A különféle generációk jövőjéről, illetve a versenyképességi fordulathoz szükséges kutatási bázis fontosságáról is beszélt Hankó Balázs két különböző helyszínen, beszélgetőpartnereivel közösen. Szó esett innovációról, a kutatás fontosságáról, klímaszorongásról, valamint arról, hogy a fiatalokra oda kell figyelni, mert meglátásaik cselekvésre ösztönöznek. Összefoglaljuk az elmondottakat.
Oda kell figyelni a fiatalokra, mert mindig lehet tanulni tőlük, olyan kérdéseket fogalmaznak meg a jövővel kapcsolatban, amelyek cselevésre sarkallnak minket – mondta a kulturális és innovációs miniszter a 10. Brain Bar jövőfesztivál csütörtöki panelbeszélgetésén.
Hankó Balázs Regián Réka-Katával, az NTP Talentum Hungaricum Program díjazottjával és Virág Dániellel, a NTP Start Ideathon Pályázat díjazottjával, a Kecskeméti Bolyai János Gimnázium informatika szakos diákjával beszélgetett arról, hogy miként látják a különféle generációk a jövőt.
„Jó asszociációs képeséggel kell rendelkezniük, azoknak, akik a jövőben meg akarják állni a helyüket. A sok információ között, ami eláraszt bennünket, a megfelelő kapcsolódási pontok megtalálása elengedhetetlen, de fontos az identitás és a közösség fejlesztése. Legyünk büszkék magunkra, és a közösségeinket erősítsük meg” – hangoztatta a miniszter.
Regián Réka-Kata énekes és fuvolista szerint a mai világban és a jövőre nézve is az emocionális és szociális készségek elsajátítása a legfontosabb az alkalmazkodó- és tanulási képesség, valamint a nyitottság mellett. Virág Dániel is úgy véli, hogy fontos az alkalmazkodóképesség elsajátítása a mai rohanó világban.
Hankó Balázs úgy fogalmazott, hogy az alkalmazkodóképesség és a megmaradás optimális egyensúlyát kell megtalálni.
A miniszter szerint a nemzet jövője szempontjából szükség van a sokszínűségre is, „mert mindenki egyedi és ezt őrizzük magunkban, fejlődünk a közösség által és tiszteljük az egyediséget a másikban”.
A MI nem helyettesíti az emberi kapcsolatokat
A tárcavezető a digitalizációval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy
mindig az emberit kell tudni keresni, a tanár és diák közötti személyes emberi kapcsolat élő és valóságos, amit nem helyettesíthet a mesterséges intelligencia, mint ahogy barátot, családot, az emberi társas kapcsolatokat sem.
A családnak óriási szerepe és felelőssége van abban, hogy a gyerekek hogyan viszonyulnak a digitális világhoz – szögezte le.
Hankó Balázs a Brain Bar panelbeszélgetésén. MTI/Kovács Attila
Hankó Balázs kifejtette ugyanakkor, hogy a mesterségesintelligencia-stratégia megújítása elsődleges cél a nemzetgazdasági hatékonyság, az oktatás és a jövő kapcsán. AZ MI egy kiterjesztett intelligencia, ami segít bennünket a hatékonyabb munkavégzésben vagy tudásátadási platformokon, képzések során – mutatott rá.
A klímaszorongás elhomályosítja a jövőképet
_
hirdetés
_
hirdetés
A fiatalokat érintő klímaszorongásról Regián Réka-Kata azt mondta, hogy generációja nem mindig látja tisztán a jövőképet. Szerinte a klímaválságot nem lehet megoldani, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy enyhítsünk a helyzeten.
Virág Dániel nem fél a klímaváltozástól, a problémamegoldó szemléletet képviseli, szerinte a fiatal generációnak ezt a gondolkodást kéne elsajátítani, és nem az előző generációt kell felelőssé tenni a mostani helyzet kialakulásában.
Hankó Balázs szerint a félelem és a szorongás blokkoló hatással bír, inkább cselekvőképességre van szükség, szerinte közösen vagyunk felelősek a környezetünkért. „Nekünk lehetőséget kell biztosítani, hogy jó irányba lépjünk előre, a döntését mindenki szabadon hozza meg, bízni kell a fiatalokban, hogy a közösségért meghozzák a jó döntéseket” – mondta.
Ez kell a versenyképességi fordulathoz
Hankó Balázs szerdán a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Budapesten tartott V. Stratégiai Workshopján is felszólalt. Itt arról beszél, hogy „ha versenyképességi fordulatot akarunk tovább indukálni, akkor egyértelmű, hogy a HUN-REN kutatási kapacitására, kutatási bázisára kell támaszkodnunk”.
A tárcavezető arról beszélt, hogy az elmúlt évek során sikeresen újult meg a magyar felsőoktatás, a magyar innováció. „Egyetemeink előrelépnek a nemzetközi rangsorokban – mondta, hozzátéve: az innovációs ráfordítások az elmúlt 10 évben megduplázódtak, tavaly elérve az 1042 milliárd forintot. Elmondta:
az elmúlt tíz év során 3000-ről 6500 főre emelkedett az egymillió főre jutó kutató-fejlesztők száma a vállalati szektorban.
Hankó Balázs a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat V. Stratégiai Workshopján MTI/Bruzák Noémi
Kiemelte: egy jól működő HUN-REN a magyar gazdaság és a magyar társadalom érdeke. „A kutatókkal azért dolgozunk, hogy egy olyan versenyképes nemzet, versenyképes ország jöjjön létre, amellyel el tudjuk érni azt, hogy minél erőteljesebbek, hatékonyabbak, tudomány- és innovációvezéreltek, a közös jövőnk iránt elkötelezettek legyünk – mondta, ígéretet téve arra, hogy ezekben a folyamatokban a megújuló HUN-REN partnere lesz.
A HUN-REN keretében számos olyan javaslat fogalmazódott meg, amely a teljesítmény-finanszírozás bevezetése, a szabadabb gazdálkodási környezet, vagy a hatékonyabb működés irányába visz. „Nyitottak vagyunk arra, hogy az elkövetkező időszakban mindezeket a javaslatokat megtárgyaljuk úgy, hogy a kiváló magyar kutatók, a kiváló magyar kutatási hálózat ereje még tovább növekedjen” – mondta a miniszter.
Gulyás Balázs, a hálózat elnöke elmondta: korszakhatárhoz érkeztek, lezajlott a kutatóhelyek átvilágítása, a kutatók bevonásával felállított és fél éve dolgozó munkacsoportok elkészültek a HUN-REN stratégiájának megalapozásával. Felsorolta a HUN-REN jövőjének alappilléreit: hosszú távú, kiszámítható, értékkövető finanszírozási rendszer, szinergikus struktúra és működés, hazai és nemzetközi szinten versenyképes bérek, valódi kutatói életpálya és legalább másfélszeres forrásbővítés már a megújulás idején.
