra hatással lehet. A felsőoktatási felvételi jelentkezési időszaka hivatalosan december közepén indult el, a határidő pedig február 15. Ez elsőre még távolinak tűnhet, a gyakorlatban azonban nagyon gyorsan eltelik az idő.
Nem elég ugyanis kiválasztani néhány szimpatikus szakot: utánanézésre, számolásra, önismeretre is szükség van
– hangsúlyozta az államtitkár.
A jelentkezés idén is teljes egészében online zajlik a felvi.hu rendszerében, ahol legfeljebb hat képzést lehet megjelölni. Ezek sorrendje különösen fontos, hiszen a rendszer automatikusan az első olyan helyre sorolja be a jelentkezőt, ahová a pontszáma elegendő. Éppen ezért nem mindegy, mi kerül az első, és mi a hatodik helyre.
Nem biztos, hogy a legmenőbb szak a legmegfelelőbb is
Az államtitkár emlékeztetett, hogy a felsőoktatási jelentkezésnél nem érdemes kizárólag presztízsben gondolkodni: nem feltétlenül a legnépszerűbb, vagy „legmenőbb” egyetemre kell menni. Egy népszerű szak vagy egy nagy nevű egyetem önmagában még nem garancia arra, hogy az adott képzés valóban passzol az érdeklődéshez és a képességekhez. A tapasztalatok szerint sokan azért váltanak szakot vagy hagyják félbe a tanulmányaikat, mert nem azt kapták, amire számítottak. Ezért érdemes már a jelentkezés előtt utánanézni, hogy egy adott szakon pontosan mit tanítanak, milyen tantárgyak vannak, mennyire elméleti vagy gyakorlatorientált a képzés, és milyen pályák felé vezethet tovább.
Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta, hogy a szakválasztásnál a munkaerőpiaci kilátásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Bár senki nem tudja pontosan megjósolni, milyen állások lesznek tíz év múlva, bizonyos tendenciák már most jól látszanak.
A műszaki, informatikai és természettudományos területeken továbbra is nagy a kereslet a jól képzett szakemberekre, ahogy a gazdasági és pénzügyi végzettségek is stabil elhelyezkedési lehetőségeket kínálnak.
Emellett egyre nagyobb figyelem irányul a pedagógusképzésre is, ahol az elmúlt években nőtt a jelentkezők száma, részben a megújult képzési struktúrának és a pálya megerősítését célzó intézkedéseknek köszönhetően.
_
hirdetés
_
hirdetés
Az államtitkár szerint viszont fontos észben tartani, hogy
nem csak „hiányszakokon” lehet sikeres karriert építeni. A kulcs, hogy valaki elkötelezett legyen a választott terület iránt, és hajlandó legyen folyamatosan fejlődni.
Ösztöndíjak és pontszámok: ezt érdemes tudnod
Az állam természetesen idén is számos lehetőséget biztosít arra, hogy valaki ösztöndíjjal tanuljon. Fontos azonban tudni, hogy ez az ösztöndíj vállalásokkal is jár. A hallgatóknak a diploma megszerzése után meghatározott ideig Magyarországon kell dolgozniuk, illetve teljesíteniük kell a tanulmányi követelményeket. Varga-Bajusz Veronika emlékeztetett: érdemes ezekkel a feltételekkel előre tisztában lenni, és csak akkor választani ezt a formát, ha hosszabb távon is vállalhatónak tűnik.
A megfelelő döntés meghozásához elengedhetetlen a pontrendszer ismerete. Bár a rendszer elsőre bonyolultnak tűnhet, alapvetően két fő részből áll: tanulmányi pontokból és érettségi pontokból, amelyeket különböző többletpontok egészíthetnek ki. Nem minden szak számítja ugyanazokat a tantárgyakat, ezért különösen fontos, hogy minden jelentkező megnézze az adott képzés követelményeit.
Egy jól megválasztott emelt szintű érettségi vagy nyelvvizsga akár döntő előnyt is jelenthet
– mutatott rá Varga-Bajusz Veronika.
Ismerd önmagad és legyen azért egy B-terved is
Varga-Bajusz Veronika szerint nem véletlenül van lehetőség akár hat szak megjelölésére: ez adja meg azt a mozgásteret, amellyel csökkenthető annak a kockázata, hogy nem vesznek fel valakit. Az államtitkár kitért arra is, hogyan érdemes a felvételi listát felépíteni: az első hely legyen egy valóban vágyott képzés, ezt viszont kövessék a hasonló, de reálisabb alternatívák, végül pedig olyan szakok, amelyek biztosabb bejutást kínálnak. Ez nem a „feladás” jele, hanem tudatos tervezés – tette hozzá.
Az államtitkár azt is hangsúlyozta: a megfelelő választáshoz elengedhetetlen az önismeret. Ki vagyok én? Miben vagyok jó? Milyen környezetben tudok hatékonyan tanulni? Inkább gyakorlatias vagy elméleti beállítottságú vagyok? Ezek a kérdések sokszor nehezebbek, mint kiszámolni a pontokat, mégis alapvetően befolyásolják, mennyire lesz sikeres és élvezhető az egyetemi élet.
Nem szégyen tanácsot kérni
A felvételi időszak sok fiatal számára stresszes, de fontos tudni, hogy nem kell egyedül végigcsinálni – emelte ki Varga-Bajusz Veronika. A felvi.hu részletes tájékoztatói, az egyetemi nyílt napok, a tanárok, pályaválasztási tanácsadók és akár a már egyetemre járó ismerősök is segíthetnek eligazodni. Fontos mindig szem előtt tartani, hogy a választás, amely most megszületik, hatással lesz a mindennapokra, a baráti körre, a jövőbeli munkára és sok esetben arra is, hogyan látja valaki saját magát felnőttként.
Varga-Bajusz Veronika fokozottan hangsúlyozta:
nincs „mindenkire érvényes” jó döntés, van viszont olyan, tudatos döntés, amely figyelembe veszi az egyéni céljainkat, lehetőségeinket és realitásainkat.
A felvételi pedig erről szól: felelősségről, tervezésről és arról, hogy a továbbtanulás ne kényszer, hanem lehetőség legyen.
