Elvándorlás, a mobilitás hiánya, röghöz kötöttség, a nem megfelelő iskolai felkészítés is hozzájárul a magyar munkaerőpiac nem túl fényes jövőjéhez. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kutatásokra hivatkozva állítja 2035-re 300 ezer ember hiányozhat a magyar munkaerőpiacról. Vannak azonban olyan területek, amelyek fejlesztése megoldást jelenthet. Ilyen a Szakmaverzumon is többször hangsúlyt kapó duális képzés – na meg a szakképzés –, amelynek fontosságára két nagyinterjúban is rávilágítottunk: ITT és ITT. De most nézzük, mi a helyzet a munkaerőpiacon, illetve mi lesz, ha a jelenlegi tendencia mentén haladunk!

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) konferenciáján bemutatta annak a közel egy évig tartó kutatómunkának az eredményét, mely felvázolja, hogy milyen munkaerőpiaci változásokra lehet számítani az ország különböző régióiban 2035-re.

A kormány célja a munkaerőpiac aktivitásának növelése annak érdekében, hogy Magyarország előrébb lépjen az uniós munkanélküli rangsorban, illetve hogy 2030-ra 85 százalékos legyen idehaza a foglalkoztatási ráta – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Felhívta a figyelmet, hogy az előrejelzések szerint 2030-ra 300 000 ember fog hiányozni a hazai munkaerőpiacról, mely többek között a demográfiai trendeknek, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülésének, illetve a képzettség hiányának lesz köszönhető.

Az egy évig tartó kutatás eredményeiről, valamint az ország hét magyar városában (Budapest, Szeged, Szombathely, Székesfehérvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs) tartott workshopok tanulságairól:

„A várható trendek nem túl biztatóak, a növekvő munkaerő- és készséghiány már most tapasztalható – ennek legfőbb okai jelenleg az elvándorlás, a mobilitás hiánya, illetve az oktatás, mely sürgős reformra szorul. Ezen a helyzeten az automatizáció, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdasági dualitás erősödése, valamint a klímaváltozás és a megújuló energia gazdasági tényezővé válása csak tovább ronthat”

– mondta Bálint Adrienn, az MGYOSZ foglalkoztatás és szociális ügyek igazgatója.

„A regionális különbségeket az oktatás reformja tudja csökkenteni, de ennek tíz éven belül még nem lesz kézzelfogható hatása a munkaerőpiacra. Azonban sokat el lehetne érni a duális képzés vállalati igényekhez való alkalmazkodásával” – tette hozzá.

A megkérdezettek a hazai szakképzett munkaerőpiaci kínálat és a mobilitási hajlandóság kivételével valamennyi kritérium vonatkozásában a 2010-es években tapasztaltnál sokkal rosszabbra számítanak.

 a munkaerő lojalitása 74 százalék.
 a bérigénye 71 százalék
 a munkaerő képzettsége, tapasztalata, szakértelme 64 százalékuk szerint lesz a jelenleginél is rosszabb.

A kutatás során a regionális különbségeket is megvizsgálták, a főbb megállapításaik a következők voltak:

 jelentős regionális különbségek vannak a munkaerő elérhetőségében
 a legnehezebb egyetemi és középfokú szakmai végzettségű alkalmazottat találni
 a jövő munkahelyei a digitalizáció jegyében alakulnak
 a közeljövőben a mérnöki és informatikai végzettségű munkavállalók találnak a legkönnyebben munkát.

Forrás: Getty Images

„A kutatás alapján a mérnöki és informatikai munkakörök lesznek (továbbra is) a legkeresettebbek, ezen belül a data analyst, cloud engineer és business intelligence developer pozíciókra várható a legnagyobb kereslet. A hagyományos munkakörök közül – a mesterséges intelligencia és a robotizáció terjedése ellenére – biztosan megmaradnak a HR, a pénzügy, illetve a munkavédelemmel foglalkozó szakemberek. Ami várhatóan eltűnik (vagy jelentősen csökken a területen dolgozók száma), az a főleg monoton fizikai és szellemi munkát igénylő munkakörök” – vetítette előre Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos főmunkatársa.

Szakértők szerint Magyarországnak szüksége van külföldi munkavállalókra, és foglalkozni kell az ő etikus foglalkoztatásukkal, illetve alapvető jogaikkal. Kiemelték, hogy a gyorsan változó világban elengedhetetlen a munkaerő megtartása, melynek érdekében átképzéseket kell biztosítani, illetve meg kell reformálni a közoktatást, hogy minél kevesebb olyan munkavállaló legyen, akinél hiányoznak az alapvető képességek, illetve készségek.