Újabb tanév zárult le, és csak remélni tudjuk, hogy mindenkinek annyira sikeres lett, amennyire szerette volna. Ez viszont azt is jelenti, hogy itt van egy rakás friss adat, melyektől többet tudhatunk meg a hazai oktatásról és a szakképzésről. Úgyhogy ne is szaporítsuk a szót, jöjjön a lényeg!
Kép: ksh.hu
Az alapvető adatokból megtudhatjuk, hogy országos szinten 8%-al többen vesznek részt a szakképzésben, mint ahányan gimiben tanulnak.
▶ A 2023/2024-es tanévben a középfokú intézmények nappali rendszerű oktatásában 428 ezer diák vett részt.
▶ Ez 5,2%-al kevesebb, mint a 2015/2016-os tanévben.
▶ A középfokon tanuló diákok 45%-a gimnáziumban,
▶ 53%-a szakmai képzést (is) folytató szakképző iskolában, technikumban, szakgimnáziumban,
▶ 2% pedig a kizárólag sajátos nevelési igényű tanulók középfokú oktatását biztosító szakiskolákban, készségfejlesztő iskolákban tanul.
Ezen felül az is megfigyelhető, hogy régiónként eltér a gimnáziumba és a szakképzésben tanuló diákok száma.
▶ Budapest az egyetlen hely, ahol többen tanulnak gimnáziumban, mint szakképzésben – ez a diákok 64%-át jelenti.
▶ Az összes megyében a szakképzésben tanulnak többen, Somogy és Békés megye esetében ez a szám 62% és 64%.
Kép: ksh.hu
Egyéb érdekes adatok is felszínre kerülnek – például hogy a szakképzésben hogyan oszlanak el a tanulók képzési terület szerint. Jöjjenek először a szakképzők:
▶ Először is: szakképzőben 18%-al több diák tanul, mint a tavalyi tanévben.
▶ A legnépszerűbbek már első látásra is a műszaki, ipari és építőipari képzések, a diákok 51,7%-a ezeket választotta.
_
hirdetés
_
hirdetés
▶ Ezen belül is a legnépszerűbb képzések a hegesztő (3000 diák) és a villanyszerelő (2700 diák).
▶ Ennek ellenére a szakács és a kereskedelmi értékesítő szakmák a legnépszerűbb mind közül – itt 4000-4000 diák tanul.
▶ 24,4% szolgáltatásipari szakmát tanul,
▶10,6% a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és a halászatban tervezi a jövőjét.
▶ 9,9% üzleti ismereteket, ügyvitelt tanul.
▶ 3.2% pedig humán területeken tanul.
Kép: ksh.hu
A technikumokban és a szakgimnáziumokban kicsit más a helyzet:
▶ A diákok majd kétharmada a szolgáltatás, a műszaki, ipari és építőipari területek, valamint az üzleti ismeretek, ügyvitel képzésein tanul.
▶ A legnépszerűbb a a pénzügy-számviteli-ügyintéző szakma, több, mint 9000 diák szeretné ezeket elsajátítani.
▶ A szolgáltatásipar a legkedveltebb, a diákok 23,8%-a tanul itt.
▶ A műszaki, ipari és építőipari képzések sincsenek sokkal lemaradva, 21,8%-al második lett.
▶ Az üzlettel és ügyvitellel kapcsolatos szakmák a tanulók 19%-a választotta.
▶ Az információs és kommunikációs szakmák a diákok 13,4%-át vonzották magukhoz.
▶ A humán és művészeti szakmák 7,3%,
▶ az egészségügy és a szociális gondoskodás 6,5%,
▶ a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 5,7%,
▶ az oktatás pedig 2,5%-nyi diákot tudhat a magáénak.
A végén pedig jöjjön néhány más kategóriába nem tartózó, viszont említésre azért méltó adat:
▶ Sokkal több a női pedagógus, mint a férfi, ám minél fiatalabb korosztályt nézünk, ez az arány annyival kisebb.
▶ A 4 vagy 5 évfolyamos gimnáziumok a legnépszerűbbek, a gimisek több, mint kétharmada ezt a képzési formát választotta.
▶ A nem nappali oktatásban tanuló diákok közt is a szakképzés a legnépszerűbb, több, mint kétharmaduk oda jár.
▶ 91000 diák nappali, míg nagyjából 600 diák nem nappali képzésen végzett.
▶ Az EU korai iskolaelhagyási ranglétráján huszonnegyedikek vagyunk, ez 11,6%-os arányt jelent.
Cikkünk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatainak felhasználásával készült.
