Bár lapunk a magyar szakképzésről meglehetőleg széles képet ad, a külföldi rendszerekről kevesebbet tudunk és írunk. Ennek orvoslásának érdekében az OECD egy nemrégiben megjelent tanulmánya alapján úgy döntöttünk, pár mondatban beszámolunk nektek arról, milyen a világ legkülönbözőbb országaiban a helyzet.
Ausztria
Ausztria átfogó tantervi reformmal igyekszik korszerűsíteni az alap- és középfokú oktatást. Az új megközelítés az interdiszciplináris gondolkodást, az önálló tanulást és a problémamegoldó készségeket helyezi előtérbe. Az oktatáspolitika célja, hogy a diákok ne csak tudást szerezzenek, hanem alkalmazkodóképesek legyenek egy gyorsan változó gazdasági környezetben. Az osztrákok pedig természetesen szeretnék a fiatalok jövőjét biztosítani, úgyhogy már folyamatban van az összes tankönyv digitális formában elérhetővé tétele, vagyis a teljes tananyag digitalizációja, elsősorban készségfejlesztés-orientált elvek alapján.
Belgium
A belga németajkú közösség az oktatás digitalizációját rendszerszinten kezeli. A digitális stratégia egyszerre szól az infrastruktúráról, a pedagógusok felkészítéséről és a tanulók digitális kompetenciának fejlesztéséről az oktatás minden szintjén. Az oktatáspolitika célja egy olyan egységes digitális tanulási környezet kialakítása, amely csökkenti az egyenlőtlenségeket. A hangsúly az együttműködésen van: az oktatási intézmények rendszerint alakítanak ki szoros együttműködést a helyi hatóságokkal, cégekkel és civil szervezetekkel annak érdekében, hogy a diákok még több lehetőséget kapjanak a készségeik és digitális tudásuk fejlesztésére.
Egyesült Államok
Az Egyesült Államokban a felnőttképzésre és főleg az 55 év felettiek tanulására fókuszálnak.
Elsősorban a hátrányos helyzetűeket támogatják, lehetőséget adva nekik a tanulásra és a munkára. A résztvevők a készségeik felmérése, karrierútjuk megtervezése, majd a képzés elvégzése után előszőr egy államilag támogatott pozícióban helyezkedhetnek el, majd idővel segítenek nekik önerőből a piacon is elhelyezkedni. A képzés részben online zajlik és különös hangsúlyt helyez a digitális készségek elsajátítására.
Észtország
Az OECD szerint Észtország az oktatás és a mesterséges intelligencia összekapcsolásában egyik leginnovatívabb ország. Az oktatáspolitika támogatja az AI-eszközök iskolai oktatását és használatát, miközben nagy hangsúlyt fektet annak felelős és kritikus alkalmazására. Az észt iskolákban tavaly vezették be ezt a programot és a számítások szerint 2027 tavaszára már több, mint 58 ezer diák és 5 ezer tanár vesz majd részt benne.
Finnország
Finnország a korai gyermeknevelésben az inkluzív, több szakember együttműködésére épülő modellt erősíti. Az óvodákban a pedagógusok mellett speciális, külön a diákok egyéni fejlődési igényeivel foglalkozó szakemberek közösen támogatják a gyerekek nevelését.
Az oktatáspolitika célja a tanulási különbségek korai csökkentése azáltal, hogy már kora gyerekkorban felismerik azokat a kompetenciákat, melyeket fejleszteni kell, azzal a céllal, hogy hosszú távon mindenki egyenlő esélyeket kapjon az oktatásban.
Franciaország
Franciaország olyan oktatáspolitikát követ, amely egyszerre célozza meg a tanulók akaraterejének erősítését, a készségek fejlesztését és a tanulási lehetőségek bővítését. Valójában azt akarják elérni, hogy a diák motivált legyen és tanulni akarjon, célokat tűzzön ki magának és azokat önállóan meg is tudja valósítani. Ennek a hozzáállásnak több célja is van: segíteni a diákok beilleszkedését a társadalomba, hogy hozzászoktassa őket az élethosszig tartó tanuláshoz, és hogy olyan készségekhez juttassa őket, mint az előre tervezés, az önreflexió és a magabiztosság.
Hollandia
Hollandiában a pályaorientáció a szakképzés szerves és elengedhetetlen része. A diákokat jól strukturált eszközökkel segítik abban, hogy tudatosan tervezzék tanulási- és karrierútjukat.
Hollandiában is felismerték már a duális képzésben rejlő lehetőségeket, éppen ezért szorosabb kapcsolatot építenek az iskolák és a munka világa között.
Ezzel is csökkenti akarják a lemorzsolódás és a rossz pályaválasztás kockázatát.
Japán
Japán az oktatáspolitikában a tanulás iránti belső motiváció és az akaraterő erősítésére helyezi a hangsúlyt. A helyi közösségek, iskolák és családok együttműködésével próbálják támogatni a tanulási hajlandóságot már az óvodától kezdve. A cél nem pusztán a tudásátadás, hanem a tanulás iránti pozitív attitűd, a problémamegoldó- és kritikus készségek fejlesztése, valamint az élethosszig tartó tanulás támogatása.
_
hirdetés
_
hirdetés
Kína
Kínában a tanulást egyre kevésbé kötik életkorhoz: a kelet-ázsiai ország oktatáspolitikája egyre nagyobb figyelmet fordít az idősebb korosztály tanulási lehetőségeire.
Az új programok az 55–65 év közötti lakosság készségfejlesztését és társadalmi aktivitását támogatják és az élethosszig tartó tanulás filozófiáját terjesztik.
A cél az élethosszig tartó tanulás megerősítése és a munkaerőpiaci részvétel meghosszabbítása, elsősorban a demográfiai problémák orvoslása miatt.
Lengyelország
Lengyelország a felnőttképzésben a mikrotanúsítványok bevezetésérére készül: ezek olyan bizonyítványok, melyeket nem egy egész szakma, hanem csak egy komponens vagy kurzus elvégzéséért adnak, azzal a céllal, hogy a munkavállalók gyorsabban tudjanak reagálni a munkaerőpiaci igényekre. Oktatáspolitikájuk célja a tanulás és a munka jobb összehangolása, ami különösen fontos az átképzés és a karrierváltás szempontjából.
Illusztráció
Litvánia
Litvánia a digitális készségek fejlesztését már az óvodai nevelés szintjén megkezdi. Az oktatáspolitika képzésekkel és mentorálással segíti az óvodapedagógusokat a digitális eszközök pedagógiai használatában. A cél a korai nevelés minőségének javítása és a technológia tudatos integrálása, ami pedig hosszú távon támogatja a digitális felkészültséget.
Németország
Németországban úgy vélik, hogy a pénz ösztönző erő lehet. Úgy alakították ki a rendszert, hogy az állam rendszeresen támogatja azokat a cégeket, akik vállalják dolgozóik folyamatos továbbképzését; a munkavállalók maguk pedig olyan juttatásokra jogosultak, amik például a gyereknevelést támogatják. A folyamatos készségfejlesztést gazdasági szükségszerűségnek tekintik és nemrég vezettek be egy olyan rendszert, ami elősegíti a hivatalos oktatási rendszereken kívül megszerzett tudás hivatalos elismerését.
Norvégia
Norvégia a digitális eszközöket kreatív módon integrálja a nevelésbe, már egészen az óvodától kezdve. A hangsúly azon van, hogy a technológia már fiatal korban támogassa a játékos tanulást és a szociális fejlődést. Szeretnék elérni, hogy a digitális eszközöket, mint a mesterséges intelligencia, oktatási segédeszközöknek tekintsék és elkerüljék a potenciális túlhasználatot vagy függőséget. A cél az, hogy a gyerekekben már a legfiatalabb kortól egy kiegyensúlyozott digitális szemléletet alakítsanak ki.
Portugália
Portugália jelenleg a szakképzési infrastruktúra modernizálására helyezi a hangsúlyt. A kiírt pályázaton minden szakképző iskola legfeljebb 1 millió eurónyi forráshoz juthat, amit aztán fejlesztésekre és eszközbeszerzésekre költhetnek. Az új beruházások a digitális és innovatív készségek fejlesztését szolgálják, a szakképzésben elsősorban olyan területeken, amik technológiailag fejlett szektorokban, magas hozzáadott értéket képviselő álláshoz juttatják a tanulókat. A cél pedig az, hogy a fiatalok készségek minél jobban alkalmazkodjanak a jelen és a jövő munkaerőpiacainak elvárásaihoz.
Szlovénia
Szlovénia jelenleg a tantervének teljes átalakításának közepén van, melyet idén szeptembertől terveznek bevezetni. Ezen reformok mentén a diákok aktív szereplői saját tanulási folyamataiknak, az oktatási folyamat során az olyan kompetenciáikat is fejlesztik, mint az autonómia, felelősségvállalás és kritikus gondolkodás. A kreativitás és a kíváncsiság előnynek számítanak, a gyerekeket pedig kifejezetten ösztönzik arra, hogy önállóan döntsenek a jövőjükről.
Svédország
Svédországban a rugalmasságot tartják az egyik legfontosabbnak, különösen a felnőtt- és szakképzés területén. A tanulók moduláris, különböző élethelyzetekhez igazodó tanulási utakat választhatnak, az oktatásban és a tananyag kialakításában pedig a piaci szereplők is résztvesznek. A felnőttképzésben résztvevők választhatnak a teljes képzés és rövidebb kurzusok elvégzése közt. Bár az utóbbiak nem adnak teljes végzettséget, de nem is ez a lényeg: inkább a tovább- és átképzés céljait szolgálják.
Thaiföld
Thaiföldön szintén korán kezdik: az új oktatási reformok szerint a gyerekek már 0-3 éves kortól résztvevői a tanulási folyamatnak. Ebben a rendszerben nem csak az oktatókat, hanem a szülőket is megpróbálják felkészíteni arra, hogyan segítség elő minél jobban gyermekeik készségfejlesztését. A döntéshozók szerint ez a módszer megalapozza a gyerekek későbbi sikerességét az iskolában, kiemelve a tágabb közösség (minden olyan személy és intézmény, akik valamilyen kapcsolatban állnak a gyerekkel, a szülőtől és az iskolától kezdve az egészségügyi intézményeken át egészen a helyi önkormányzatok) szerepét a gyerekek nevelésében.
A csoport nem mindig okos, csak hangos Mit tanít az Asch-kísérlet arról, miért mondasz igent a többiekre – még akkor is, ha belül érzed, hogy „ez nem stimmel”.
