A hazai szakképzésben meglehetősen bevált gyakorlattá vált a duális képzés intézménye. Ez azonban nem minden európai országban van így, úgyhogy a Cedefop egyik tanulmánya segítségével cikkünk megmutatja, hogy miért is jó a duális képzés, és hogyan is kéne ezt csinálni.

Mára már szinte minden ország felismerte, hogy a tanulni nem csak az iskolapadban vagy otthon lehet. A folyamatba be lehet és be is érdemes vonni a helyi cégeket, önkormányzatokat és civil szervezeteket. A duális képzés röviden annyit jelent, hogy valaki az tanulás mellett egy cégnél dolgozik, fizetést kap és a szakmájával kapcsolatos, hasznos gyakorlati tapasztalatokat szerez. Ez pedig kulcsfontosságú lehet abban, hogy valaki sikeres, innovatív és alkalmazkodóképes legyen a 21. század munkaerőpiacán. Ahhoz pedig, hogy a duális képzés megfelelően működjön, ösztönzőkre is szükség van a fiatalok és a munkaadók számára egyaránt.

A tanulmány szerint a duális képzés még nem minden országban számít bevett gyakorlatnak, a szakképzés pedig nem mindenhol számít legitim alternatívának a gimnáziummal és a felsőoktatással szemben. Sokan automatikusan a gimnáziumot választják, pedig a munkaerőpiacon egy szakma és az azzal járó gyakorlati tapasztalat versenyelőnyt jelenthet, legyen szó IT-ről, műszaki területről vagy akár kreatív iparágakról. Ráadásul a szakképzés és a felsőoktatás összekapcsolható, szóval

a szakma és a diploma sem feltétlenül ütik egymást.

Hogyan kell csinálni ezt a duális képzést?

Nem elég egy jól megfogalmazott képzési program – megfelelő ösztönzőkre van szükség, amelyek mind a tanulók, mind a munkaadók számára világossá teszik, hogy miért éri meg belevágni. A tanulmány szerint két oldalról lehet megközelíteni a dolgot.

Egyrészt lehet a céget támogatni. Amikor egy cég pénzügyi támogatást kap azért, hogy gyakorlati képzést nyújtson, természetesebb hajlamosabb nyitni az együttműködésre. Ilyen támogatás lehet például:

▶ bértámogatás, hogy csökkenjen az oktatás költsége,

▶ adókedvezmények a foglalkoztatott diákok után,

▶ esetekben akár elképzelhető egy egész iparág támogatása.

Ilyen modellek működnek Horvátországban, Franciaországban, Hollandiában és Lengyelországban – mind olyan helyeken, ahol a vállalatok érdekeltek a képzésben azért, mert a szakemberutánpótlás képzésébe minden szempontból megéri beszállniuk.

Ez ráadásul a diákoknak is megéri, mert szélesebb palettán válogathatnak a képzési helyek közt.

A másik út a tanulók direkt támogatása. Bár a duális képzésben résztvevők általában fizetést is kapnak, vannak esetek, amikor extra támogatás szükséges ahhoz, hogy valaki ki tudja használni a számára legmegfelelőbb lehetőségeket:

▶ utazási támogatás,

▶ lakhatási támogatás,

▶ ösztöndíj-jellegű kiegészítések az iskola részéről.

Az ilyen jellegű támogatások különösen előnyösek például a hátrányos helyzetű tanulók és cserediákok számára.

Nem csak a pénz lehet megoldás

A nem pénzügyi ösztönzők, mint például valódi szakmai mentorálás, rugalmas munkaidő, szakmai rendezvények, és könnyen átlátható pályaorientáció, sokszor a pénzügyi támogatásoknál is nagyobb hatással vannak arra, hogy a diákok és cégek bekapcsolódjanak a duális képzésbe.

▶ A HR-esek például azt mondják, hogy fontosabb a jó együttműködés és a közvetlen szakmai tapasztalat, mint egyösszegű támogatás.

▶ A fiatalok számára pedig a tanulási élmény minősége és a karrierlehetőség sokkal vonzóbb, mint pusztán a kezdő fizetés.

Mik a duális képzés gyenge pontjai?

Vannak azonban árnyoldalak is. Bár a duális képzés intézménye meglehetősen pozitív, a tanulmány ennek ellenére kiemel két problémát:

▶ Kevés célzott ösztönző

Sok helyen általános jellegű támogatás létezik, de kevés olyan lehetőség áll a hátrányos helyzetű fiatalok és kisebb vállalkozások rendelkezésére, ami külön őket célozza meg, ami miatt pedig sokan kimaradnak ebből a rendszerből.

▶ Nincs elég visszajelzés

A duális képzéssel kapcsolatban nincs elég, hosszabb időt felölelő statisztika, ami miatt nehéz pontosan tudni, melyik ösztönző milyen hatással van a részvételre vagy a képzés sikerességére. Ez egyrészt az elégtelen adatgyűjtésnek köszönhető és jelentősen lassítja az oktatáspolitika további alakítását és finomhangolását.

Akkor végül miért is jó a duális képzés?

A kutatás rávilágít, hogy az oktatás és a munka világa nem két külön világ – természetükből adódóan összeforrtak, ezért amikor a szakképzési oktatáspolitika formálásáról van szó, muszáj mindkettőt egyszerre figyelembe venni. A gyakorlati képzés az egyik legerősebb eszköz arra, hogy valaki valódi gyakorlati tapasztalatok útján fejlessze készségeit és majd alkalmazza őket a munka világában. És bár a pénz számít, a jó élmény, a szakmai kihívások és a fejlődési lehetőségek a legfontosabb motivációs tényezők. Röviden és tömören:

mert egy jó duális képzőhely nem csak munkát ad és pénz kereshetsz bele, hanem szakmai gyakorlati lehetőséget és kapcsolatokat is, később pedig akár munkahelyet is jelenthet.

Neked mi a teendőd?

A tanulmány végezetül ad néhány jótanácsot:

▶ Válaszd azt az utat, ahol tanulhatsz és közben dolgozhatsz valós projekteken.

▶ Nézz körül innovatív gyakorlati programok, startupok és szakmai versenyek között.

▶ Ne félj kérdezni és tudatosan keresni az lehetőségeket – például mentorálást vagy szakmai támogatást – amelyeket a cégek vagy akár az állami programok kínálnak.

A gyakorlati képzés nem csak egy alternatív út az oktatásban, hanem egy kapu a szakmai fejlődéshez. Ha valódi tudást, tapasztalatot és jövőbiztos karriert akarsz építeni, érdemes nyitott szemmel járni a világban, és aktívan keresni azokat a lehetőségeket, melyekkel előrébb jutsz választott utadon.

Forrás: Cedefop