_
hirdetés
_
hirdetés
Mérföldkő a magyar szakképzésben. Tavaly 8,5 százalékkal több diák kezdte meg tanulmányait szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban. Ez 10 év óta először fordult elő. A szaktárca vezetője szerint ez jelzi, hogy a szakképzésé a jövő. Cél pedig, hogy a szakképzési rendszert a munkaerőpiaci igényekhez igazítsák, ami a munkavállalónak, a munkáltatónak, valamint a magyar gazdaságnak is előnyére válhat.
Tíz év után először választották többen a szakképzést, mint a gimnáziumot. Tavaly 8,5 százalékkal több diák kezdte meg tanulmányait szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban. Az innovációs és technológiai miniszter szerint ez is jelzi, hogy a szakképzésé a jövő.
Palkovics László augusztus végén a Nyíregyházi Szakképzési Centrumban tartott szakképzési tanévnyitón kiemelte: a magyar tanulók kiválóan szerepelnek a nemzetközi szakmai versenyeken – ez pedig igazolja, hogy magas szinten is elismert a magyar képzés. Példaként említette a kazanyi 45. WorldSkills versenyen elért magyar sikereket.
A miniszter kiemelte: minden feltétel adott Magyarországon, hogy még tovább fejlődjön a szakképzés. Palkovics László a legnagyobb eredmények közé sorolta az osztrák mintára kialakított szakképzés 4.0 stratégiát, amit a piaci szereplők közreműködésével alakítottak ki.
A kormány szeretné elhitetni a pályaválasztás előtt állókkal, hogy a jól végzett szakmunka nemcsak versenysikerekben mérhető, de megélhetést is biztosít a családnak, továbbá Magyarország gazdasági sikeréhez is hozzájárul – hangoztatta a miniszter.
Cél, hogy a szakképzési rendszert a munkaerőpiaci igényekhez igazítsák, ami az ágazat minden szereplőjének kedvező, hiszen növeli a versenyképességet, a diákok számára lehetőséget nyújt a tanuláshoz és a továbbtanuláshoz. A vállalatok bevonásával pedig a piaci igényekhez igazítják a képzést, aminek köszönhetően kellő szaktudással rendelkező képzett munkaerőt kaphatnak.
_
hirdetés
_
hirdetés
A felsőoktatásba továbblépőkre is gondoltak. A szakgimnáziumok eddigi 4+1 éves képzési struktúráját 2020-tól a technikumok ötéves képzése váltja fel, ahonnan a diákok már gyakorlati tapasztalatokkal léphetnek ki a munkaerőpiacra, továbbtanulás esetén pedig szintén felkészülve folytathatják tanulmányaikat szakirányú felsőfokú képzésben.
A szakközépiskolákat hároméves szakképző iskolákká alakítják át, úgy, hogy az utolsó két év duális képzésben folyik. Vagyis a diákok tanulmányaikat már az iskola mellett egy vállalat szárnyai alatt bővíthetik.
(Ideális esetben a tanuló a képzés befejeztével annál a cégnél maradhat teljes foglalkoztatásban, akinél tanulmányai alatt a gyakorlatot is végezte. Ez mind a tanuló, mind pedig az adott vállalat hasznára válhat.)
Műhelyiskolákat alapítanak
Azoknak a fiataloknak is lehetőséget biztosítanak, akik nem tudják elvégezni az általános iskolát, vagy nem tudnak megfelelően teljesíteni a „hagyományos oktatási környezetben”. Számukra részszakképzéseket nyújtó úgynevezett műhelyiskolákat hoznak létre.
Jelenleg a diákok 12 százaléka nem fejezi az középiskolát. A kormány célja, hogy ezt 10 százalék alá szorítsa. Ehhez jó úton járnak, hiszen a szakgimnáziumokban harmadával, a szakközépiskolákban pedig még ennél is nagyon mértékben csökkent a lemorzsolódott diákok száma. Ehhez segítségként az állami ösztöndíjrendszert is megújítják, azért, hogy a fiatalok az új szakképzési rendszerben is anyagi támogatáshoz jussanak.
Dolgoznak a béremelésen
Palkovics László a tanárok helyzetéről is mondott pár szót. A miniszter kifejtette, dolgoznak a megfelelő életpálya és jövedelem kialakításán a pedagógusok számára, és azon vannak, hogy ennek „minél előbb számokban mérhető eredménye legyen”.
Az eseményen Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke arról beszélt, hogy a magyar szakképzésnek a digitalizáció és az IT-technológia kihívásainak is eleget kell tennie ahhoz, hogy az a világ változásaihoz alkalmazkodjon.
(MTI/kormany.hu)