Újabb érettségi körön vagytok túl. Ezúttal matematikatudásotokból kellett számot adnotok. Mutatjuk, milyen volt.
A magyarérettségi után újraéledt a diákok reál oldala, ugyanis kedden a matematikaérettségivel folytatódott az idei érettségi időszak. A cél az volt, hogy életszerű, gyakorlati tudást mérjen a vizsga, miközben csökkenjen a korábbi tananyag túlterheltsége.
A középszintű matematikaérettségi két szakaszból állt. Az első, 45 perces etapban rövid válaszos, alapkompetenciákat mérő feladatokat kaptak a vizsgázók, amelyekért összesen 30 pontot szerezhettek.
A témák között szerepeltek halmazok, gráfok, egyenletek, vektorok, sőt egy mértani sorozat is előkerült. A sodrófadiagramos feladat újdonságot jelentett, hiszen korábban ritkán fordult elő ilyen típus az első részben.
MTI/Mészáros János
A második szakasz 135 perces, és összesen 70 pontot ér. Két részből épül fel: az A rész három, egyenként 9–14 pontos példát tartalmaz, amelyeket kötelező megoldani. A B rész három, egyenként 17 pontos szöveges feladatból áll, ezek közül kettőt kell választania a vizsgázónak.
A feladatok témái között szerepelt egyenletmegoldás, geometria, függvényjellemzés, téglalap kerületének számítása, valamint olyan szöveges példák, mint a túrórúd alakja, légnyomásmérés és telefonhívások elemzése.
Könnyített követelmények, de nem mindenhol egyszerű
A tavaly bevezetett módosítások idén is éreztették hatásukat:
nem szerepeltek olyan korábban elvárt ismeretek, mint a magasság- és befogótétel, az ívmérték, a skaláris szorzat vagy a trigonometriai összefüggések a valós számok halmazán.
Ezek a változtatások leginkább a középszintű vizsgázóknak kedveztek.
Ennek ellenére a feladatsor nem volt minden ponton sétagalopp. A szakértők szerint a 13–14. feladat egyszerű volt a megfelelő képlet ismeretében, de a 15. pontnál egy pontatlan megfogalmazás okozhatott zavart. A 16. feladat hasonlított a korábban megoldott sorozatos példára, de már több pontot ért. A valószínűségszámítás és néhány szöveges példa viszont komolyabb gondot okozhatott, különösen az utolsó, nehezebben értelmezhető feladatnál, amelyet a legkevesebben választhattak.
A gyakorlatiasságé volt a főszerep
A vizsga felépítése a gyakorlati, életközeli tudás mérésére fókuszált. A diákoktól elvárt, hogy jól értsék a szöveges feladatokat, képesek legyenek azok matematikai modellálására, és alkalmazzák a megfelelő képleteket. Akik rendszeresen gyakoroltak a 2024-től érvényes mintafeladatokkal, nem érhettek meglepetések.
_
hirdetés
_
hirdetés
Diákok a matematika írásbeli érettségi vizsgán a Szolnoki Széchenyi István Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban 2025. május 6-án. MTI/Mészáros János
Az Oktatási Hivatal korábban nyilvánosságra hozta az új rendszer témamegoszlását is:
Matematikából középszinten 1135 helyszínen 73 318 vizsgázó (közülük 2022 fő angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb vagy szlovák nyelven), emelt szinten 141 helyszínen 7798 vizsgázó (közülük 191 fő angol, francia, német, spanyol vagy szerb nyelven) tett érettségi vizsgát – közölte az Oktatási Hivatal.
A matematika középszintű írásbeli vizsgaára 180 perc állt rendelkezésre: 45 perc jutott az I., 135 perc alatt a II. feladatlapra; a feladatlapokon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatták be.
A 10–12 feladatot tartalmazó I. feladatlap az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrizte. A II. feladatlap két részre oszlott: az A rész három (egy vagy több kérdésből álló) feladatot tartalmaz; a B rész három, egymással megegyező pontszámú feladatot tartalmazott, amelyekből a vizsgázóknak kettőt kellett megoldaniuk, és csak ez a kettő értékelhető.
A matematika emelt szintű írásbeli vizsgára 240 perc állt rendelkezésre; az írásbeli két részből állt, a vizsgázók a rendelkezésükre álló időt itt is tetszés szerint oszthatták be az I. és a II. rész feladatainak megoldására, amiből az I. rész négy feladatból áll, amelyek több részkérdést is tartalmazhatnak.
A II. rész öt, egymással megegyező pontszámú feladatból állt, amelyek közül a vizsgázóknak négyet kellett megoldaniuk, és csak ez a négy értékelhető. Az emelt szinten vizsgázókra szóbeli vizsgájuk is vár, amely 20 perces lesz.
A megengedett segédeszközök (közép- és emelt szinten is) a függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle), a szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó és szögmérő voltak, amelyekről a vizsgázónak kellett gondoskodnia, az eszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhették.
Szerdán a történelemmel folytatódik az érettségi írásbeli vizsgák sora.
Gondolkodási módszerek, logika, kombinatorika, gráfok – 20 százalék
