_
hirdetés
_
hirdetés
A mikrótanúsítványok rendszere az európai oktatás, elsősorban a szakképzés reformjának egyik jelentős újítása, mely már hazánkban is gyökeret vert. Röviden és tömören: a mikrótanúsítványok rendszere rövidebb ideig tartó képzéseken, kurzusokon vagy tréningeken nyújt lehetőséget a specifikus ismeretek megszerzésére, olyanokhoz, amelyek nem feltétlenül részei annak a szakmának, amit tanulsz. A cél pedig, hogy biztosítsák a munkavállalók rugalmasságát és alkalmazkodóképességét a gyorsan változó munkaerőpiacon.
Annak köszönhetően, hogy nagyban hozzájárulnak a munkavállalók önképzéséhez és a munkaerőpiac változó igényeinek kielégítéséhez, a mikrótanúsítványok Európa-szerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, és már nem csak a felnőttképzésben. Legfőképpen a szakképzésben végzettek, illetve a még mindig ott tanulók számára hasznosak, hiszen
lehetőséget kínálnak a már meglévő ismereteik gyors kiegészítéséhez és fejlesztéséhez, és segít, hogy naprakészek maradjanak a szakmai újításokat illetően.
Segítség lehet azoknak is, akik nehézségekbe ütköznek az oktatás terén: az iskolát korán elhagyóknak, a lakhelyet, országot váltóknak, valamint a hátrányos helyzetű tanulóknak.
Ez az irányvonal tökéletesen megfelel a jelenlegi munkaerőpiaci változásoknak, melyek egyre inkább az életen át tartó tanulás, a moduláris oktatás és a különféle pályák és szakmák közötti átjárás felé tartanak.
A mikrótanúsítványok „felhasználói”, tehát a munkavállalók és a munkaadók legfőbb elvárása az, hogy gyors és valós választ adjanak a munkaerőpiac jelen igényeire.
A legfőbb előnyük, és egyben hátrányuk, ebben a gyorsaságban rejlik
_
hirdetés
_
hirdetés
– kisebb erőfeszítésre van szükség a megszerzésükhöz, mint mondjuk kitanulni egy teljes szakmát, viszont az átadott tudás nem feltétlenül lesz hosszabb távon is érvényes, úgymond gyorsan lejárhatnak.
Ez az új rendszer egyre népszerűbb – az EU-s országok több, mint felében, hazánkat is beleértve, már dolgoznak azon, hogyan építsék bele a mikrótanúsítványokat az oktatási rendszerekbe. Számos területen vannak jelen, a mindennapi szakmáktól kezdve egészen a magas technikai szintű szektorokig, és előreláthatólag az idő előre haladtával egyre nagyobb szerepet kapnak majd.
A rendszer még sehol sincs teljesen kidolgozva, és számos olyan kérdés merült fel, amelyekre választ kell találni a szakembereknek. Az oktatók attól félnek, hogy a mikrotanúsítványok alááshatják a tradicionális oktatást, mert megrövidíti a tanulási időt, és ezáltal alacsonyabb minőségű képzést fog a diákok számára nyújtani. A munkáltatók attól félnek, hogy a mikrotanúsítványok nem esnek megfelelő minőségellenőrzés alá, nem lehet tudni, pontosan milyen tudás rejlik mögötte. A munkavállalók pedig attól, hogy nem biztosak abban, mit is kapnak az időbefektetésükért cserébe.
Ezért kiemelten fontos az, hogy a mikrótanúsítványokat a kölcsönös bizalom alapjára építsék. Ez egyrészt a kibocsátó hitelességében gyökerezik, másrészt pedig a gazdasági szereplők és a lokális oktatási intézmények együttműködésében.
A szakértők szerint egy olyan tanúsítvány, melyet egy jó nevű, a helyi gazdasági szereplők által is elismert intézmény akkreditált, sokkal bizalomgerjesztőbb, mint egy olyan, ami mögött nem áll hiteles kibocsátó – ez utóbbi elsősorban például az online szerzett tanúsítványokra lehet érvényes. A szakemberek abban is egyetértenek, hogy a tradicionális oktatást nem válthatja ki, hiszen nem az oktatás helyett vannak, hanem a már megszerzett tudás kiegészítésére, megerősítésére szolgálnak a mikrotanúsítványok.