Volt idő, amikor a kéményseprő megjelenése egyet jelentett a szerencsével – meg persze a szikrával, a korommal és a tűzveszély csökkentésével. Fekete ruhában, korommal az arcán, hosszú drótkefével dolgozott, és tudta, mitől lesz biztonságos egy ház légtere.
Ma már nem mászik be a kéménybe. Inkább laptopot nyit, szenzorokat figyel, terveket ellenőriz. Ő a modern légtechnikai szakember: mérnök vagy technikus, aki
precízen kiszámítja, hogyan áramoljon a levegő egy iskolában, kórházban vagy gyárban.
Légcsatornák és algoritmusok
A légtechnikai rendszerek kulcsszerepet játszanak minden korszerű épületben – nemcsak a hűtés-fűtés miatt, hanem:
a légszennyezés szűrése,
a páratartalom szabályozása,
a járványterjedés csökkentése,
vagy épp az energiahatékonyság miatt.
_
hirdetés
_
hirdetés
Egy légtechnikai szakember ma 3D-modellekkel, szimulációs szoftverekkel és intelligens vezérlőrendszerekkel dolgozik. Megtervezi, beüzemeli, karbantartja – és nemcsak lakásokban, hanem ipari csarnokokban, irodaházakban, sőt metróalagutakban is.
A tudás alapja ugyanaz
Akár 100 éve, akár ma: az alapelv változatlan. Tudni kell, merre és hogyan áramlik a levegő. A különbség csupán az eszközparkban van:
A cél ugyanaz: tisztább, biztonságosabb, élhetőbb környezetet teremteni.
Magyar képzés, valódi lehetőség
Magyarországon több technikumban is tanulható a légtechnikai rendszerekkel kapcsolatos szakma – épületgépész technikus, gépészmérnöki BSc, vagy szakirányú képzések formájában.
A szakemberek egyre keresettebbek,
mivel a klímaváltozás, a szennyezés és a vírushelyzet is ráirányította a figyelmet a légminőség fontosságára.
A korom helyett digitális nyomvonal
A kéményseprő még mindig velünk van – csak már nem mássza a tetőt. Ma inkább konferencián tart előadást az épületgépészet jövőjéről, vagy szellőzőrendszert modellez egy iskolához. A ruhája tisztább. A felelőssége viszont nagyobb. A tűzből a levegőbe emelkedett – és közben szakmává vált az, amit korábban csak „fekete embernek” hívtunk.
a légszennyezés szűrése,
