Bár még van hova fejlődni, azért semmi okuk nincs szégyenkezni a magyar innovátoroknak. Legalábbis ez derül ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) a 2024. évi Európai Innovációs Eredménytábla publikálása után kiadott közleményéből.
2010 óta közel megháromszorozódott a kormányzati kutatás-fejlesztési ráfordítások összege, több mint kétszeresére nőtt a hazánkban dolgozó kutató-fejlesztők száma és sikeres a Neumann János Program is, amely összekapcsolja az egyetemeket, a kutatóhelyeket és a gazdaságot. Magyarország ennek köszönhetően tovább javította innovációs eredményeit és stabilan áll az európai innovátorok között a 2024. évi Európai Innovációs Eredménytábla kedden publikált adatai alapján – közölte a KIM.
Emlékeztetnek, hogy az elmúlt években
versenyképességi fordulat történt nemcsak a felsőoktatás, szakképzés, de az innováció területén is,
melynek eredményeként Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely úgy javított az eredményén 2023-ban az Európai Innovációs Eredménytáblán, hogy azzal magasabb teljesítménykategóriába lépett. Hazánk ezzel a korábbi feltörekvő innovátorok helyett immár az európai innovátorok csoportjába tartozik és a legfrissebb adatok alapján pozícióját stabilan őrzi – tették hozzá.
_
hirdetés
_
hirdetés
Az Európai Bizottság által összeállított éves European Innovation Scoreboard (EIS) összehasonlítható módon ad körképet az EU-tagállamok kutatási és innovációs teljesítményéről. Az elemzés alapján Magyarország a 21. helyen áll az innovációs teljesítmény tekintetében az EU-ban, a régiós versenytársaink esetében pedig kiemelhető, hogy Magyarország innovációs teljesítménye továbbra is meghaladja Lengyelország és Szlovákia eredményességét – ismertette a KIM. Innovációs eredményeink folyamatosan erősödnek: friss magyar eredmények 2,1 százalékponttal haladták meg a tavalyi eredményeket – áll a közleményben.
A 2024-es eredménytábla kiemeli, hogy jelentős előrelépést tett Magyarország a felnőttképzésben résztvevők aránya, a digitalizáció, az innovatív vállalkozások foglalkoztatási szintje, valamint az egyetemi-kutatóintézeti-vállalati kapcsolatok területén. A KIM tájékoztatása szerint már-már hagyományos erősségeink között említi a bizottsági elemzés a vállalati szektor kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeinek erőteljes kormányzati támogatását, a külföldi hallgatók magas részarányát a doktori képzésekben, valamint az ipari-egyetemi közös publikációk magas számát.
„Továbbra is azon dolgozunk, hogy 2030-ra Magyarország az EU legjobb 10 innovátor országa közé kerüljön.”
– idézik a közleményben Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztert. Ehhez célkitűzés lett, hogy a jelenlegi 6500 főről 9000 fő fölé nőjön az egymillió főre jutó kutató-fejlesztők száma, duplázódjon a szabadalmi aktivitás, valamint a jelenlegi minden harmadik helyett minden második kis- és középvállalkozások innováljon minden évben.
