Sorozatunk eheti részében elhagyjuk a találgatás bizonytalan talaját, és a tények és adatok sivár pusztájára lépünk át. Egy olyan szektort vizsgálunk meg, melyben már most több robot dolgozik, mint ember, és a hús-vér melósok attól félnek, az állásaik bármelyik pillanatban megszűnhetnek.

Kép: freepik.com

A sorozat előző részeiben olyan szakmákat mutattunk be, melyek esetében a releváns technológia még nem jutott el arra szintre, hogy valóban elkezdje veszélyeztetni az emberi munkaerőt. A mostaniban viszont más kerül a terítékre – egy olyan szakma, illetve ágazat, ahol a robotok már nem csak visszavonhatatlanul megvetették a lábukat, hanem egyenesen az emberi munkaerő teljes kiváltásával fenyegetnek.

Bizony, a raktárosok jövője az egyik legkilátástalanabb az összes szakma közül.

Máshová raktározódik a humán munkaerő

Az idáig megvizsgált szakmák közül mindnek volt olyan aspektusa, oldala, melyekkel a gépek csak nehezen, vagy alig bírnak megbirkózni: legyen szó kreativitásról, szocializációról vagy innovációról, a humán faktor egyelőre kiválthatatlannak tűnik. Viszont vannak olyan szakmák, melyek gyakorlásában csak nagyon kicsit, vagy egyáltalán nem játszanak szerepet ezek a faktorok, a raktáros pedig sajnos pontosan ilyen.

Egy raktáros által végzett feladatokat – leltárazás, anyagmozgatás, csomagolás, rakodás, stb. – tényleg el tudják végezni a gépek. Ezt nagyon részletezni sem kell, számtalan, ezt a folyamatot bemutató tartalom található az interneten. Például itt van egy raktár, melyben már szinte egyáltalán nincs szükség emberi munkára, legalábbis a fizikai munkák terén:

A raktárak robotizálása sem újkeletű jelenség. Az iparág egyik vezető óriása, az Amazon, egyben a robotizáció egyik fő úttörője is. Már 2017-ben is 45000 robotot „alkalmaztak” amerikai raktáraikban, ez a szám 2023-ra pedig 750 ezerre emelkedett. A robotok pedig hatékony munkaerőnek számítanak (bárki annak számítana, ha napi 20 órát tudna dolgozni, minden nap), a jelek szerint a jövőben pedig kifejezetten olcsók is lehetnek. A multinacionális gigacég szerint

például a Digit nevű humanoid robot óránkénti működtetési költsége 2023-ban 11 dollár volt, viszont ez a sorozatgyártás beindulásával lecsökkenhet 2–3 dollárra.

Összehasonlításképpen, az amerikai átlagos minimálbér 11,25 dollár/óra, egy átlagos raktáros an Amazonnál pedig óránként 19 dollárt keres.

Érdemes megjegyezni, hogy ezek a hatalmas bővítési hullámok nem voltak emberi veszteségek nélküliek, ugyanis 2021 és 2024 között az Amazon 100 ezer emberi dolgozót bocsátott el. Természetesen, a szakmában nem kevesen aggódnak amiatt, hogy a robotok miatt elveszítik a munkájukat, és a fenti adatok alapján ez egyáltalán nem tűnik megalapozatlan félelemnek. A cégek, többek közt az Amazon is, azt állítják, hogy a robotok megjelenésével az emberi munkára való igény nem tűnik el, csak megváltozik, más készségekre lesz szükség.

Bizonytalan jövőkép

Ezen a ponton bele kell gondolnunk, hogy miért dolgoznak olyan sokan a világ raktáraiban. A raktáros általában nem tartozik sem a legjobban fizetett állások közé, és különösebb megbecsülést sem élvez a köz által. Egy előnye viszont van: nagyjából bárki elvégezheti. Az Amazonhoz például egy drogteszt elvégzése és egy erkölcsi bizonyítvány lekérése után bárkit felvesznek, itthon is pedig legfeljebb egy rövid és egyszerűbb tanfolyam elvégzése szükséges ahhoz, hogy valaki raktárosságra érettnek mondhassa magát. Sokaknak, jobb lehetőség híján (akár itthon, akár Amerikában) ez jelenti a biztos megélhetést, legyen szó állandó, vagy átmeneti állásról.

Raktárakra addig szükség lesz, amíg van árumozgás és kereskedelem a Földön, szóval ez a biztonság nem olyan sokkal ezelőttig tényleg valódi volt. 2020-ban 151 ezer raktár volt a bolygón, ez a szám pedig az idei év során 180 ezerre is emelkedhet az online kereskedelem növekedésének köszönhetően. A legdurvább adat pedig a következő:

2035-ig egyes előrejelzések szerint több, mint 213 millió négyzetméter területnyi új raktárra lesz szükség.

Ezen felül pedig az idei év végéig a raktárakban dolgozó robotok száma elérheti a 4 milliót.

Ha nem lennének robotok, akkor mindezen adatok szerint a raktárosokra nagyon is rózsás jövő várna. A valóság ezzel szemben az, hogy a jövő bizonytalan. Bár az Amazon szerint a robotok megjelenése 700 fajta új (képesítést, illetve szakmai készségeket igénylő) állást teremtett, melyek korábban nem léteztek, és a cég a jelek szerint valóban befektetni tervez a dolgozói továbbképzésébe, a számok nem túl sok jóval kecsegtetnek. Az Amazonnál jelenleg nagyjából 1,5 millió ember dolgozik, melyből több mint 700 ezer a raktárakban.

Ha azt vesszük alapul, hogy csak az eddigi robotizáció során 3 év alatt 100 ezren vesztették el a munkájukat, plusz belegondolunk abba, hogy az Amazon nem igazán mint a munkások jogainak bajnokaként híresült el, akkor elég zord képet kapunk a hétrelévő majdnem 1 millió ember jövőjéről is.

Őszintén szólva, aki azt hiszi, hogy ezeknek az embereknek a többsége nem lesz páros lábbal kirúgva, az keressen meg, szívesen eladok neki egy jó hétvégi telket a Holdon.

Biztosak lehetünk abban, hogy lesznek (vélhetően a tehetségesebb) dolgozók, akiket valóban sikeresen továbbképeznek. Magyarországon a Coca Cola raktáraiban is megjelentek már a robotok, és itt is az emberek és a gépek közötti hatékony együttműködésről és teljesítménynövelésről beszélnek. A fentiekből viszont egyértelműen kiderül, hogy a raktárak már most ki vannak téve a robotizáció veszélyeinek, csak a cég zsebeinek mélysége határozza meg, hogy mennyire. A robotok pedig feltehetőleg olcsóbbak lesznek, úgyhogy a veszély egyre csak növekedni fog. A nagyobb vállalatok valószínűleg előbb fognak automatizálni, mint a kicsik, ezért az utóbbiaknál talán nagyobb lehet az emberek biztonságérzete. Viszont azoknak, akik nem szeretnék magukat és a jövőjüket multinacionális nagyvállalatok potenciális jóindulatára bízni, azoknak azt tanácsoljuk, a raktározásban ne keressenek hosszabb távú (évtizedes) megélhetést. Vagy, ha mégis, akkor lovagolják meg a hullámot, és specializálódjanak az üzemi robotok karbantartására vagy programozására – nagyjából olyan pozíciójuk lehet majd, mint ma egy üzemi orvosnak. Csak kevesebbet kell majd beszélgetni a betegekkel.