_
hirdetés
_
hirdetés
Ahogyan lapunk elsőként írta meg, 2022. év végétől Dr. Hankó Balázs vette át az oktatásüggyel kapcsolatos terület irányítását a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkáraként.
Kíváncsiak voltunk, hogyan látja az új vezető a szakképzés jelenlegi helyzetét és milyen tervei vannak, különösen a szakképzés és a felsőoktatás együttműködésével kapcsolatban.
A szakképzés átalakítása kapcsán cél volt, hogy a rendszer a rugalmasságra és a piaci igényekre épüljön. Hogyan látja az átalakítás eddig történt lépéseit?
Az átalakítás alapjaiban és szemléletében változtatta meg a szakképzést. Tehát nem kínálat-, hanem keresletorientálttá tette azt. A teljes képzési struktúra átalakult és a szerteágazó képzési szerkezetből kialakult egy olyan, 177 szakmát tartalmazó szakmajegyzék, amely a magyar gazdaság és munkaerőpiac igényeit szolgálja. Mindez egy új struktúrában 41, vagy ha az agrárterületet is ide vesszük, 46 szakképzési centrumba szervezve működik. Ehhez kapcsolódik egy új képzési tartalom is, amelyben a projektoktatást, a gyakorlati képzést valósítjuk meg.
Minden az államtitkársághoz tartozó területnek – a szakképzésnek, a felsőoktatásnak, a felnőttképzésnek és az innovációnak – a magyar gazdaság, a magyar társadalom érdekeit kell a leghatékonyabban szolgálnia és minden területnek a saját szempontjai szerint kell kiválóságokat képeznie.
Így széles ismerettel rendelkező, a technikai fejlődéshez rugalmasan alkalmazkodó, kiváló mesteremberek, ha úgy tetszik a „jég hátán is megélő” szakemberek képzése a ma szakképzésének feladata.
Ezen cél elérése érdekében valósult meg a 2020-as átalakítás, struktúrában, képzési szerkezetben és a tanárok foglalkoztatási forma váltásában is. A szakképzésben dolgozók a munka törvénykönyve hatálya alá kerültek, amely bérelőnyt tett lehetővé számukra. Fontos kiemelni azt is, hogy a szakképzésben dolgozók a 2023-as esztendőben január elsejétől 10 százalékos béremelést kapnak, amit
májusban egy további, átlagosan 5 százalékos teljesítményalapú béremelés követ majd, januárig visszamenőleg.
Az átalakítás eredményeképpen vonzó perspektíva lett a szakképzés?
Ma már a középiskolába történő jelentkezésnél tízből hat gyermek a szakképzést választja, mert a közismeretek mellett szakmát is ad és a továbbtanulási lehetőségek is adottak. Sőt, a magyar állam két szakma elvégzését biztosítja ingyenesen. Azaz lehetőséget ad a szakmaszerzésre, érettségire, sőt a felsőoktatásban való továbbtanulásra is.

Hankó Balázs államtitkár
Különösen fontosnak tartom, hogy pénzügyi ösztönzők is vannak a rendszerben. A diákok 8, illetve 16 ezer forintos ösztöndíjat kapnak, valamint amikor kimennek duális partnerhez, jelentős, akár 130-160 ezer forint közötti jövedelemre is szert tehetnek. Ez vonzó és helyénvaló, mert fontos, hogy a munka a tanulás mellett a mindennapok részévé váljon számukra.
Sikerült egy olyan konstrukciót is kialakítanunk, amely szintén nagymértékben hozzájárul a szakképzés vonzerejéhez. Ha egy adott tanuló tovább szeretne tanulni,
az okleveles technikus képzéssel kvázi belépőjegyet kap a felsőoktatásba.
Vagyis az okleveles technikus képzés egyfajta híd a szakképzés és a felsőoktatás között?
_
hirdetés
_
hirdetés
Pontosan. Az okleveles technikus képzés egy jó portéka. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a szakképzés a felsőoktatásba történő átmenetet biztosítani tudja. Fontos, hogy az együttműködés egy adott szakképző és egy adott felsőoktatási intézmény között valósul meg. Ennek része a képzések tartalmának egyeztetése, a képzés harmonizációja, sőt akár a közös gyakorló tér kialakítása is. Mi több, sikeres felvételit követően, ez a tanuló számára 30 kreditet, azaz egy félévnyi előnyt is jelenthet.
Korábban a szakképzési centrumok technikumai, mint a szakirányú felsőoktatás „előszobájaként” működő intézmények és a felsőoktatási intézmények között elindultak az együttműködések. Tehát a minisztérium továbbra is támogatja ezeket a megállapodásokat?
Egyértelműen támogatjuk ezeket a megállapodásokat. Míg 2021 szeptemberében 16 szakképzési centrum 27 intézménye kötött megállapodást 13 egyetemmel, addig
idén szeptemberre már 97 szakképző 24 felsőoktatási intézménnyel együtt indít összehangolt képzéseket.
Lényeges, hogy amikor a képzési tartalom harmonizációja megtörténik, az adott egyetemnek és az adott szakképzőnek meg kell tartania az egyediséget, miközben meg kell találniuk a közös metszetet is. Szerintem a legfontosabb az, hogy a harmonizáció kapcsán a felsőoktatásban és a szakképzésben oktatók gyakorlati, vállalati szemmel együtt alakítják ki a legmegfelelőbb képzési tartalmakat.
Tehát a szakképzés átalakítása hatással lehet a felsőoktatásra is?
Az új szakképzés a gyakorlati tartalmakat helyezte fókuszba, ez jó modellként kell, hogy szolgáljon a felsőoktatás számára is. A szakképzésen alkalmazott duális képzési program lehet a kulcsa a gyakorlati ismeretek középpontba állításának a felsőoktatásban is.
A duális képzés kitűnően működik a szakképzésben.
Oda szeretnénk eljutni a felsőoktatásban is, hogy megvalósítsuk azt, a szakképzésben már működő modellt, mely szerint a tanulók a gyakorlati képzésük mellett olyan munkát is vállalnak, amely illeszkedik a gyakorlati képzésükhöz és ehhez bért is kapnak. Tehát a szakképzés működő modelljét ültessük át a felsőoktatásba is. Tudjuk, hogy a felsőoktatásban a hallgatók több mint fele dolgozik a tanulmányaik mellett, de jellemzően nem a szakmai érdeklődésének vagy tanult szakjának megfelelő helyen, hanem más területeken.
Erre a legjobb példa, hogy azért kiváló az orvostudományi oktatásunk, mert az oktatók egy jelentős része a mindennapi gyakorlatban edződik a klinikán és tartja meg utána a hallgatóknak a gyakorlati előadást. Értelemszerűen ezt nem lehet mindenhol megoldani, de nagyjából az oktatás gyakorlati arányának és a gyakorlati oktatók részvételének egy ilyen típusú optimumát láthatjuk ebben a képzési szerkezetben.
Tehát a felsőoktatásban is az lenne a cél, hogy a diák olyan helyen dolgozzon, ami gyakorlati szempontból illeszkedik az ő szakmai területéhez.
Annak ellenére, hogy az egyetemek szívesen fogadják azokat a diákokat, akik a szakképzésből jönnek, a szakképzés presztízse még mindig nem éri el az őt megillető szintet. Mit tesz a minisztérium annak érdekében, hogy ez a presztízs emelkedjen?
Szerintem nagyon sokat haladtunk előre, és pont azzal emelkedik tovább a szakképző intézmények társadalmi presztízse, hogy egyetemi együttműködések jönnek létre.
A tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a tanulók és szüleik nyitottá váltak az új szakképzési rendszerrel bevezetett változásokra. Mi sem igazolja ezt jobban, mint a jelentkezők számának növekedése és a javuló tanulmányi eredmények, különösen a technikumokban. Ma már a 8. osztály után a középfokú oktatásba továbblépők közül a legtöbben a technikumok mellett döntenek. Talán ezzel is összefügg, hogy idén először készült el a TOP 100 legjobb technikum listája. (Melyről lapunk is beszámolt, katt ide – a szerk.)
Kiemelten jó választás tehát a szakképzés, mert a tanulók érettségihez jutnak, szakmát tudnak tanulni, és ha éreznek magukban ambíciót, tovább tudnak menni a felsőoktatás irányába.