Mivel ti nyilván nem olvassátok a Magyar Közlönyt (egyébként épeszű ember nem is csinál ilyet), mi időről időre megtesszük helyettetek. Most például megjelent az egyetemi-főiskolai felvételi szabályairól szóló rendelet módosítása, ebből kiderül többek között az is, hogy az intézmények akár munkatapasztalatért vagy kompetenciateszten elért eredményért is adhatnak pluszpontokat a jelentkezőknek. Ráadásul már a 2023-as felvételit is érintheti a sok változás.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint a képzésüket 2024 szeptemberében kezdőkre vonatkoznak az új szabályok, de úgy fogalmaznak, hogy a „jelentkezőknek előnyösebb változásoknál nincs szükség a két év felkészülési időre”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy

már a 2023-as általános felvételi eljárásban is lehetőség van arra, hogy az intézmények úgy döntsenek: egyes szakoknál például csak középszintű érettségi vizsgát írnak elő, vagy csökkentik az eddigi, központilag meghatározott minimumponthatárokat.

A felvételi továbbra is 500 pontos lesz, azonban ennek összetétele változik, sőt az új rendszerben az intézmények határozhatnak meg minimumponthatárt, azonban ez sem kötelező. Igen, mi is csak kapkodjuk a fejünket.

Ahogy eddig, úgy ezután is 100 pont jár majd a középiskolai tanulmányi eredményekért és 300 pontot érnek majd az érettségi eredmények. A tanulmányi pontokhoz öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy – legalább két évig tanult – választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy – legalább két évig tanult, az egyetem által meghatározott – egy tantárgy utolsó két (tanult) év végi osztályzatainak összegét kettővel meg kell szorozni.

Ez annyit jelent, hogy

nem lesz kötelező tanulmányi pontként vinni a természettudományos tárgy jegyet a középiskolából és az eddig szabadon választható tárgy helyett intézmény dönti el, miből kell még érettségit tenni.

hirdetés

A 300 érettségi pontból 100 pontot tesz majd ki az érettségi vizsgák százalékos eredményeinek átlaga, 200 pontot pedig az intézmény által választott két érettségi vizsgatárgy eredménye adja majd.

A 100 ponthoz itt is öt tantárgyat vesznek majd figyelembe: az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) és egy, a felsőoktatási intézmény által meghatározott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát nézik.

A 100 többletpont is marad, ám arról, hogy pontosan miért jár majd pluszpont (és mennyi), az egyetemek és főiskolák dönthetnek. Adhatnak pontot például a

felvételi vizsgáért, amely lehet szóbeli vagy írásbeli vizsga is, de a részvételt az egyetem feltételekhez kötheti
emelt szintű érettségiért,
kompetenciatesztért,
nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért,
vagy munkatapasztalatért,
az esélyegyenlőségért,
a sporteredményekért
a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményekért is.

A tervek szerint a felsőoktatásért felelős miniszter az érettségi tárgyak szélesebb körét határozza majd meg képzési területenként és szintenként, de az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy kérnek-e egy adott szakhoz emelt szintű érettségit, és ha igen, milyen tárgyból.

Új szabály, hogy a közép- és emelt szintű érettségi felvételi pontszámításának összehasonlíthatóságáért a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének kétharmada, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményének egésze számít felvételi pontként. Ez a gyakorlatban annyit tesz majd, hogy például egy 82 százalékos középszintű érettségiért nem 82 pontot kap majd egy felvételiző, hanem csak 55-öt. Egy 82 százalékos emelt szintű érettségi viszont az új rendszerben is 82 pontot ér majd. Igen, jól olvastátok.

És néhány apróság a végére: egyébként a jövőben is biztosítják a bejutást a szakképzésből, megmarad a szabály, hogy a többféle pontszámítási mód közül a legelőnyösebbet veszik majd figyelembe, megmarad a diplomások külön pontszámítási rendszere, és az önkéntes tartalékos katonai szolgálat többletpontjainak figyelembevétele is.