Miközben fokozódik a globális verseny, a sikeres európai gazdaság egyik meghatározó eleme az erős innovációs ökoszisztéma és a tehetséges fiatalok képzésének támogatása. Az innovatív életforma, a hibázás kultúrája és az együttműködések fontossága is szóba került a „Z generáció – Az innovátorok új generációja” című konferencián, melyet az idei Bosch×Richter Innovátorok Napja alkalmából rendeztek meg.

A mindent megváltoztató innovatív technológiák hullámokban érkeznek, és néha váratlan időben, váratlan helyeken törnek utat maguknak. Azok az országok, amelyek az innovációban az elsők közé kerülnek, döntő versenyelőnyhöz juthatnak. A versenyképesség javítása Európa számára kiemelt kérdés, amihez a kulcsot az innovációs ökoszisztéma erősítése jelentheti, illetve az új generációk helyzetbe hozása, vélik a Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. szakértői.

A Bosch a nyitottság és a technológiai semlegesség elvét vallja, hiszen nem tudhatjuk, mit hoz a holnap, és melyik technológia jelenti majd aktuálisan a legjobb megoldást. Az európai szabályozás szükségszerűen korlátok közé szorítja az innovációt, de a fiatalok tehetségének teret kell engedni, mert Európa csak így lehet versenyképes a világban.

Úgy tűnik, a Richternél hasonlóan látják: miközben a gyógyszerfejlesztésben az innováció egyre gyorsul, és az új technológiák révén egyre több betegség kezelésére lenne lehetőség, Európában ez az iparág némileg túlszabályozott, az innovációk piacra jutása itt lassabb, mint az Egyesült Államokban vagy Ázsiában. Ezért

fontos, hogy a nagyvállalatok a tudásba fektessenek, és lehetőséget adjanak a jövő generációinak, hogy kihozzák magukból a maximumot.

Valóban akkora baj hibázni?

A Bosch és a Richter vezetői egyetértettek abban, hogy a hibázás kultúrája erősítheti a kreativitást és az innovációt. „Az innováció és a kutatás-fejlesztés világában a hiba valójában nem hiba, hanem egy próbálkozás, ami nem lett sikeres. Merni kell próbálkozni, merni kell hibázni ahhoz, hogy legyenek új megoldások, de fontos felismerni azt is, ha egy ötlet nem életképes és nincs jövője” – fejtette ki Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

„Innovatív nagyvállalatként egyszerre kell biztosítanunk a kiszámítható és üzembiztos működést, ugyanakkor a kutatás-fejlesztésben támaszkodnunk kell a fiatalok energiáira. Ezt a kétféle igényt el kell tudnunk választani egymástól, de az innovációs területeken teret kell engednünk a próbálkozásnak, sőt akár a hibázásnak is. Az a feladatunk, hogy olyan környezetet teremtsünk, amelyben létre tudnak jönni, ki tudnak sarjadni az új ötletek, hogy valódi változásokat érjünk el” – jelezte Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

A startupperek attitűdjéből a nagyvállalatok is sokat tanulhatnak

„Innovátornak lenni egyszerre szemlélet és életforma”

– hangzott el a mondat mielőtt a közönség bepillantást nyerhetett olyan sikeres startupok életébe, mint a közismert Munch vagy a népszerű Diverzum, de a vállalati oldalon dolgozó fiatal innovátorok is megosztották tapasztalataikat.

„A startupperek makacs, türelmetlen, jó értelemben vett romboló személyiségek, akik nem akarnak a meglévő rendszerekbe beilleszkedni, inkább előrébb akarják vinni a világot. Ehhez arra van szükség, hogy bevállalják a konfliktusokat, szembemenjenek a normákkal, higgyenek abban, amiben sokan nem, hogy lehet jobban is csinálni” – véli Wettstein Albert, a Munch alapítója.

Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója szerint egy innovatív vállalkozóra, startupperre az a jellemző, hogyha szembetalálkozik egy problémával, megpróbálja megoldani, nem vár arra, hogy valaki más tegye azt meg. Ehhez azonban nem elég a feladatba belefogni, végig is kell vinni. „Kitartónak kell lenni és sokat kell dolgozni azon, hogy eljöjjön az a pont, amikor az ötlet berobban” – ez már Dombi Zsófia Borbála meglátása, a Richter Gedeon Nyrt. fiatal kutatója.

Horváth Ádám, a Bosch Z generációs mérnökének személyes tapasztalata az, hogy nemcsak a strartup szcénában, hanem az úttörő szemléletű nagyvállalatoknál is megvan a lehetőség az újító ötletek megvalósítására.

„A Boschnak a startup-szerű működésre már külön osztálya is van, ezt hívják Innohubnak, ami azért jött létre, hogy az innovatív kezdeményezéseket sikerre vigye”

– mondta.

Az együttműködés a kulcs – a duális képzésben is

A közös élmény és a csapatjáték személyes szinten a Z generáció prioritása, de a vállalatok világában a Bosch és a Richter is hasonló értékek, átfogó együttműködések mellett tette le a voksát. Műszaki és gyógyszeripari területen mindkét vállalat létrehozta a maga innovációs ökoszisztémáját, amely az innovatív szakemberképzésnek és a közös kutatás-fejlesztésnek is egyfajta inkubátora.

„Az ipari, az akadélmiai, a startup szférával, illetve az önkormányzati, kormányzati szervekkel, felsőoktatási intézményekkel való szoros együttműködésünk célja, hogy Magyarország innovációs ereje és versenyképessége fejlődjön”

– fogalmazott Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Ehhez a gondolathoz csatlakozott a Bosch ökoszisztéma részeként működő ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszéken tanuló Varga Bori beszámolója, mely szerint a hallgatók az órákon sok Bosch projekttémával találkoznak, az ösztöndíj mellett személyes mentorálást és eszközöket is kapnak, de számos műszerhez és mérési adathoz is hozzáférnek. Az iparban használt legfrissebb technológiák megismerésével piacképes tudásra tesznek szert, és később a Boschnál valódi ipari fejlesztésekben vehetnek részt.

A Richternél a nagyvállalat innovációs ökoszisztémán belüli vezető szerepe és felelőssége kiemelten fontos. Esetükben hálózatos együttműködésekről beszélhetünk, amely az akadémiai, felsőoktatási szektorral összefogva, három kielégítetlen orvosi igényre keres megoldásokat. „A Richter Gedeon célja, hogy az innovációs ökoszisztémában szereplők hálózataival közösen biztosítsa a hazai gyógyszergyártás és gyógyszeripari kutatás-fejlesztés hosszú távú fenntarthatóságát Magyarországon, akár 100–200 év múlva is” – összegezte Pércsi Szilárd, a Richter Gedeon Nyrt. Innovációs és pályázati iroda vezetője.

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának doktorandusza, Gellén Henrietta szerint is nagyon hasznos az innovációs ökoszisztéma. Rengeteg pályázati lehetőség van a Richternél, ami biztonságot nyújt a kutatóknak. A Richter Talentum Kiválósági PhD ösztöndíj például összefogja a különböző területek fiatal kutatóit, akik egyébként nem találkoznának, de így megismerhetik egymást, beleláthatnak más kutatócsoportok életébe, inspirálódnak, és új perspektívákhoz is közelebb kerülhetnek.

A generációknak együtt kell működniük

A hatékony versenyképesség és az innováció nem valósulhat meg a különböző generációk együttműködése nélkül. Steigervald Krisztián generációkutató a Bosch×Richter Innovátorok Napján hangsúlyozta: egyik generáció sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csak mindegyik más. „A Z generáció tagjai már nem tekintélyelvű, hierarchikus környezetből jönnek, hanem jellemzően demokratikus családmodellből érkeznek, válaszkész nevelést kaptak, ami az egész szemléletüket meghatározza. Például egy Z generációs fiatal egy munkahelytől azt várja el, hogy a folyamatok az ő személyéből, és ne a munkáltató szempontjaiból induljanak ki, ami újdonság a többi generációval összehasonlítva” – fogalmazott a generációkutató.

A Boschnál és a Richternél úgy látják, hogy

a Z generációnak különösen fontos, hogy társadalmi szinten és nemzetközi léptékben is legyen pozitív hatása a munkájuknak, de a vállalatok fenntarthatósági törekvései is jelentős szerepet játszanak a döntéseikben.

Megfigyelhető, hogy a generációk egymásra is nagy hatással vannak, a Z generáció által képviselt új típusú szempontokat, mint például a munka-magánélet egyensúlya, más korosztályok is gyorsan magukévá teszik. „Munkáltatóként azon kell dolgoznunk, hogy a különböző generációk tagjai jól kiegészítsék egymást, és közösségként működjenek együtt, ez is egyfajta innováció” – összegezte a helyzetet Somogyi András, a Bosch csoport humán erőforrásért felelős alelnöke Magyarországon és az Adria régióban. „Fontos, hogy tudjuk és értsük, mit hoznak magukkal a Z generációs tehetségek, és eközben ne feledkezzünk meg a többi generációról sem” – hívta fel a figyelmet a téma kapcsán Erdei Katalin, a Richter Gedeon Nyrt. HR igazgatója.

Úgy látszik, a Z generációról még megoszlik a vélemény, Viszont mindkét nagyvállalat egyetértett abban, hogy a generációk hatékonyan segíthetik egymást a közös célok érdekében, de ehhez a vállalatoknál kultúraváltásra, szervezeti innovációkra van szükség.