_
hirdetés
_
hirdetés
Szemendrey Zsuzsannával, a szegedi Hansági Ferenc Szakképző Iskola tanulójával beszélgettünk, aki első helyezéssel zárta az idei SkillsHungary-t, így augusztusban ő képviseli hazánkat a kazani világversenyen.
Úgy tudom a gasztronómia előtt a borászatba szerettél bele. Mesélnél erről az időszakról?
8 éves lehettem, amikor a Balatonon töltöttük a családi vakációt, a rossz idő miatt azonban nem tudtunk strandolni. Nagymamám javaslatára a Badacsonyba mentünk kirándulni, ahol egy helyi borász tartott borkóstolót, olyan lelkesedéssel és alázattal, hogy teljes ámulattal figyeltem. Akkor megszületett bennem az elhatározás, én is ezt szeretném csinálni, ugyanilyen szenvedéllyel. 11 éves koromban már jártam kóstolókra, ültem egy kis sámlin a jegyzetfüzetemmel és hallgattam a nagy borászokat. Később a kezembe került az újság, amiben hírül adták, hogy megszülettem, s felette közvetlenül egy cikk volt „Fellendülőben a magyar borászat” címmel. Talán már akkor meg volt írva, hogy egyszer még beleszeretek a borászatba. 14 évesen fogtam magam és a fővárosba költöztem, beiratkoztam a Soós István Borászati Szakiskolába, s egy technikus képzést is elkezdtem, de félbe kellett hagynom.
Hogyan lett része a gasztronómia az életednek?
Két hónapot töltöttem el Olaszországban borászati gyakorlaton, ekkor kezdtem el rendszeresen főzni magamra. Találkoztam a csodálatos olasz alapanyagokkal, elvarázsolt az a szenvedély, amivel az olaszok élik az életüket, s kicsit át is ragadt rám ezt a temperamentum. Elkezdett érdekelni a gasztronómia,
úgy éreztem megtaláltam azt az utat, amit szenvedéllyel és lelkesedéssel végig tudok járni.
Hazatérve már nem akartam anyagilag édesanyámtól függni, ezért mosogatást, kisegítést vállaltam. A szakképzésen találkoztam Goda Gáborral, aki gyakorlat vezetőm lett, s már elsőéves koromban javasolta, hogy jelentkezzünk a Skills-re, ahol akkor 4. helyezéssel zártam a versenyt, ami nagy törés volt, úgy éreztem több van bennem.
Az első versenyeden szerzett tapasztalatok hogyan segítettek neked abban, hogy ilyen nagyszerű eredménnyel sikerült zárnod az idei SkillsHungary-t? Kik segítettek az utadon?
_
hirdetés
_
hirdetés
Lehetőségem volt Máltán is eltölteni egy kis időt, ekkor sajátítottam el azt a higgadt hozzáállást, ami elengedhetetlen az örömfőzéshez.
Nem kell rástresszelni, csak csinálni, amit elterveztél.
Hazatérve Gábor említette, hogy újra megrendezik a versenyt, én pedig mindennél jobban szerettem volna felülmúlni a korábbi teljesítményemet. Már rutinosabb voltam, mint először, már nem ijedtem meg a sok embertől, akik mind-mind engem néznek. Az első verseny alatt frusztrált, másodjára már kifejezetten élveztem azt, hogy első pultnál dolgozhattam. Gábor javaslatára az Art Hotelbe helyezhettem át a gyakorlati helyemet, itt biztosították számomra a felkészüléshez szükséges alapanyagokat. Egy újabb kalandként fogtam fel a versenyre való készülődést. Nagyon sokat köszönhetek az itteni csapatnak. A vendéglátásban dolgozókkal nem könnyű együtt élni, csak szenvedéllyel lehet ezt a munkát csinálni, s a párodnak ezt meg kell értenie, másképp nem megy. Szerencsés vagyok, hogy a párom támogat ebben.
Milyen felkészültség szükséges ahhoz, hogy valaki sikeresen szerepeljen a Skills-en?
A zsűri nemcsak a végeredményt értékeli, hanem azt is figyeli, hogyan oldja meg a versenyző a feladatát, hogyan hozza meg a döntéseit. Ahhoz, hogy jól tudjak dönteni fontos az alapanyag ismeret, megszerezni azt a tárgyi tudást, amiből meríteni tudok. Bármit raknak elém, tudjam, milyen technológiákat kell alkalmaznom, hogyan tudok izgalmas textúrákat alkotni, s azokat változatossá tenni. Elengedhetetlen a pszichés felkészülés is, hogy ne adja fel az ember az első buktatónál, fel tudja vállalni a hibáit, s tudjon tanulni belőlük. Ha mindez megvan, már csak rajtam múlik, az adott pillanatban jó döntéseket hozok-e, tudom-e a gyakorlatban is alkalmazni a megtanultakat.
Mi a véleményed a hazai szakképzésről?
A szegedi Hanságiban segítőkész és felkészült tanáraim vannak, akik remekül adták át az elméleti tananyagot.
Az már a diákokon múlik, hogyan hasznosítják a megszerzett tudást, mennyit fektetnek bele pluszban.
Azt kapod vissza, amit te magad is beleteszel, ha ezzel kelsz, ezzel fekszel. Mindig is lesznek, akik félvállról veszik a feladataikat, akik viszont szárnyalnak, azokat segíteni kell. Az idei SzakmaSztáron és Skills-en szerzett sikerek is bizonyítják, hogy vannak diákok, akikért érdemes energiát fektetni abba, hogy sikeres, a munkájukra igényes szakemberek kerüljenek ki a szakképzésekről.
(Címlapkép: Kuklis István Délmagyarország)