Az ágazati alapvizsga előtt a legtöbb diák valószínűleg nem arra vágyik, hogy még egy megmérettetés várja. Csakhogy van különbség aközött, amikor valaki csak ül a tananyag fölött, és aközött, amikor élesebb, játékosabb helyzetben is kipróbálhatja magát. A Kaposvári SZC Széchenyi István Technikum és Szakképző Iskolában április 22-én második alkalommal megrendezett kereskedelmi vetélkedő pont ezért volt több egy egyszerű iskolai versenynél: kilenc csapat mérte össze tudását, miközben valójában már az alapvizsgára hangolt.

A rendezvényre nemcsak a Kaposvári Szakképzési Centrum intézményeiből érkeztek diákok, hanem Barcsról, Nagyatádról, illetve a Siófoki Szakképzési Centrum iskoláiból Siófokról, Marcaliból és Fonyódról is. Ettől az egésznek lett egy másik rétege is: nem csak verseny volt, hanem találkozási pont a somogyi és környékbeli szakképző intézmények tanulói között. Mert a szakképzésben azért az sem hátrány, ha a diák néha látja, másutt hogyan gondolkodnak, készülnek, teljesítenek.

A program fő célja egyértelműen az volt, hogy segítsen a jelenleg kilencedikes tanulóknak az ágazati alapvizsgára való felkészülésben. Kárász László igazgató szerint a vetélkedő jó lehetőséget adott arra, hogy a diákok még a szakmai gyakorlat megkezdése előtt felmérjék, hol tartanak. Ez azért nem mellékes, mert a duális partnereknél már nem ugyanaz a helyzet, mint egy tantermi gyakorlásnál. Ott a tudást már használni is kell, nem csak sejteni.

A verseny feladatai is ezt a gyakorlatias szemléletet tükrözték. A kereskedelmi ágazatra épülő online feladatok gazdasági ismereteket, etikettet, protokollt és viselkedéskultúrát érintettek, vagyis nem pusztán lexikális tudást kértek számon. A feleletválasztós kérdések mellett szituációs kommunikációs feladatok és szabadulószobás próbatételek is szerepeltek, ami legalább annyira szólt helyzetfelismerésről és gondolkodásról, mint a megtanult anyagról. Ez pedig jó hír, mert

a kereskedelemben sem csak az számít, hogy valaki tudja-e a választ, hanem az is, hogy mit kezd vele egy valós helyzetben.

A kreatív csomagolási feladat különösen jól mutatta, hogy itt nem csak száraz ismeretanyaggal dolgoztak. A csapatoknak újrahasznosított anyagokból kellett becsomagolniuk egy doboz bonbont, és a megoldások között újságpapír, krepp-papír és textil is megjelent. Ez elsőre lehet, hogy könnyedebb programelemnek tűnik, de valójában elég pontosan mutatja, mennyi minden kell egy ilyen szakmához: ízlés, ötlet, kézügyesség, figyelem és némi problémamegoldás. Magyarul: nem elég tudni, szépen is kell tudni megcsinálni.

Kárász László azt is kiemelte, hogy az esemény nemcsak a tudásról, hanem a tapasztalatcseréről és a kapcsolatépítésről is szólt a somogyi szakképzők között. Ez nem hangzatos kötelező mondatnak tűnik, hanem elég logikus következtetésnek. Egy ilyen nap tényleg alkalmat ad arra, hogy a diákok ne csak versenyezzenek, hanem lássák is egymást munka közben. Néha ebből többet lehet tanulni, mint egy újabb füzetoldalból.

A vetélkedő győztese végül a Kaposvári SZC Nagyatádi Ady Endre Technikum és Gimnázium „Learatott zsenik” csapata lett.

De az egész nap lényege valószínűleg nem csak az volt, hogy ki vihette haza az első helyet. Inkább az, hogy a résztvevők egy olyan helyzetben próbálhatták ki magukat, amely már közelebb áll ahhoz, ami a vizsgán és később a szakmai gyakorlaton is vár rájuk. És ez a fajta felkészülés általában többet ér, mint bármilyen utolsó pillanatos magolás.