A 2021–2027-es időszakra szóló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) 2500 milliárd forint keretéből az idén mintegy 800–850 milliárd forint forrásra jelenik meg felhívás a vállalkozások számára – hangsúlyozta Greinstetter Balázs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára.
A helyettes államtitkár a GINOP Plusz Regionális Roadshow utolsó állomásán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában tartott sajtótájékoztatón elmondta, az idén hat felhívást terveznek megjelentetni közvetlenül kis- és közepes vállalkozásoknak.
Részletezte, 380 milliárd forint értékben lesz nulla százalékos kedvezményes vállalati hitelprogram három hullámban. Ennek első hulláma már ismert, április 30-ától az ország kevésbé fejlett régióiban lévő vállalkozások adhatják be igényeiket, a kkv-technológiai plusz hitel program nagyságrendileg 150 milliárd forintos kerettel rendelkezik.
Jelezte, ennek budapesti „tükörlába” is megjelenik majd az év hátra lévő részében, és várható még egy nagyobb összegű kombinált hitel vállalati program is.
Greinstetter Balázs ismertette, négy kutatás-fejlesztési felhívást terveznek az idén 200 milliárd forint keretösszeggel. Ennek kisebb részét teszik ki az állami tulajdonban lévő kutatási infrastruktúrák laboratóriumi fejlesztései, a nagyobb rész pedig két cél között oszlik meg. Támogatni szeretnék a nagyobb volumenű vállalati alap- és iparkutatásokat, illetve a mikro és kisvállalkozások folyamat, gyártási innovációját, marketing innovációját.
Jelezte, folytatódnak a döntően már futó munkaerőipaci programok is, ahol a keretösszeget emelik meg, és a Szakképzés 4.0 stratégia mentén ágazati képzőközpontok további fejlesztését is tervezik.
A felhívások a következő hetekben megismerhetők lesznek, kellő felkészülési idő után a tervek szerint ősszel lehet majd beadni a pályázatokat – mondta a helyettes államtitkár.
Greinstetter Balázs emlékeztetett arra, hogy a GINOP Plusz 2021-ben indult, és a több hullámban érkezett válságok miatt sokkal gyorsabban kezdett a korábbi gazdaságfejlesztési programoknál.
A GINOP Plusz programok célja, hogy 2030-ra a magyar kkv-k bruttó hozzáadott értékteremtő képessége növekedjen, továbbá a foglalkoztatási ráta 85 százalékra emelkedjen.
_
hirdetés
_
hirdetés
A GINOP Plusz erősen fókuszál az országon belüli területi egyenlőtlenségek felszámolására, kiegyenlítésére. Az ország négy leghátrányosabb régiójába a források 65 százalékát allokálják. A Pest vármegye és Budapest között korábban meglévő feszültség a 2021–2027-es fejlesztési időszakban megváltozik. A Pest vármegyei vállalkozások fejlesztését nem hozza hátrányba az uniós szinten magasnak mondható fővárosi fejlettségi szint. A GINOP Plusz keretének mintegy 10 százaléka a fővárosi vállalkozások számára lesz elérhető, döntően vállalkozásfejlesztési hitelek és kutatás-fejlesztési támogatások keretében.
Greinstetter Balázs beszámolt arról, hogy az országjárás során mind a hat régiót felkeresték. Számot adtak a tavaly decemberben zárult 2014–2020-as GINOP eredményeiről, és bemutatták az új vállalkozásfejlesztési GINOP Plusz programot.
Hangsúlyozta, a 2014-2020 között
a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) segítségével 3400-3500 milliárd forint került a magyar gazdaságba 156 felhíváson keresztül, a programoknak több tízezer kedvezményezettje volt,és meghatározott szerepet játszott a magyar gazdaság, a munkaerőpiac fejlesztésében.
A GINOP forrásainak mintegy egyharmada kedvezményes hitel, kockázati tőke és kombinált program volt, a kihelyezés a Magyar Fejlesztési Bank MFB pont hálózatán jutott el a kedvezményezettekhez.
Kasziba Levente, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. EU üzleti igazgatóság igazgatója elmondta, 2014-2020 között 1100 milliárd forint pénzügyi eszközt helyeztek ki az MFB Pontok közreműködésével, a mostani fejlesztési ciklusban 1400 milliárd forint forrás lesz. A 2014-2020-as forrás legnagyobb részét, 41 százalékát vállalkozásfejlesztésre fordították, ezen kívül a kutatás-fejlesztésre, a digitalizációra, a zöldátmenetre fókuszáltak. A mostani fejlesztési ciklusan is hasonlóak a fókuszpontok, várhatóan a zöldátmenet a források kétharmadát viheti majd el.
A GINOP Plusz források eddigi fizetésével kapcsolatban Greinstetter Balázs elmondta, a szerződött állomány 600 milliárd forintra tehető, ennek meghatározó része már előlegként ott van a kedvezményezetteknél.
Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke arra hívta fel a figyelmet, a vállalkozásoknak a pályázati forrásokból tudásuk gyarapítását kellene finanszírozniuk, majd ebből a tudásból újabb tőkét teremthetnének. Szerinte ez viszi előre a gazdaságot, a BKIK pedig tudásalapú kamaraként ezt a folyamatot támogatja.
