_
hirdetés
_
hirdetés
Ma már a mindennapjaink része az automatizáció, a digitalizáció, a robotizáció. Ráadásul itt vannak az akkumulátorgyárak. Mindezek pedig átalakítják a munkavédelem szabályait. Ennek kapcsán a szakmaverzum.hu utánajárt, hogyan változtak ezek a szabályok, a munkahelyeken, az oktatási intézményeknél, és különösképp a gyakorlati képzésekkel operáló szakképzésben.
Ma már számos munkahelyen vannak robotok, nagyon sok munkafolyamat automatizált, digitalizált. Ráadásul itt vannak a veszélyes vegyi anyagoktól hemzsegő akkumulátorgyárak is. Laikusként egyértelműnek tűnik, hogy ezek a változások, újítások a munkahelyi balesetek elkerülése érdekében átalakítják a korábban ismert szabályokat.
De vajon hogyan alkalmazkodnak az oktatási intézmények a modern kor követelményeihez?
A témában kérdésekkel fordultunk az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, és a válaszok sem maradtak el. „A munkavédelemre vonatkozó szabályok nem változtak meg a digitalizáció, automatizáció, robotizáció hatására az oktatási intézményekben. Az egészségre nem veszélyes és biztonságos munkakörülmények követelményeit a munkavédelmi törvény mellett több tucat munkavédelmi jogszabály – az EU-s irányelvek és ILO ajánlások szerint megfelelően – és szabvány szabályozza” – mondta a szakmaverzum.hu-nak Zöldi-Nagy Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.
Rámutatott, hogy a munkavédelmi törvény alapján a munkáltató a felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkabalesetek megelőzése a munkavédelmi szabályok betartásával lehetséges.
„A jogszabály egyes feladatokat úgynevezett munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi – a bányászat területén bányászati –, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéné, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.
A munkáltató kötelezettsége érvényes a szakképzésben történő iskolai, duális képzésben történő gyakorlati képzésekre is, amikor a diákok műhelyi körülmények között tanulnak.”
Felkészült oktatókra van szükség
Az oktatóknak megfelelő szakmai felkészültséggel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy a tanulók számára a szakmai oktatásban/képzésben meghatározott anyagot átadja, ehhez hozzátartozik, hogy
ha a munkavédelmi szabályok változnak, akkor azt nyomon kövesse és az aktuális információkat ismertesse a tanulókkal.

Forrás: Getty Images
_
hirdetés
_
hirdetés
Bár ne legyen ilyen, de megkérdeztük, hogy egy esetleges baleset, sérülés esetén ki viseli a felelősséget? Zöldi-Nagy Viktória hangsúlyozta: a munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetet ki kell vizsgálnia és meg kell állapítania, hogy azt munkabalesetnek tekinti-e. A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. „Ez azt jelenti, hogy csak munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy vizsgálhatja ki a balesetet, amelynek során fel kell tárnia a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tennie a munkabalesetek megelőzésére. Az esetleges felelősség megállapítása minden egyedi ügyben ezen szaktevékenység keretében hozott megállapításokon alapulhat” – mondta.
Új típusú veszélyforrások
Mindezt annak kapcsán kérdeztük meg a helyettes államtitkártól, hogy múlt héten egy szakmai konferencián elmondta: a cél, hogy minél több munkavállaló dolgozzon az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkahelyeken – mondta Zöld-Nagy Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára hétfőn Budapesten, a veszélyes anyagok kezeléséről rendezett szakmai konferencián.
Zöldi-Nagy Viktória itt is hangsúlyozta:
elsősorban a munkáltatók feladata és felelőssége a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkahelyek kialakítása, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben a munkavédelmi hatóságnak kiemelkedő szerepe volt a munkahelyi balesetek csökkenésében.
A munkabalesetek száma 1994-ben meghaladta a 92 ezret, míg 2023-ban mintegy 20 600 volt, a foglalkoztatottak számának jelentős emelkedése mellett. Ugyanebben az időszakban a halálos munkabalesetek száma 596-ról 62-re csökkent – ismertette.
„A foglalkoztatás bővülése, az új vállalkozások, új foglalkoztatási formák és új típusú veszélyforrások megjelenése miatt megváltoztak a munkavállalókat érintő kockázatok, így 2024 új kihívásokat is hoz.”
Új szemlélet szükséges
A helyettes államtitkár jelezte, a hagyományos munkavédelmi szemlélet egyre kevésbé alkalmazható a korszerű technológiáknál, a technológiai ismeretek megléte már elengedhetetlen a kockázatok meghatározásához.
Kitért arra, hogy a munkavédelmi megközelítés egyre inkább elvárás a fejlesztőktől is. Nem elég megalkotni az új terméket, módszert, anyagot, be kell építeni a biztonságot és az egészségvédelmet.

Forrás: Getty Images
A veszélyes, de különösen a rákkeltő anyagokkal történő érintkezés korlátozása érdekében az uniós, nemzeti és ágazati szintű határérték-csökkentések és ezek hatósági ellenőrzése, valamint a helyes gyakorlati megoldások megismertetése hozzájárul a munkavállalók egészségének megőrzéséhez – tette hozzá.
A gazdaság, az ipari termelés élénkülése miatt a munkáltatókra és a munkavédelmi hatóságra is több feladat vár.
„Érvényt kell szerezni a munkavédelmi előírásoknak, a dolgozók hatékony védelmének; a jogszabályok, a munkavédelmi előírások maradéktalan betartása és betartatása eredményezheti a munkakörülmények javulását” – fejtette ki.
Zöld-Nagy Viktória elmondta:
a munkavédelmet érintő új kihívások miatt új támogatási programot is indítanak a második fél évben, aminek célja a szervezett munkával összefüggő balesetek és megbetegedések, illetve a munkaképtelenség bekövetkezésének megelőzése a munkavállalók egészségét és biztonságát szem előtt tartó munkafeltételek biztosítása, fejlesztése révén.
A munkavédelmet érintő joganyagok jegyzéke megtalálható összegyűjtve a munkavédelmi hatóság hivatalos honlapján, a szabványok jegyzéke a Magyar Szabványügyi Testületen keresztül érhető el.