Amikor azt halljuk, valaki technikumba jár, általában valami olyasmire gondolunk, hogy mennyire király, az illetőnek lesz egy jó szakmája. Van, akinek viszont ez még mindig nem elég, és elhatározza, egyetemre megy, hogy még jobban bővítse a tudását. Bizony, vannak ilyen emberek – és ha az előzetes hallgatói jogviszony be fog válni, akkor csak egyre többen lesznek. De mit jelent technikumból egyetemre menni, mik az előnyei és mik a hátrányai? Interjú Koncsik Zsolt informatikussal, aki technikumból ment BME mérnökinfóra, és nem mellesleg a 2023-as EuroSkills-en aranyérmes, a nemzet legjobbja és Európa legjobbja is lett.

Eredetileg miért mentél technikumba? Aztán hogy jött az egyetem?

Általános suli végén nem nagyon tudtam eldönteni, mit akarok, vagy, hogy akarok-e egyáltalán egyetemre menni. Nem voltam valami csúcsszuper tanuló, hármasaim, négyeseim voltak főleg. Középsuliban már sokkal jobb tanáraim voltak, sokkal jobban ráéreztem a dolgokra. Aztán itt határoztam el, hogy akár meg is próbálhatnám az egyetemet – így lettem végül mérnökinfós. Kihívásnak tűnt, nagyon sok helyről hallottam, mennyire nehéz, és úgy voltam vele, nincs vesztenivalóm azzal, ha adok neki egy esélyt. Ha nem is sikerül, még mindig van egy szakmám, ugyebár.

Mikor már egyetemista lettél, milyen előnyökkel járt, hogy a szakképzésből jöttél?

Leginkább a szakmai tárgyakkal kapcsolatban éreztem azt, hogy a gimiből jött tankörtársaimmal szemben előnyöm van. Technikumban ugyanis tanultam programozást, az egyetemen első félévben pedig a programozás az egyik legnehezebb tantárgy. Akik viszont gimiből jönnek, általában nagyon nehezen veszik ezt az akadályt. A tanárok nagyon gyorsan haladnak az anyaggal, és nem is a legkönnyebb programnyelvet veszik. A technikumi tapasztalat pedig nagyon hasznos volt ebből a szempontból.

Koncsik Zsolt

Volt olyan dolog, amiben inkább a gimisek voltak előnyben?

Hát, ők sokkal több matekot és fizikát tanultak, mint mi. A legtöbb tankörtársam emelt matekérettségivel jött az egyetemre, nekem pedig csak középszintű volt. Így hát sokkal jobban is szenvedtem a matekkal, mint ők.

Mi szakmából több tapasztalatot hoztunk, ők pedig az elméleti tárgyakban voltak jobbak.

Gimiben sokkal jobban rámennek arra, hogy felkészítsék a diákokat az egyetemre, megpróbálják őket beleszoktatni abba a környezetbe egy kicsit. Technikumba nálunk nem nagyon volt ilyen. Ezért úgy érzem, gimiből azért könnyebb egyetemre menni.

Hogy érzed, egyetemre menve a gyakorlati vagy az elméleti tudás a hasznosabb?

Azt hiszem az elején az elméleti tudás a hasznosabb, mert nincs még annyi gyakorlati tárgy, mint a későbbi félévekben. Később viszont sokkal több gyakorlat lesz. Így azt hiszem, rövidebb távon az elméleti, hosszabb távon a gyakorlati tudás a hasznosabb. Viszont az elején sokkal többet kellett tanulnom az elméleti tárgyakra, mint a gimiből jött társaimnak.

Olyan érzés volt, mintha mélyvízbe dobtak volna, és nem volt könnyű kievickélni.

Voltak olyanok is, akik az első féléves matek anyagunk felét már vették középiskolában – ez azért elég nagy előny. Nekünk viszont voltak olyan gyakorlati tárgyaink már technikumban is, mint a hálózat, ami egyetemen csak végzős tananyag – ekkorra már mi leszünk előnyben.

Ahova jársz, ott több diák jött gimnáziumból, mint technikumból?

Természetesen, de azért van sok technikumos is! Van egy volt osztálytársam, aki ugyanoda jár most, mint én, neki például könnyebben mentek az elméleti tárgyak, mert azelőtt több tantárgyból, matekból, fizikából jobb is volt, mint én. De még így is nagyon sokat kellett tanulnia. Egyébként, ha azt nézzük, mennyire nehéz mondjuk egy vizsgára felkészülni, kábé mindenki ugyanolyan esélyekkel indul. Főleg az számít, ki mennyire felkészült.

Koncsik Zsolt

Majd ha elvégezted az egyetemet, és kilépsz a munka világába, milyen előnyt fog számodra az jelenteni, hogy amúgy van egy technikumi végzettséged is?

Talán az a legfontosabb, hogy a cégek tudják, a technikumi végzettség kéz a kézben jár a gyakorlati tapaszalattal. Azt érezhetik, jobban fel vagyok készülve a gyakorlati kihívásokra.

Hallottam sztorikat, hogy cégek felvettek egyetemistákat, vagy frissen végzetteket, és semmilyen gyakorlati tapasztalatuk nem volt. Elméletben meg volt a tudás, de gyakorlatban nem tudta megcsinálni, ami fejben már ott volt. A technikumosoknak azért már van egy bizonyos fokú rutinjuk, a cégekben ez egy bizonyos fokú bizalmat kelt. Ha viszont pusztán a megszerzett tudást nézzük, akkor mindegy, honnan ment egyetemre az ember, nagyjából mindenki ugyanazt fogja megtanulni.

Szerinted érdemes technikumból egyetemre menni?

Aki szeretné azt a plusz tudást, szeretné elmélyíteni a tudását, annak feltétlenül érdemes elmenni egyetemre technikum után. Az egyetemen az ember megszerez egy olyan gondolkodásmódot is, ami szintén hasznos lehet. Az én szakmámban pedig elég sokat segít ez a tudás.

Amellett, hogy Zsolt egyetemista, máris elismert és díjazott szakember. Miután a tavalyi EuroSkills-en aranyérmet és más díjakat is szereztek társával, Bandúr Tamással, nem tervez megállni, és jelenleg az idei, Lyon-ban megrendezendő WorldSkills-en is indulni készül. Sok sikert kívánunk neki!