Aki Magyarországon él, és építkezett, vagy felújított, az tapasztalhatta – akár a szülei példáján keresztül is –, hogy nem könnyű megbízható szakembert találni. Egy friss felmérés feltárta, mekkora károkat okoznak a kóklerek az építőiparnak és a megrendelőknek, a bizalom márpedig nagyon törékeny az építőiparban (is). Mutatjuk, hogy „védekezhettek” a kontárokkal szemben, illetve az egész sztori jó példával szolgálhat számotokra, hogy érdemes jól megtanulnod a szakmádat, mert egy jó szakember iránt nagyon nagy a kereslet, amely még kecsegtető bevétellel is jár.
Idén is felmérte az építtetők bizalmát, valamint a kontármunka arányát, és az általuk okozott károk nagyságát a Mapei Kft. Az építőanyagok gyártásával és forgalmazásával foglalkozó vállalat arra volt kíváncsi immár negyedik éve elvégzett felmérésében, hogy milyen mértékű bizalomvesztés tapasztalható az építtetők körében, illetve hogy mit jelent a piac számára a kontármunkák okozta anyagi kár. (Az országos kutatás 1400 fős, régióra reprezentatív mintán készült 2024. augusztusban. A kutatás önkitöltős online kérdőívvel készült.)
Javult a bizalom, de messze van az ideálistól
Az Építőipari Bizalmi Index idén 3,6 csillagra emelkedett a tavalyi 3,35-ról (5-ös skálán). Bár ez mérhető javulásnak számít, még mindig csak átlagos eredményt jelent. Ezzel párhuzamosan a kontárkárok átlagos mértéke is kismértékű csökkenést mutat:
2024 augusztusában az átlagos kárösszeg 814 791 forint volt, ami 5 445 forinttal kevesebb az egy évvel korábbi értéknél, ám még mindig nagyon magas. Budapesten közelíti az 1 millió forintot.
„A fővárosban a legmagasabb a kontármunkák aránya, ami annak is köszönhető, hogy erős a vidékről Budapest irányába történő szakember-áramlás, és ezek a hullámok nemcsak a jó, de a kevésbé jó szakembereket is a főváros partjaihoz terelik” – mutat rá Markovich Béla.
A bizalom kismértékű javulása többek között annak is köszönhető, hogy az építőipar gyengélkedése, benne a megrendelések elmaradásával a szakemberek szélesebb körű elérhetőségét vonta maga után. Ennek köszönhetően a megrendelők „válogathatnak” a jobb minőséget képviselő szakik között. „Tudatosabb attitűd figyelhető meg a megrendelők körében, egyre többen kérnek szakmai referenciát a kivitelezőtől, amire ezúton is biztatunk mindenkit, míg a szakembereket arra igyekszünk kondicionálni, hogy mutassák be referenciamunkáikat akár élőben, akár videón keresztül” – mondta a cégvezető.
A kutatás eredményei alapján a kontármunkák okozta károk továbbra is jelentős problémát jelentenek. Bár csökkentek a kárösszegek, még mindig nagy anyagi terhet rónak az érintettekre. Dél-Dunántúlon mérték a legmagasabb átlagos kárösszeget, 1 624 630 forintot, amely 772 660 forintos emelkedést jelent az előző évhez képest. Észak-Magyarországon szintén emelkedés tapasztalható, itt 443 356 forinttal nőtt a kárösszeg, amely 856 376 forintot tesz ki.
A kontármunkák átlagos kárösszege régiónként, 2024. augusztus (a kárösszegek alatti a 2023. augusztusi adatokhoz viszonyított változások láthatók). Megjegyzés: 2024. évben az alacsonyabb elemszám miatt, a szélsőséges, 10 millió forint vagy magasabb összegű eseti károk jelentősen befolyásolták a régiók átlagát. Forrás: Mapei
Ezzel szemben a legalacsonyabb átlagos kárösszeget Dél-Alföldön regisztrálták, ahol 547 969 forintra csökkent az átlagos kár, ami 669 120 forintos visszaesés az előző évhez képest. Fontos megjegyezni, hogy a nagyobb értékű, 10 millió forint és afeletti kárösszegek torzíthatják a megyei átlagokat, ez indokolja a nagy változásokat.
De milyen kritériumok alapján határozható meg a kontármunka? Százalékos formában értékelték a megrendelők a szakemberek munkájával szembeni elégedettségét, a felmérés egy kivitelezéssel kapcsolatban 1 és 40 százalékos mértékig történő elégedettséget tekintik kontármunkának. Végeredményben tehát egyéni, szubjektív értékelések alapján állapították meg, hogy valami kontármunka vagy sem.
Óvatos optimizmus, lassan épülő bizalom
Az adatok alapján az építőipar iránti bizalom javulása mérsékelt, amit az is tükröz, hogy a válaszadók 41 százaléka szerint mennek rossz irányba a dolgok, míg tavaly ez az arány 49 százalék volt. Ez a 8 százalékpontos csökkenés pozitív elmozdulást jelez, azonban az optimizmus még nem általános.
_
hirdetés
_
hirdetés
Mindössze a válaszadók 25 százaléka gondolja úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak, ami arra utal, hogy a bizalom fokozatosan épül, de a lakosság többsége még mindig bizonytalan vagy kritikus az építőipar jelenlegi helyzetével kapcsolatban.
Tízből hét megkérdezett szerint vagy nem változtak – tehát nem javultak –, vagy rossz irányba haladnak az építőipari folyamatok. „Ugyanakkor összességében sokkal több a jól sikerült, mint a hanyag munka, ám utóbbira jobban ráirányul a reflektorfény. Ahogy jó szakemberből is több van, mint a hanyag munkát végzőből” – fogalmazott Markovich Béla.
Budapesten a legtöbb a kontármunka
A kontármunka országos átlaga 23 százalék, vagyis közel minden negyedik megkérdezett megrendelőt érte kár, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel. „Ami az építőiparban nem romlik, az már jónak számít” – jegyezte meg ezzel kapcsolatban az építőipari szakember.
Régiós szinten jelentős eltérések figyelhetők meg. A legmagasabb arányt Budapesten mérték, ahol a válaszadók 35 százaléka számolt be kontármunkáról, Pest vármegyében pedig ez az arány 30 százalék.
Kontár- és gyenge munkák aránya régiónként, 2024. augusztus Forrás: Mapei
Az Észak-Alföldön is magas, 32 százalékos előfordulást mért a kutatás. Ezzel szemben a legalacsonyabb kontármunka arány Közép-Dunántúlon volt, ahol mindössze 17 százalék tapasztalt ilyen jellegű problémát, Nyugat-Dunántúlon pedig 19 százalékot mértek. Dél-Dunántúlon 21 százalék, míg Dél-Alföldön 20 százalék volt az érintett válaszadók aránya.
„Az ország Budapestre koncentrálódó gazdasági és társadalmi központi szerepe az építőiparban is kiütközik. A főváros vonzza a legtöbb építkezést és felújítást, ami magasabb keresletet eredményez a szakemberek iránt. Ez azonban megnöveli a kockázatát annak, hogy megjelennek kevésbé megbízható kivitelezők, akik nem tudják garantálni a megfelelő minőséget. A szakemberhiány és a nagy volumenű munkák időszakos leterheltsége miatt Budapesten gyakoribbak a kontármunkák. Az ország főváros-központúsága ebben a statisztikában is megjelenik” – magyarázza Markovich Béla.
Az ácsok a lista végén
A legalacsonyabb bizalom az ácsok iránt mutatkozott a megkérdezettek körében, ami Markovich Béla szerint kissé félrevezető lehet. Itt ugyanis nem kizárólag az elvégzett munkát értékelték a megrendelők. A bizalmi index a szakmunka mellett a szakember kommunikációjából, a munka után hagyott hulladék és kosz mértékétől, vagyis egy összkép alapján született meg a index.
Az ácsok után a generálkivitelezők iránt mutatkozott a legkevesebb bizalom, ám az ő munkájuk a legnehezebb, hiszen minden munkafolyamatot ők végeznek egy építkezés, felújítás során, így a hibázási lehetőség is jóval magasabb, mint egy-egy szakmunka esetén – hívta fel a figyelmet Markovich Béla.
Forrás: Mapei
Markovich Béla megjegyezte, hogy a bizalom hiánya a másik irányban is megvan. A megrendelők ugyanis nagyon sok esetben próbálják lejjebb nyomni az árakat, ráadásul a kivitelezők közel negyede számolt be arról, hogy „futnia kell a pénzéért”, mert a megrendelők nem akarnak fizetni, ami mögött sok esetben az az attitűd húzódik meg, hogy „csuklóztatják” a kivitelezőt, hogy utána megy-e a jussának. „Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy gondosan kell kivitelezőt választani, és az alkukat is óvatosan kell belőni. Olcsó húsnak ugyanis híg a leve, és ez az építőiparban hatványozottan igaz. Előfordulhat, hogy a nyomott áron munkát elvállalni kényszerülő vállalkozó azt fogja nézni, hol tud anyagot spórolni a kivitelezés során. A bizalmi deficit tehát kölcsönös” – erősítette meg a szakember.
Kiemelten fontos az utánpótlás kérdése
Markovich Béla kifejtette, hogy az építőipar is küzd az utánpótlás kérdésével. A Mapei ezért jelen van a szak- és felnőttképzésben is. A vállalat a technikumokban, szakképző intézményekben bevezetett duális képzés keretein belül részt vesz a jövő szakembereinek képzésében.
„Örömteli hír, hogy növekszik az építőipari területen továbbtanulók száma. Fontos, hogy a diákok a gyakorlatban is használni tudják tudásukat, ehhez igyekszünk segítséget nyújtani. Budaörsi székházunk felújításánál ezért külön oktatói részleget alakítunk ki, ahol többek között a burkolás, vízszigetelés, tervezőképzés, műgyanta, illetve festési szakmunkák fortélyaira tanítjuk a diákokat, felnőtteket. Emellett együttműködési megállapodást írtunk alá a győri Széchenyi István Egyetemmel, amelynek keretében részt veszünk az építőipari szakember-képzésben”
