A digitalizáció pedig a feje tetejére állította a világot – de milyen hatással van ez a pályaválasztásra? Mire kell odafigyelnie a fiataloknak és melyek lesznek azok a készségek, melyek nélkül elképzelhetetlen lesz a tanulás ás a munka a jövőben? Ezekre és még sok más kérdésre is keresi a választ Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke és a Mesterséges Intelligencia Koalíció Oktatási és tudatosítási munkacsoportjának vezetője.

A sikeres pályaválasztás kulcsa az érdeklődési kör és a képességek ismerete mellett a tudatos tervezés és a nyitott hozzáállás. A technológiai fejlődés és a globalizáció minden területen felgyorsította a gazdasági-társadalmi változásokat, így valószínű, hogy a 3 vagy 5 év alatt megszerzett diploma csak folyamatos tanulással, sőt akár életpálya váltással nyújt majd biztos megélhetést. Mérlegelni kell, hogy a szakmai sikerek megalapozásához a kiválasztott felsőoktatási intézmény milyen gyakorlati képzést, átfogó, változásokhoz rugalmasan igazodó szemléletet ad, mennyire mélyen tanít meg a legmodernebb technológia eszközök (pl. mesterséges intelligencia) biztos használatára, hogyan fejleszti a kreatív, problémamegoldó, kritikus gondolkodást és a csapatmunkát – mert ezekre a készségekre egyre nagyobb szükség lesz a jövőben is.

„A digitális eszközök ismerete, az MI használata jelentős versenyelőny, ezért hátrányba kerül, sőt, idővel kiszorul a munkaerőpiacról, aki nem alkalmazza tudatosan a napi feladatai elvégzése során”

– véli Dietz Ferenc. Szerinte a mesterséges intelligencia előretörésével rövid időn belül egyes munkakörök megszűnnek, de számos új jön létre. Az oktatási intézményeknek pedig erre a jövőre, az új gondolkodásra, folyamatos változásra, megújulásra kell felkészíteniük a hallgatókat, hogy hosszú távon jól fizető, sikeres karrierjük legyen a munkaerőpiacon.

Vannak olyan foglalkozások, amelyek iránt nemhogy nem csökken, hanem egyre nagyobb a kereslet. A folyamatszemlélettel, problémamegoldó hozzáállással rendelkező informatikusok jelenleg is a legkeresettebb szakemberek között vannak. Ők azok, akik friss diplomásként az átlagnál rövidebb idő alatt, akár másfél hónapon belül találnak munkát. Napjaink egyik kiemelt témája a kiberbiztonság, amelyhez kapcsolódó állások 28 százaléka betöltetlen, azaz világszinten 2,8 millió kiberbiztonsági szakember hiányzik a munkaerőpiacról. Összességében az IT szektor világszinten 50 millió új munkahelyet teremt a jövőben.

Biztos jövőt jelentenek azok a munkakörök is, amelyek a digitalizációs lehetőségeket beépítik a gazdasági szférába, a termelésbe vagy a szolgáltató szektorba, ezért egyre népszerűbb pl. a fintech képzés, a robotika vagy a drónspecializáció. Az e-kereskedelem, digitális marketing és digitális transzformáció területén 25–35 százalékkal nőhet az állások száma a következő öt évben. Trendek alapján nagy számban lesznek olyan új foglalkozások, amelyeknek ma még a nevét sem tudjuk, hiszen egyes vélemények szerint a 2030-ban meghirdetett állások 85 százalékát ma még fel sem találták.

„Ne feledjük, hogy ezeket az új szakmákat, valószínűleg a most egyetemekre beiratkozó, nyitott, rugalmas, új technológiai szemléletet elsajátító hallgatók fogják feltalálni”

– mondta.

A különböző tudományterületek, a digitalizáció egyre gyorsuló fejlődésével az élet minden területén szükséges a folyamatos önfejlesztés és az IT tudás. A lifelong learning, az élethosszig tartó tanulás, a jövőben nemcsak a munkavállalók belső igénye lesz, hanem a munkaerőpiac kötelező elvárása. Ezért érdemes átgondolni, hogy a pályaválasztáskor kiválasztott szakterület előtt – jelenlegi ismereteink alapján – milyen fejlődési pálya van. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy milyen tudásra, készségekre van szükség, azt hol és milyen formában lehet személyre szabottan, rugalmas időbeosztással elsajátítani, majd a később erre építve az ismeretanyagot frissíteni, kiegészíteni.

Forrás: Gábor Dénes Egyetem