Aki szereti a táblázatokat, diagramokat, statisztikákat, adathalmazokat és a sok számot, annak igazi ínyencfalatot hoztunk mára. Cikkünk arról szól, mit jósolnak a szakértők, hogyan fog változni az európai munkaerőpiac – elsősorban a digitalizáció és a mesterséges intelligencia (AI) hatására.

 

Mi az a skills forecast?

 

Magyarul talán a legjobban készségelőrejelzésnek tudnánk fordítani. A lényege pedig nem más, minthogy a Cedefop (Európai Szakképzésfejlesztési Központ) a rendelkezésére álló gigászi adatmennyiséget felhasználva előrejelzéseket tegyen az európai munkaerőpiacot és oktatási rendszert illetően, valamint hogy felismerje az ezeken a területeken jelentkező megatrendeket. Ezek az előrejelzések egyre nagyobb szerepet játszanak az európai munkaerőpiaci és oktatási politika kialakításában. Ezen előrejelzések mára túlmutatnak az eredeti kutatási területeiken, és olyan témákkal is foglalkoznak, mint például a digitalizáció, innováció és a zöld átállás.

 

Az előrejelzések viszont nem csak a bürokratáknak vagy a politikusoknak lehetnek hasznára. Egyre jellemzőbb az a trend, hogy könnyen fogyasztható és felhasználható formában teszik közzé őket, és talán ez is a legerősebb gyakorlati oldala mindennek: a munkáltatók és munkavállalók, oktatók és tanulók egyaránt fel tudják használni ezeket az eredményeket. A kérdés ezen a ponton, több, mint jogos: de mégis mire? Hogy egy példát említsünk, arra, hogy a fent említett csoportok felismerjenek mondjuk egy közeljövőben felléphető készség- vagy szakmahiányt, és a lehetőség lehető legjobban való kihasználása felé orientálják magukat, legyen szó át- vagy továbbképzésről.

 

Ezek az előrejelzések és feltételezések viszont a legjobb esetben sem vátesziek –

 

nem érdemes például arra használni őket, hogy megpróbáljuk megjósolni, konkrétan hány szakembert kell kiképeznünk egy adott évben.

 

Egy nemrégiben megjelent skills forecast a digitális átállással és a digitális készségekkel foglalkozik, szóval térjünk is a lényegre.

 

Digitális átállás – hány embert kell még továbbképezni?

 

Egy előrejelzés elkészítéséhez először is szükség van egy célra: esetünkben ez az EU már létező célja, miszerint 2025-re a munkaképes lakosság 70 százaléka, 2030-ra pedig a 80 százaléka rendelkezik majd megfelelő képességekkel. Az alábbi táblázatban azt láthatjuk országokra lebontva, hogy a lakosság hány százaléka rendelkezik a szükséges készségekkel, valamint, hogy hány embernek lenne szüksége továbbképzésre.

 

 

A 2023-as Skills forecast szerint 2021 és 2035 között az foglalkoztatottság európai szinten 3,4 százalék százalékkal fog nőni – ez körülbelül 7 millió állást jelent. Ennek több oka is van, többek közt a zöld átállás, a szolgáltatásipar és, az idősödő társadalmaknak köszönhetően, a szociális ellátó és egészségügyi szektorok növekedése. Ez a mostani Skills forecast viszont teljesen más eredménnyel számol –

 

azzal, hogy 2035-re nemhogy nőni, de egyenesen csökkeni fog a foglalkoztatotság, körülbelül 5 százalékkal, ami 10,5 millió állást jelent.

 

Már megint az a fránya AI

 

De miért? A válasz talán nem annyira meglepő, ugyanis a mesterséges intelligencia (AI) áll mögötte. Az AI-technológiák és az automatizáció elterjedésével ugyan létre fog jönni számos állás, viszont sok más meg is fog szűnni. Egy kutatás szerint

 

az AI nem fogja helyettesíteni az emberi munkaerőt, az AI-val kapcsolatos készségekkel rendelkező emberek viszont igen.

 

Általánosságban viszont az is elmondható, hogy minél magasabb technológiai szintet képvisel egy állás, annál nehezebb lesz automatizálni, tehát továbbra sem hagyható figyelmen kívül saját magunk továbbképzésének fontossága.

 

Ezen a táblázatban az látható, hogy bizonyos típusú állások esetében a most elvégzett feladataik hány százaléka automatizálható a mesterséges intelligencia segítségével:

 

 

A következő táblázatban pedig azt nézhetjük meg, hogy szektorokra bontva a most elvégzett munka hány százaléka lehetne automatizálható (baloldali oszlop) vagy AI által elvégezhető (jobboldali oszlop):

 

 

Ezen a diagramon az látható, hogy mi miatt fognak elveszni (vagy létrejönni) állások, szektorokra bontva:

 

 

Talán akkor mégsem annyira az AI a ludas? A kutatások szerint ugyanis úgy látszik, az automatizáció a hunyó a dologban. Az előrejelzések ezen felül azt is mutatják, hogy kevesebb unalmas, repetitív munkát kell majd elvégezni, olyan munkából viszont, amihez érzelmi intelligencia, kritikus gondolkodás és kreatív problémamegoldás kell, több lesz.

 

A digitalizáció hatásai a foglalkoztatottságra

 

A tanulmány három eshetőséget is számba vett azzal kapcsolatban, hogy a digitális továbbképzéssel kapcsolatos célokat mikor érjük el.

 

 

Röviden és tömören, minél később érjük el ezeket a célokat, annál kevésbé fog csökkenni a foglalkoztatottság. A terv szerintihez képest (kék vonal, 5 százalékos csökkenés) ha csak 2040-re (lila vonal) érjük el a célokat, akkor 3 százalékkal, ha 2050-re (sárga vonal), akkor csak 1,4 százalékkal fog csökkenni a foglalkoztatottság.

 

Az alábbi diagramon pedig láthatjuk, hogy országokra bontva hány százalékkal csökkenne a mostanihoz képest a foglalkoztatottság mind a három esetben:

 

 

Iparágakra bontva is láthatjuk a változásokat, és talán nem mondunk semmi újat, ha azt állítjuk, az IT és a kommunikációs szektor lesz az egyetlen, amely növekedésre számíthat mindhárom esetben:

 

 

Kicsit részletesebben ugyanezt láthatjuk a következő diagramon, ezesetben azt, hogy a különféle szektorokra hogyan fog hatni a digitalizáció:

 

 

Újfent nem meglepő, hogy az IT-sek lesznek a folyamat győztesei, általánosságban pedig szintén elmondható, hogy az alacsonyabb képzést és alacsonyabb technológiai készségeket igénylő szektorok és állások, mint például az eladók.

 

Egy digitális világban nem mindegy, mennyire képzett valaki

 

Többször elismételtük már, hogy a digitalizáció hatására az alacsonyabban képzett munkaerő által elvégzett állások száma csökkenni fog, viszont több olyan állás lesz, amely magasabb képzettséget igényel. Az előrejelzés szerint az alacsonyabb képzést igénylő állások számának 40 százalékának megfelelő számú, magasabb képzést igénylő állás fog létrejönni.

 

A következő diagramon azt láthatjuk, mely szintű (képzettséget nem igénylő, képzettséget igénylő fizikai munka, képzettséget igénylő nem fizikai munka és magasabb képzést igénylő nem fizikai munka) munkakörök hogyan fognak változni ha megvalósulnak a digitalizációs célok (kék) és akkor, ha nem (lila):

 

 

Ezen pedig azt, hogy a magasabb képzést igénylő állások száma hogyan fog szektoronként változni. Láthatjuk, hogy ezekre a szektorokra lesz a legkisebb hatással a digitalizáció, és csak az IT szektor fog valójában növekedni. Ezen, és a következő négy diagramon a lila szín azt jelzi, hány állás fog megüresedni, a kék pedig azt, hány új állás fog létrejönni.

 

 

Ezen a képzettséget igénylő nem fizikai munkák számának változása látható. Látható, hogy elsősorban azok az állások fognak megszűnni, ahol az AI sokkal hatékonyabbá teszi az egyéni dolgozok munkáját.

 

 

Ezen pedig a képzettséget igénylő fizikai munkáké. A mezőgazdaság itt az egyértelmű vesztes, legalább 2 millió állás fog megszűnni. A demográfiai helyzet sem rózsás, 2020-ban háromból csak egy mezőgazdasági munkás volt 40 évesnél fiatalabb. A pozitívum viszont az, hogy ebben a szektorban az automatizáció kimondottan nagy lehetőségekkel kecsegtet, a mezőgazdasági robotok ugyanis egyre fejlettebbek, és ma már el tudnak végezni olyan feladatokat, mint a fejés, vagy az állatok életterének tisztítása. A gyártósoron szintén hasonló jellegű változások várhatók.

 

 

Végül pedig a képzettséget nem igénylő munkáké. Itt a takarítók húzták a legrövidebbet, a robotok egyre inkább ki tudják váltani az emberi munkát ezen a téren.

 

 

Konklúzió

 

Bár önmagunkat ismételni nem túl udvarias dolog, a szituáció azonban mégis megköveteli. Egyértelműen elmondható, hogy a Cedefop által fontolóra vett három eset közül bármelyik is jön be,

 

a digitalizáció NEM fog megállni.

 

Ezesetben pedig jöjjön az ismétlés: a munkaerőpiac a jövőben sokkal inkább igényelni fogja a magasabb képzési szintet és a széles, digitalizáció-kompatibilis készségekkel rendelkező munkaerőt. Az AI természetesen pedig nem csak negatívan fog hatni ránk, ugyanis előreláthatólag még a foglalkoztatottság csökkenésével együtt is növekedni fog a termelékenység, és lehet, hogy még kevesebbet is fogunk dolgozni. Egyet pedig ne felejtsünk el:

 

az AI nem tudja majd elvenni az állásodat, ha te kezeled az AI-t.

 

Forrás: Cedefop