Tradíció és  versenyképesség, térségi fókusz, valamint gazdasági és gyakorlati igény, ez a megújult magyar felsőoktatási modell, amely összekapcsolja az egyetemeket a szakképző centrumokkal, a gazdasági-piaci szereplőkkel – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára pénteken Keszthelyen.

Manninger Jenõ polgármester, Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelõs államtitkára, a térség fideszes országgyûlési képviselõje, Gyuricza Csaba, a MATE rektora és Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsõoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnõttképzésért felelõs államtitkára
MTI/Katona Tibor

Hankó Balázs a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusán tartott sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a magyar felsőoktatás megújításának tervezésekor a hazai tradíciókra is építettek, köztük a Keszthelyen 1797-ben indult agrárfelsőoktatásra is. Ezekre a hagyományokra alapozva kell versenyképessé, jobbá, jövőképessé tenni a felsőoktatást.

Hozzátette, hogy idén 34 milliárd forintot fordítanak nemzetköziesítésre kutatók és egyetemisták számára, hogy „mutassuk meg, milyen a magyar virtus”, hogy

ez a magyar modell, ami a tradíciókra és az elmúlt években végrehajtott versenyképességi fordulatra alapoz.

Hankó Balázs jelezte: az agráriumot a vidékfejlesztéssel és a turizmussal kapcsolja össze a Keszthelyen új szakként induló agroturizmus, illeszkedve a térség vonzerejéhez, és megfelelve a térség igényeinek. Az agrár-felsőoktatásban a tangazdaságoknak is nagy szerep jut, hiszen igazán a gyakorlaton keresztül lehet elsajátítani az ismereteket.

Gyuricza Csaba, a MATE rektora közölte: jelenleg öt kampuszon 14 ezer hallgatója van az egyetemnek – 15 százalékuk külföldi -, Gödöllőn még a tavalyi rekordszámú jelentkezést is meghaladta idén a felvételizők száma. Keszthelyen több mint 900 hallgatója van az egyetemnek, ahová idén 858-an adták be a jelentkezésüket, ez pedig az elmúlt húsz évben a második legnagyobb létszám, így várhatóan ezer körüli hallgatója lesz a Georgikonnak.

A mai korhoz igazodva korszerűsítették, modernizálták a képzést, igazodva a piaci igényekhez, a gazdasági szereplőkkel együttműködve. Keszthelyen az agroturisztikai képzés indításával az országban elsőként önálló tanszéke is lesz ennek a szaknak

– hangsúlyozta a rektor.

Kitért arra is, hogy az elmúlt másfél évben több mint egymilliárd forint fejlesztést hajtottak végre a Georgikonnál, és a következő év végéig újabb másfél milliárd forintot fordítanak ilyen célokra. Megújul a város szélén lévő két oktatási épület, valamint a kollégium, de további kétmilliárdot is nyert a MATE tangazdaság fejlesztésére.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára a térség országgyűlési képviselőjeként azt emelte ki, hogy

egy városnak és régiójának mennyire fontos a szellemi műhelyt jelentő egyetem, amelynek jelentős történelme és identitásformáló szerepe is van.

Kiemelt szempont tehát, hogy jó együttműködésben piacképes fejlesztések valósuljanak meg, amelyek így nemcsak a térséget, de az egész országot szolgálják.

Felidézte, hogy nagy reményeket fűznek az agroturisztika elindításához, de a helyi közgazdasági szakközépiskolával is megkezdődött az együttműködés. Egyrészt nagy szükség van középfokú végzettségű agrárszakemberekre, másrészt a középiskola egyben hallgatói utánpótlást is jelent az egyetem számára.

Forrás: MTI