_
hirdetés
_
hirdetés
A társadalom és a gazdaság valós kihívásaira választ adó kutatásokra, innovációs fordulatra van szükség a globális szereplőkkel folytatott versenyben – jelentette ki Hankó Balázs Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.
A kulturális és innovációs miniszter a felvételi ponthatárok kihirdetése után néhány nappal kiemelte: volt egy versenyképességi fordulat a magyar felsőoktatásban, hogy az egyetemek egyre inkább betöltsék azt a teret, ami kell tölteniük, egyre jobban szolgálják a magyar gazdaságot.
Ehhez szabadság, autonómia kell. A megújított felsőoktatás ezt a versenyképességet, rugalmasságot, autonómiát biztosítja – hangsúlyozta.
Hankó Balázs leszögezte, közösen állapították meg a célokat, de ezeket az oktatói, kutatói közösség autonóm módon éri el. Ezen a ponton pedig fel kellett tenni azt a kérdést, ha rájuk van bízva a célok elérésének módja, akkor logikusan nagyobb szerepet kell adni az egyetemeknek abban, hogy a leendő diákjaikat hogyan választják ki. Ebből következett, hogy az erősen centralizált felvételi rendszer helyett beleszólást adtak az egyetemeknek a felvételi kritériumok meghatározásába.
A miniszter nem szereti a „hallgató” kifejezést, mert a hallgatás passzivitást jelent, ebből pedig kimozgatná az egyetemistákat, „hallgatók helyett aktív egyetemi polgárokra van szükség”.
Hankó Balázs a futáshoz hasonlította a felsőoktatás fejlesztését, amikor arról beszélt, hogy futás közben vagy a kilométerszámot akarja emelni az ember, vagy a szintidőt javítani: „Úgy van értelme az egésznek, ha mindig olyan célokat tűzünk ki, amelyek emelik a határértéket.
_
hirdetés
_
hirdetés

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter (b) beszél, mellette Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn.
MTI/Veres Nándor
Valós kihívásokra választ adó innovációs fordulatra van szükség
A kulturális és innovációs miniszer beszámolt arról, hogy
Magyarország európai innovátorrá vált, 2,5 százalékkal nőtt az innovációs teljesítménye,
míg Európa egésze 8 százalékot visszaesett versenyképességben, elhaladnak mellette a keleti országok, elhalad mellette az Egyesült Államok.
„Mi három fókuszterület köré szervezzük az innovációnkat: az egészséges élet és az energiakérdések, az agrárium kérdései, illetve a digitalizáció köré” – jelentette ki a tárcavezető.
Kifejtette: a magyar innovációt, felsőoktatási rendszert a versenyképesség, az értékek iránti elkötelezettség és identitáserősítő jellege teszi vonzóvá – erről szól a magyar egyetemi modell, a megújult magyar innováció, a Neumann János Program.
Immár 12 magyar egyetem szerepel a világ legjobb 5 százalékában, a Debreceni Egyetem a világ legjobb 2 százalékában foglal helyet.
A magyar felsőoktatási rendszer és a szakképzés a gyakorlati tudásra és a munkaerőpiaci igényekre helyezi a hangsúlyt, és az a célja, hogy hivatást, szakmát adjon a fiataloknak, amellyel értéket tudjanak teremteni. Hozzátette: az általa vezetett tárcának Kárpát-medencei felelőssége van az innovációban, a teljes Kárpát-medencei magyar felsőoktatást kívánja erősíteni.