Idén először vett részt Magyarország az IEA nemzetközi oktatási szervezet által létrehozott ICILS mérésben, mely a 8. évfolyamos diákok digitális kompetenciáját hivatott felmérni. A magyar diákok jól teljesítettek, ezért úgy döntöttünk, nektek is beszámolunk arról, hogy miről szólt a verseny.
Mi ez az egész?
A 34 ország és rengeteg, köztük 3491 magyar diák részvételével megvalósult ICLS (International Computer and Information Literacy Study) egy olyan felmérés, amely a 8. évfolyamos tanulók teljesítményének vizsgálatával értékeli a fiatalok képességeit a digitális kompetencia két területén: a számítógépes és információs műveltség (CIL, avagy Computer and Information Literacy) és az informatikai gondolkodás (CT, avagy Computational Thinking) terén.
A CIL azt vizsgálja, hogy a tanulók hogyan tudják a számítógépet kutatásra, kreatív ötletek megvalósítására és kapcsolattartásra használni otthon, az iskolában vagy saját közösségükben. Az informatikai gondolkodás (CT) arra fókuszál, hogy a tanulók képesek-e úgy megfogalmazni valós problémák megoldásait, hogy azok számítógép segítségével mérhetők legyenek.
Az eredmények magukért beszélnek
Az átlageredmények eloszlása a CIL-mérésben
Ami nagyon jó hír, hogy a CIL-mérésben a 8. évfolyamos magyar diákok 505 pontos átlageredménye 29 ponttal jelentősen meghaladja a mérésben részt vevő országok átlagát (476 pont).
A felmérés a tanulók számítógépes és információs képességeinek jellemzésére négy szintet jelölt ki a képességskálán:
▶ a kiváló (4. szint),
▶ a magas (3. szint),
▶ az átlagos (2. szint)
▶ és az alacsony (1. szint) szinteket.
A mérésben részt vevő országok átlagához (34 százalék) hasonlóan a 8. évfolyamos magyar diákok többsége (44 százalék) is a 2. szinten teljesített, és 20 százaléka a 3. vagy a 4. szintet is elérte (ICILS-átlag 15 százalék). Az 1. szinten a magyar tanulók 24 százaléka teljesített (ICILS-átlag 27 százalék), az első szintet a magyar diákok 13 százaléka nem érte el (ICILS-átlag 24 százalék).
A korábbi mérésekhez hasonlóan a lányok eredményesebben teljesítettek a fiúknál. Az országok többségében a lányok CIL-eredménye (ICILS-átlag: 486 pont) magasabb, mint a fiúké (ICILS-átlag: 467 pont). Ez a minta négy oktatási rendszerben nem érvényesült: Magyarország, Uruguay, Csehország és Észak-Rajna-Vesztfália esetében nem figyelhető meg számottevő különbség a nemek teljesítménye között.
Sokat számít a háttér
Ami még nagyon lényeges, az az, hogy a tanulók szocioökonómiai helyzetét is megvizsgálták, ráadásul három indikátor szerint:
▶ a szülők végzettsége,
▶ foglalkoztatottsági státusza,
_
hirdetés
_
hirdetés
▶ illetve a tanuló otthonában elérhető eszközök, erőforrások.
A tanulókat minden indikátor alapján két-két csoportba sorolták úgy, hogy a magasabb érték előnyösebb társadalmi-gazdasági státuszt jelentsen. A magas szocioökonómiai státusz kategóriába tartozó tanulónak legalább az egyik szülője rendelkezik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel (ISCED 6. szintű), legalább az egyik szülő dolgozik felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben, azaz ISEI- (International Socio-economic Index of occupational status) értéke 50 vagy annál magasabb (pl. orvosok, ügyvédek, mérnökök), és otthonában 26 db vagy annál több könyv található.
A társadalmi-gazdasági státusz, nem meglepő, de hatalmas faktornak bizonyult a mérés alapján. Az is kiderült, hogy az eredmények alapján hazánkban a tanulói háttér nagyobb befolyással van a tanulói teljesítményre, mint más országokban.
A szülők végzettségét tekintve a két csoport, vagyis magas és alacsony szocioökonómiai státusz közötti
▶ átlagos teljesítménykülönbség 33 képességpont volt,
▶ a legalacsonyabb teljesítménykülönbség Horvátország (17 képességpont),
▶ a legmagasabb pedig Magyarország esetében (53 pont) volt megfigyelhető.
A minta hasonló a szülők foglalkoztatottsága szerinti különbségeket vizsgálva:
▶ a két tanulói csoport között átlagosan 41 pont a különbség.
▶ A teljesítménykülönbség a koreai 22 ponttól a boszniai 61 pontig terjed.
▶ A magyar diákok esetében a különbség 57 pont.
A könyvek száma alapján pedig:
▶ a két csoport között az átlagos teljesítménykülönbség 48 pont
▶A teljesítménykülönbség itt az ománi 23 ponttól a magyarországi 73 pontig terjed
A digitális oktatás fejlesztése kulcsfontosságú
Azoknak a tanulóknak, akiknek az otthonában két vagy több számítógép is elérhető, 36 ponttal magasabb az eredményük azoknál, akiknek az otthonában kettőnél kevesebb számítógép van. Ez a különbség az összes részt vevő ország közül Magyarországon a második legmagasabb (59 pont).
Hasonlóképpen azoknak a diákoknak az eredménye, akik számára a számítógép mindig elérhető volt otthon az iskolai feladatok elvégzéséhez, 41 ponttal magasabb, mint azoknak, akik számára nem mindig volt elérhető az otthoni számítógép a tanuláshoz (Magyarország: 55 pont).
A felmérés egyértelműen rámutat arra a tényre, hogy pozitív összefüggés van a tanulók teljesítménye és a digitális eszközökhöz való hozzáférés között, legyen szó otthoni számítógép-hozzáférésről vagy internet-elérésről, vagy annak a minőségéről. Az sem mellékes, hogy nagyon nem mindegy, ki milyen háttérrel rendelkezik. Vélhetően ahol a szülők is rendelkeznek a megfelelő digitális kompetenciákkal (amit a végzettségük és az állásuk megkövetel), ott a gyerekek is sokkal könnyebben sajátítják el azokat. Az adatok azt is egyértelműen mutatják, hogy a digitális oktatás fejlesztése kiemelten fontos terület, ami jelentősen hozzá fog járulni a fiatalok az oktatásban, a munkában és az életben való érvényesüléséhez.
