Ahogy egyre forróbbak a nyarak, egyre több ember gondolkodik el (teljesen jogosan) egy klíma beszerzéséről. Mi a helyzet viszont azokkal, akik inkább klímákat szerelnének? Antal Mihállyal, a Gree légkondicionálók műszaki szakértőjével beszélgettünk a szakmáról és a klímákról.

Antal Mihály

Tulajdonképpen mi a klímaszerelés lényege?

Maga a klímaszerelés lényegében egy épületgépész-szakma. Általában egy felméréssel szokott kezdődni: fel kell mérni a vevő igényeit, hogy milyen a telepítési helyszín, milyen teljesítményű gépre van szükség és hogyan lehet megvalósítani a beszerelést. Mindent figyelembe kell venni a cseppvízelvezetéstől kezdve az épület sajátosságain át a hőterhelésig. Ideális esetben maga a klímaberendezés kiválasztása is a szakember feladata, ő tudja a legjobban megállapítani, hogy mire van szükség.

Mi alapján lehet ezt eldönteni?

Az elsődleges szempont az, hogy milyen teljesítményű gépre van szükség. Ez a lakossági igények vonatkozásában általában egy 2.5-7 kW-s berendezést jelent. Maga az épület vagy szoba adottságai is sokat nyomnak a latban. Azt is figyelembe kell venni, hogy mire használják a gépet: csak a hűtés az egyetlen szempont, vagy csak fűteni akarnak vele, vagy esetleg mind a kettőt.

Hogyan lehet kitanulni a szakmát?

Magát a klímaszerelést egy legfeljebb egyéves tanfolyamon lehet elsajátítani és általában szellőzőberendezések szerelését is magába foglalja. Sok épületgépész dönt úgy, hogy kitanulja ezt a szakmát, és a villanyszerelői ismeretek sem ártanak. Gyakori kombináció a víz-, fűtés-, gáz- és klímaszerelő egyben. Nem mondanám, hogy ezek rokonszakmák, viszont aki ezek közül szakmát szerez az egyikben, az valószínűleg alkalmas lesz a klímaberendezésekkel való foglalkozásra is.

A klímás szakmán belül két alfajt különböztetünk meg, az egyik a hűtő- és szellőzésrendszer- szerelő, egyszerűbben „kis klímást” és a hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő vagyis „nagy klímást”.

A két szakma munkája nagyon hasonló, elsősorban a méretekben rejlik a különbség: az előbbi (és ők vannak többen) a lakossági berendezésekre specializálódik, míg az utóbbi inkább ipari méretű gépekkel foglalkozik.

Mi a kettő között a különbség?

A nagy klímások munkája sokkal komplexebb. Egy lakossági felhasználású klímaberendezés általában egy kültéri és egy beltéri egységből áll, valamint az ezeket összekötő csőpárból. Egy ipari berendezés sokkal összetettebb ennél, esetenként hihetetlenül komplex rendszerekről lehet szó, képbe jön a szellőzéstechnika, a klímarendszerek, folyadékhűtés, vizes rendszerek, hőszivattyúk, stb.

Mi alapján specializálódik valaki?

A tapasztalatom az, hogy legtöbben kis klímákkal kezdik, majd ebből kinőve egyre bonyodalmasabb rendszereket vállalnak. Ezután van, aki teljesen átáll az ipari rendszerekre és van, aki megmarad a lakossági szegmensnél.

Melyik a jövedelmezőbb a kettő közül?

Ezt elég nehéz megmondani. A lakossági berendezésekre specializált szerelők nagyban függenek a lakossági igényektől, a gazdasági helyzettől és persze ott van a szezonális ingadozás is. A nagy klímások munkájára ezek a faktorok kevésbé hatnak, megbízhatóbb bevételi forrásnak számítanak.

A szezonális ingadozás sokat számít?

Nagyon. A klímásoknak fel kell készülniük a májustól augusztusig terjedő időszakra, mert akkor jelentősen több megrendelést kapnak. De ma már ott tartunk az épületek energetikai modernizációjának, energiaárak változásának és a technológiai fejlődésnek köszönhetően, hogy a téli szezon is egyre jelentősebb: sokan ugyanis teljes fűtőberendezésnek használják a klímájukat. Ami jogos is: a gázzal összevetve sokkal gazdaságosabb klímával fűteni. Az inverteres klímák sokkal hatékonyabbak, mint az elődeik, és az elmúlt 10 évben még jobban felfejlődött a klímák energetikai hatékonysága. Mind a beszerelés, mind a működtetés olcsóbb, mint ha valaki gázzal fűtene.

Mennyire zöld klímával fűteni vagy hűteni?

Jelenleg a legkörnyezetbarátabb fűtési megoldások a hőszivattyús megoldások, ahogyan egy klímaberendezés is valójában hőszivattyú is. Továbbá attól is függ, honnan származik az áram. De ha az adott épületet napelemekkel látjuk el, akkor nyáron akár teljesen megoldható a klímák áramellátása. Szaldós rendszerrel viszont akár télen is megoldható a fűtés.

Az egyre forróbb nyarak miatt nőnek a megrendelések?

Igen, folyamatosan bővül a piac és annak ellenére, hogy a magyar háztartások jó része rendelkezik már klímával, még mindig óriási a potenciál. Ezzel párhuzamosan pedig a klímaszerelők száma is folyamatosan nő. A 10-20 évvel ezelőtti viszonyokhoz képest ma már sokkal elérhetőbbek a klímaberendezések. Ma egy átlag magyar család akár nagyjából 350-400 ezer forintból meg tudja oldani egy hatékony, jó minőségű klíma beszerzését és beszereltetését.

Aki pedig klímaszerelő szeretne lenni, annak azt mondanám: mindenféleképpen vágjon bele! Tényleg hatalmas potenciál van ebben a piacban.