Nagy érdeklődés mellett zajlott le az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), a Magyar Környezettudatos és Szerelt Technológiás vállalatok Szövetsége (MAKÉSZ) és partnereik szervezésében Tökölön megrendezésre kerülő „A jövő faépítészete” szakmai napok.

A résztvevők megismerhették a legújabb európai uniós klímavédelmi programokat, a különböző építési technológiák előnyeit, valamint a természetes építőanyagok hazai építésgazdasági szerepét.

A faépítészet népszerűsége folyamatosan növekszik, de nagyon sok edukációs munka vár még az iparágra, mert sokan nincsenek tisztában a faházak előnyeivel, alkalmazási lehetőségeikkel

– emelte ki Georg Lange, az Európai Készházgyártók Szövetségének ügyvezetője.

Koji László ÉVOSZ elnök még erősebb összetartást kért a készházépítő vállalkozások részéről a következő nehéz hónapokban, és az edukáció fontosságát emelte ki.

A Green Deal értelmében 2030-ra 40 százalékkal kell csökkenteni szén-dioxid–kibocsátásunkat, 2050-ig pedig az építőiparnak el kell érni a teljes karbonsemlegességet. Ebben a favázas szerkezetek és a fa, valamint a természetes alapú hőszigetelések jelentős szerepet töltenek be. Annak érdekében, hogy az építőipari szereplők és a lakosság is jobban megismerhesse a készházépítést, az Európai Készház Szövetség egy Memorandumot adott ki, melyben összefoglalja a technológia előnyeit és lehetőségeit.

A különböző Európai országokban eddig nem létezett egységes standard a készházakat illetően, ennek pótlására jelenleg kidolgozás alatt áll egy, a készházakkal szemben tanúsított követelményrendszer, melynek várható megjelenése 2023. év vége.

A karbonsemlegesség eléréséhez szükséges célkitűzéseket a magyar kormány is kiemelten előtérbe helyezi – hangsúlyozta Osváth Gábor Dezső, az ÉKM Építésgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkárságának Építésinnovációs főosztályvezetője. A környezeti kihívások miatt lényeges cél a körforgásos gazdaság előtérbe helyezése, az energiahatékonyság és a hulladékgazdálkodás minél komplexebb elősegítése, amelyek közép- és hosszútávon átalakítják a termelésünket, a környezetünket és helyünket a gazdaságban. A Nemzeti Építésgazdasági Stratégiában is előtérbe kerül a vályog, a fa és a kender alapú anyagok használata.

További lényeges feladat az építési termékrendelet, mely jelenleg az Európai Unió részéről kidolgozás alatt áll, és amely esetén ugyancsak cél a természetes alapanyagok használata, a körforgásos gazdaság előtérbe helyezése. A jövőben küszöbértékek kerülnek majd harmonizált szabványként meghatározásra, amelyeket az egyes termékeknek teljesíteniük kell. Ezentúl nem teljesítménynyilatkozat lesz a kiadandó dokumentum elnevezése, helyette bevezetésre kerül a „Teljesítmény és megfelelősség értékelési nyilatkozat”.

Borka Árpád sürgette, hogy a döntéshozók mihamarabb definiálják a moduláris házak, a mobilházak, a konténer házak fogalmát, mert ennek hiánya az építtetők és az engedélyező hatóságok részéről is probléma az eligazodásban, és az egyes gyártók termékei nem összemérhetők.

Sok olyan gyártó létezik a hazai és nemzetközi modul és mobilházas piacon, melyek termékei semmilyen követelményt nem teljesítenek, emiatt alkalmasak a megrendelők félrevezetésére és a piac torzítására

– hívta fel a figyelmet a MAKÉSZ elnökségi tagja.

A rendezvényen a banki finanszírozás kérdése is felmerült, mivel ezek a házak gyorsabban átadásra kerülnek, a jelenlegi banki rendszer viszont több hónapon át elhúzódó, több szemlét igénylő, szakaszos finanszírozásra van berendezkedve.

Forrás: ÉVOSZ