Nemrég jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a „Három az egyben” képzést, melynek keretében még szorosabbra fűzik a szakképzés és a felsőoktatás kapcsolatát: a technikumi diákok gyorsított eljárással szerezhetnek diplomát, mely teljesen egyenértékű a mérnök-informatikusi diplomával. Ez a BME üzemmérnök-informatikus képzése, mi pedig Tevesz Gáborhoz, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékáni oktatási megbízottjához mentünk, hogy fejtse ki nekünk jobban, miért is lesz ez érdekes a diákok számára.

Pontosan mi az az üzemmérnök-informatikus? Mit tanulnak ezen a szakon?

Az üzemmérnök-informatikus (BProf) szak az informatikai képzési terület 6 féléves alapképzési szakja. A mérnökinformatikus (BSc) alapszakhoz tudnám a legjobban hasonlítani, nem mellesleg pedig azzal egyenértékű alapdiplomát ad a képzés végén. A BProf képzésen diplomát szerzők az informatika szakterületének felsőfokú végzettségű szakemberei lesznek és az informatikai ismereteken túl műszaki, mérnöki ismeretekkel is rendelkeznek. Ez azért van, hogy a való életben előforduló fizikai folyamatokat és eszközök működését, azok kezelését és irányítását informatikai oldalról értsék és kezelni tudják.

Aki elvégzi ezt a képzést, milyen pozíciókban tud elhelyezkedni?

Az informatikai alapképzettséget igénylő szakmák mindegyikében. A képzés létrehozásakor először felmértük a munkaerőpiac által legnagyobb mértékben igényelt szakmaterületeket, aztán ennek megfelelően alakítottuk ki a képzésen belül a négy legfontosabb specializációs irányt: szoftverfejlesztő, hálózat és biztonság, adatkezelés, tesztelés és üzemeltetés. A visszajelzések szerint a dolog működik: a cégek elégedettek azokkal, akik ilyen diplomát szereztek.

Miért jött létre ez a képzés – és miben tér el a többi infós kérdéstől?

Az informatikus szakmaterület egyre több felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert igényel, szinte már közhelynek számít az informatikushiány folyamatos emlegetése. A középiskolákból kilépő fiatalok közül azonban sokan nem tudják, vagy nem akarják vállalni a további 7+4 féléves (5 és fél éves) BSc+MSc mesterképzést, legyen szó egyéni motivációról, anyagi vagy családi okokról.

Ezért az üzemmérnök-informatikus képzés egy olyan felsőfokú alapdiplomát kínál 3 év után, mely kifejezetten gyakorlatorientált tudást ad.

A hallgatók a képzés harmadik évében már az idejük nagyobbik részét vállalati projekteken tanulva töltik a kooperatív képzés keretében. Így egyrészt azonnal használható gyakorlati ismereteket szereznek, másrészt pedig nem utolsó sorban a vállalattól már fizetést is kapnak.

Lévén a képzésre jelentkezők nagy valószínűséggel diplomájuk megszerzése után azonnal elhelyezkednek a szakmájukban, ezen a szakon a hagyományos mesterképzésre való felkészülés helyett inkább a gyakorlati tapasztalatok megszerzésére fektettük a hangsúlyt. De ha valakinek megjön menet közben a kedve, ez a képzés sem zsákutca: az említett elméleti ismeretek pótlása után a mesterképzés lehetősége is nyitva áll mindegyikük számára.

Miért pont ez a képzés lett „összekapcsolva” a szakképzéssel?

A szakképzés egy kifejezetten gyakorlatias, szakmai képzés. Kézenfekvő, hogy ennek egy gyakorlatorientált felsőfokú képzés a legideálisabb folytatása. Az iskola elvégzése után a kiváló szakmai tudással felvértezett technikusok egy dilemmával találják szembe magukat: azonnal elhelyezkedni, vagy először diplomát szerezni? Nos, amíg 7 vagy 7+4 félév további tanulás esetleg elriaszthatja a technikusokat a továbbtanulástól, addig a mindössze 4 további félév – amiből 2 félév alatt már keresete is lesz – sokkal vonzóbb alternatíva lehet.

Kettővel kevesebb félév azért nem kevés, nem marad így ki semmi a képzésből?

Az üzemmérnök-informatikus képzésből semmi sem marad ki. A szakképzésnek azt az előnyét használjuk ki, hogy az okleveles technikusképzés 4 helyett 5 éves, ebben az időszakban pedig nagyobb átfedés keletkezik az egyetemi tananyaggal a gimnáziumokhoz képest. Ennek az 5. évnek a tananyagát egyeztetjük össze az egyetem első évének tananyagával a színvonal legszigorúbb megőrzése mellett. A technikumokban többletórákkal fedik le az egyetemi tananyag esetleg hiányzó részeit, a technikumi diákok pedig az elsőéves egyetemisták vizsgafeladataival képzik magukat az egyetem felügyelete mellett.

Ön szerint mit nyernek ezzel a diákok?

Ahogy a neve is mondja,

hármat az egyben: érettségit, technikusi oklevelet és egyetemi alapdiplomát.

Véleményünk szerint nem rossz üzlet.

Mire számíthatunk, lesznek még olyan szakok az egyetemeken, melyeken ehhez hasonlóan „gyorsított” módon lehet majd diplomát szerezni?

Már most is zajlanak egyeztetések ebben az irányban. BProf képzést egyetemünk jelenleg csak informatikai területen indít, de sokan érdeklődnek, és gondolkozunk is hasonló képzés indításán a villamosmérnöki területen (villamos üzemmérnök), eközben pedig más karokon is elkezdték felmérni a lehetőségeket. Hasonló szakmaterületek gyakorlatorientált középszintű és felsőfokú oktatását készülünk összekapcsolni – ennek az életpályának sikeresnek kell lennie!