„Csak úgy megy a tanulás, ha szól valami a háttérben” – halljuk sokszor diákoktól, akik mateklecke mellett Spotify-playlistet indítanak, TikTok-loopokat pörgetnek, vagy egy 3 órás lo-fi chill videót tesznek be „focus mode” jeligére. De vajon tényleg segít a zene? Vagy csak azt hisszük, hogy könnyebb vele tanulni?

A zene: barát vagy ellenség?

A zenehallgatás és tanulás kapcsolatát rengeteg kutatás vizsgálta már, többféle irányból. Az eredmények azonban nem egyértelműek – vagyis, attól függ. Kezdjük a klasszikusokkal: az ún. Mozart-effektus régóta közkeletű elmélet volt, miszerint

ha klasszikus zenét hallgatsz tanulás közben, okosabb leszel.

Az eredeti tanulmány (Rauscher et al., 1993) valóban talált némi összefüggést a zene és a téri-vizuális intelligencia között – csakhogy később kiderült, hogy ez csak ideiglenes figyelemfokozást jelentett, nem tényleges IQ-növekedést (Chabris, 1999).

Más szóval: a zene felpörgethet, de nem tanít meg deriválni.

Lo-fi girl vs. TikTok-basszus

Az elmúlt évek új zenefogyasztási trendjei – például a lo-fi beats tanuláshoz, vagy a TikTokon pörgő remixelt hangok – teljesen más hatásmechanizmussal dolgoznak. Ezeknél nem az érzelmi hatás, hanem a ritmus és ismétlés segíti a fókuszt. Egy 2021-es kutatás (Davies & Gao, Journal of Cognitive Enhancement) szerint

a lo-fi zene valóban javíthatja a monoton tanulási feladatok melletti kitartást,

mert ritmikus háttérzajt biztosít, ami segít elnyomni a zavaró külső ingereket. De! Komplex, logikai gondolkodást igénylő feladatoknál (például szövegértelmezés vagy matek) ronthatja a teljesítményt.

És mi van a TikTok-hangokkal? Egy szóval: szétszednek. A gyors tempójú, hangulatváltós, agyat pörgető hangklippek csökkentik a figyelmi kontrollt, különösen ADHD-s vagy figyelemzavarral küzdő diákoknál (Kuss et al., 2022). Ha tanulás közben ezeket hallgatod, az agyad folyamatosan „átkapcsol” – vagyis multitaskolni próbál, de valójában egyik feladatra sem koncentrál igazán.

Van, akinek segít – de nem mindegy, mit tanulsz

A tanulás típusától is függ, mennyire hasznos a háttérzene. Kutatások szerint:

 Memoriter (pl. szókincs, definíciók) → enyhe háttérzene segíthet (Kämpfe et al., 2011)

 Olvasás / szövegértés → zene csökkenti a megértést

 Matematika, problémamegoldás → legjobb a csend

 Kreatív írás / rajzolás → zene fokozhatja az inspirációt

Tehát ha éppen PPT-t csinálsz történelemből vagy vázlatot írsz technikából, jöhet a lo-fi. Ha deriválni próbálsz vagy jogszabályokat kell értelmezned, inkább tedd le a fülest.

Mi van a szakképzéses diákokkal?

A szakképzésben különösen érdekes ez a téma. Itt nemcsak elméleti tanulás zajlik, hanem gyakorlati is – például szabás, programozás, hegesztés, gépkezelés, szépségápolás. Ezeknél a testtudat, a precizitás és a reflexek is fontos szerepet kapnak.

Éppen ezért:

 Gyakorlati műhelymunka közben a ritmusos zene segítheti a koncentrációt – de csak ha nem hangos, nem szöveges, és nem változékony.

 Tantermi tanulásnál viszont érdemes kontrollálni, hogy mikor és mit hallgatsz. A folyamatos zenehallgatás (különösen fülhallgatóval) elszigetel a környezettől, és csökkentheti az interakciókat.

Akkor mi a megoldás?

A legfontosabb: próbáld ki magadon. Vezess „tanulási naplót” pár napon át. Mikor ment jobban? Zajban? Csendben? Lo-fi mellett?

És ne feledd:

 A zene nem pótolja az alvást, a rendszert vagy a motivációt.

 A tanulás nem mindig kellemes – néha a csend a legjobb eszköz.

 A zene lehet eszköz, de ne legyen menekülés.

A zene jó társ – ha nem beszél túl sokat

Tanulni zene mellett? Igen. De nem mindegy, milyen zene, mikor, milyen feladathoz. A te agyad nem ugyanaz, mint a padtársadé. Ami őt pörgeti, az téged szétszedhet – és fordítva. Ezért van az, hogy valaki csak AC/DC-re tud tanulni, más meg a „madárcsicsergés 8 órán át” videóra esküszik. A kulcs: tudd, mikor mire van szükséged – és ne félj kipróbálni a csendet is. Én a cikk írása közben ezt hallgattam.