A Magyar Közlönyben megjelentek az egyetemek, a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsolásának erősítéséhez szükséges törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításai, amelyeket az Országgyűlés kedden fogadott el.

A technikumi képzésben résztvevők az utolsó évükben előzetes hallgatói jogviszonyt létesíthetnek felsőoktatási intézményekkel az Országgyűlés keddi ülésén elfogadott törvényjavaslata szerint.

Emellett több felsőoktatást, szakképzést és innovációt érintő szabályozás is módosult, a többi között erősödnek a doktori képzések, bővülnek az átjelentkezési lehetőségek és hatékonyabbá válik a kutatásfinanszírozás is.

A megjelent törvénymódosítás értelmében erősödik a felsőoktatás és szakképzés kapcsolata, így a technikumi képzésben résztvevő tehetséges hallgatók az utolsó évükben előzetes hallgatói jogviszonyt létesíthetnek felsőoktatási intézményekkel, így a szakmaszerzés mellett a továbbtanulás lehetősége is biztosított a végzősök számára.

A törvénymódosítás bevezeti a rokon képzési terület fogalmát, amelynek értelmében az átjelentkezések a hasonló, azaz rokon képzési területek szakjai esetében is lehetségessé válnak,

segítve a hallgatók rugalmas karrierválasztását. A törvény továbbá kiegészíti a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt a kooperatív doktori képzés fogalmával, amelynek célja a vállalati együttműködésben folytatott doktori tanulmányok ösztönzése, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, valamint a tudásalapú gazdaság megerősítése. A doktoranduszok kutatásaik eredményeit a képzés során olyan témákban fejthetik ki, amelyek jól felhasználhatók az adott piaci, ipari szereplők számára, ezáltal növelhetik munkáltató cégeik versenyképességi pozícióit.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal kapcsolatban jelenleg zajlik a szervezeti működés és a kutatásfinanszírozási rendszer felülvizsgálata a tudományos kiértékelés folyamatával párhuzamosan. A törvényben megfogalmazott módosítások célja, hogy a HUN-REN a jelenleginél hatékonyabban tudja támogatni a kutatómunkát, valamint egy olyan eredményalapú finanszírozást vezessen be, amely ösztönzi a nemzetközi térben való előrelépést. A törvénymódosítás értelmében megvalósuló új működési modell a HUN-REN, a KIM és a Magyar Tudományos Akadémia megállapodásának eredményeként a teljesítményt helyezi a fókuszba.

Mindez hozzájárul a Neumann János Program azon célkitűzéséhez, hogy Magyarország 2030-ra a világ legjobb 25 és Európa legjobb 10 innovátora közé tartozzon.

A felsőoktatás tekintetében a kormány célja, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem a világ legjobb 100, további három pedig Európa legjobb 100 intézménye közé kerüljön.