Ma már elfogadott ténynek számít, hogy nem élhetünk a nyugdíjig abból a tudásból, amit az iskolában megszereztünk. Ennél több kell, aki pedig érvényesülni akar a munkaerőpiacon, annak bizony lépést kell tartania a változásokkal, legyenek azok technológiai vagy akár szakmai eredetűek.
_
hirdetés
_
hirdetés
A Cedefop nemrég megjelent elemzéséből pedig az derül ki, hogy a magyarok nem hogy elutasítják, de inkább élen járnak az élethosszig tartó tanulás elsajátításában. Az elemzés összefoglalója kiemeli, hogy hazánkban 2022-ben a 25–64 éves felnőttek 62,2 százaléka vett részt tanulásban, mely elég jó szám, ha azt vesszük alapul, hogy az EU-s átlag 39,5 százalék.
Más jó hír is van: az elemzés szerint a szakképzésben végzettek foglalkoztatási aránya meglehetősen magas, a 20–34 évesek 84,2 százaléka dolgozik, míg az EU-átlag 80 százalék. A kiadvány megemlíti az olyan, a magyar szakképzésben véghez vitt reformokat, mint például a digitális tananyagok, vagy a szakképző intézmények fejlesztése, továbbá a minőségbiztosítási rendszer, mely előírja a szakképző intézmények számára a rendszeres önértékeléseket, az oktatói teljesítményértékeléseket és a szakképző intézmények külső értékelését.
Az elemzés ezeket mint sikert emeli ki,
kihangsúlyozva a magyar szakképzési rendszer erősségeit: a foglalkoztatás arányát, a felnőttképzést, a modernizációt és a minőségbiztosítást,
hozzátéve, hogy a folytatódó beruházások és reformok által a rendszer a jövő kihívásaira és készen áll.
