Úgy tűnik, van pénz lóvéra az innováció terén. Hankó Balázs innovációért, szakképzésért és felsőoktatásért felelős államtitkár ugyanis a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján elmondta, hogy ebben az éven 147 milliárd forintnyit pályázati forrás nyílik meg a kutatás, a tudományos innováció támogatására a Neumann János Program keretében.

93 milliárd forintot használhatnak fel a vállalatok, 30 milliárd forint jut a kutatói életpálya, 24 milliárd pedig a nemzetközi kutatási ökoszisztéma támogatására. A cél az, hogy Magyarország 2030-ra bekerüljön Európa tíz leginnovátorabb országa közé.

A pénz azokra a területekre megy leginkább, ahol amúgy is nagy csaszi a magyar kutatás-fejlesztés. Ilyen területek az egészséges élet, a digitalizáció és a zöldátállás.

„E területek fejlődését segítik az egyetemek közelében létrehozott Science-parkok, illetve a nemzeti laboratóriumok hálózata. Továbbá a szakképzésben és a felsőoktatásban is a mindennapok részévé kívánják tenni a mesterséges intelligencia alkalmazását” – tette hozzá Hankó Balázs.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára beszédet mond a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság című konferenciáján a budapesti Crowne Plaza Hotelben 2024. április 25-én.
MTI/Balogh Zoltán

MI-t hoz a Neumann Intézet

A felsőoktatás megújításának legfőbb célja az olyan kutatások segítése, amelyek a nemzet képességéhez igazodva segítik előrehaladásunkat. Ezt szolgálja a Neumann Intézet tervezett megalakítása is. Ennek az egyik legfontosabb küldetése az lesz, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) összekösse az egészségügyi adatok feldolgozásával – fűzte hozzá az államtitkár.

Magyarország a lakosságszámot tekintve 96. a világban, innovációs teljesítménye tekintetében 33., az egymillió lakosra eső Nobel-díjasok száma szerint pedig a 11. helyen van. Az elmúlt évben Európában a „feltörekvő innovátor” kategóriából az „európai innovátor” kategóriába került át az ország.

Az előrehaladáshoz ugyanakkor több kutató-fejlesztő tevékenysége szükséges – jelezte Hankó Balázs. A cél, hogy a mai 6 ezerről 2030-ra 9 ezerre növeljék az egymillió lakosra jutó kutató-fejlesztő tudósok számát. Továbbá a szellemi tulajdon, a szabadalmak és védjegybejegyzések területén is duplázás szükséges – közölte.

Ehhez növelni kell az innovációs ráfordítást a mai 920 milliárd forintos összegről, amelynek egyharmada állami, kétharmada pedig piaci forrás. Utóbbi forrás jelentős mértékben Magyarország gyógyszer- és egészségiparának, az egészséges élethez kapcsolódó kutatásoknak köszönhető – ismertette Hankó Balázs.

(MTI nyomán)