A 21. század egyik legjelentősebb ismérve a dinamika – nem véletlen, hogy oly gyakran emlegetik az emberek a világ felgyorsultságát. Szinte az egyetlen állandó a folyamatos változás és ez alól a munka világa sem kivétel. De mégis: milyen változások fognak végbemenni, mondjuk 2035-ig? Erre keressük a választ.

A COVID-pandémia és a háború kevés pozitív mellékhatásainak egyike, hogy rávilágított az európai országok gazdaságainak gyenge pontjaira, elsősorban arra, hogy a fosszilis energiaforrásokra ráutalt energiaszektor, az idősödő társadalmak és a high-tech ipar lassú fejlődése vagy hiánya, valamint a helyi termelési kapacitás, melyet a múltban külföldre szerveztek ki, ezek a a geopolitikai ingadozásokkal szemben roppant védtelenné tesznek minket. Ezen problémákat természetesen orvosolni kell, és ezen folyamatok elindítása nem maradt el – az EU kitűzött céljai közé tartozik többek közt például a megújuló energiaforrások fokozott elterjesztése, az európai chip-gyártás globális piaci részesedésének 9%-ról 20%-ra emelése vagy pedig a munkaerő folyamatos képzése. De milyen folyamatokat vetít ez előre?

Foglalkoztatottság alakulása általános szektoronként (% százalék) az EU-ban
Forrás: Cedefop

Például azt, hogy

a jövő a képzett munkaerőé. Az olyan szektorokban, mint például a mezőgazdaság, vagy a nyersanyagkitermelés, ahol jellemzően képzetlen munkaerőt alkalmaznak, csökkenni fog a dolgozók száma.

Az előrevetítések szerint az előbbiben 2035-ig majdnem 8, az utóbbiban majdnem 4%-kal fog csökkenni a dolgozók száma. Ezzel szemben minden olyan területen, ahol a képzett munkaerő dominál, ez a szám nőni fog, mind úgy az építőiparban, mint a szolgáltatásiparban. A gazdasági növekedés, a lakosság elöregedése miatt a jövőben a produktivitás növekedéséhez lesz kötve, és ehhez a minél képzettebb, profibb munkaerőn keresztül vezet az út.

hirdetés

Egy másik megfigyelhető tendencia, hogy az alacsony képzettséget igényelő munkakörök száma, szektortól függően, vagy stagnálni fog, vagy csökkenni. Ennek részben az az oka, hogy a magasabban képzett dolgozók fogják ellátni az ő munkakörüket is. Ebben természetesen jelentős szerepet fog vállalni a technológiai fejlődés. Ennek tudatában nem egészen meglepő az az előrejelzés, amely szerint a területek, amelyeken a legtöbb új állás fog létrejönni, a technológiai fejlődés megtervezéséhez és kivitelezéséhez lesz majd köthető, informatikához, kommunikációhoz adminisztrációhoz, és még sok máshoz. Tehát: a jövő kulcsszava az innováció.

Álláslehetőségek általános szektorokra lebontva (milliók), 2021-2035
Forrás: Cedefop

Azt jelenti ez tehát, hogy a jövőben már nem lesz érdemes szakmát tanulni? Természetesen ez nem igaz. Egyrészt azért, mert a szakmai tudást igénylő állások nem vesznek el, sőt, inkább nőni fog a számuk, elsősorban az idősödő populáció miatt. A legtöbb megnyíló állás a jövőben tulajdonképpen nem új pozíció lesz, hanem egy olyan régebbi, amit újra be kell tölteni. Másrészt pedig az innováció a szakmákat is érinteni fogja, az ő termelékenységüket is növelni fogja. Jellemző lesz a jövőben, hogy kevesebb fizikai munkára lesz szükség, és több, magasabb szintű technikai tudásra, ami az eszközpark kezeléséhez kell majd.

Talán ez az, ami a szakmák jövőjére tekintve a legfontosabb lehet. Mindössze 10 évvel ezelőtt, az átlagos technikus egy közepes képzettségű szakembernek számított. Ma, több szakmában egyre nagyobb szerepet játszik a technológiai fejlődés, és ezen szakmák képviselői is magasabban képzettebb dolgozóknak számítanak.

Ez a tendencia lesz jellemző a jövőben is: 2035-re – főleg az informatika és a kommunikáció területén – a technikusok a professzionális, harmadfokú (tehát főiskolai, vagy egyetemi) képzettséggel rendelkező dolgozókkal lesznek egy szinten.

Ez pedig az innováció, a digitalizáció és a munkaköreik komplexitásának növekedése fogja okozni, és a szakképzés ehhez illően kell majd, hogy változzon.

Mi tehát ebből a tanulság? Az, hogy a jövő kulcsa a folyamatos fejlődés. Egyöntetűen nem számíthatunk arra, hogy a tanulmányaink során megszerzett tudás hosszabb ideig releváns marad. Az innováció gyors és megállíthatatlan, és a változások hullámait pedig vagy képesek leszünk meglovagolni, vagy összecsapnak a fejünk fölött. A szakképzett dolgozók és a szakképzés pedig rendkívül fontos szerepet játszik már most is, és még nagyobb szerepet fog játszani a jövőben – csak haladni kell a korral.