A Cedefop újabb tanulmánnyal jelentkezett, ami arról szól, hogyan formálja át a digitális technológia, az automatizáció, valamint a mesterséges intelligencia (AI) az európai munkavállalók készségeit és munkahelyeit, illetve hogy miért nehéz sokaknak lépést tartani a változásokkal.
Mit értünk digitális átmenet alatt?
A digitális átmenet nem egyszerű technológiai frissítés: átalakítja a munkafolyamatokat, munkaköröket és az elvárt tudást. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalóknak egyre több munkakörben és egyre nagyobb mértékben kell olyan digitális készségekkel rendelkezniük, mint például az adatkezelés, online kommunikáció, szoftverhasználat vagy AI-eszközök kezelése.
▶ A digitalizáció gyorsabban változtatja meg a munka jellemzőit, mint ahogy a munkavállalók képesek alkalmazkodni.
▶ A munkapiaci igények és a meglévő készségek között növekvő szakadék („skill mismatch”) alakul ki.
▶ Sok munkavállaló már most úgy érzi, hogy nem rendelkezik a munkája elvárásainak megfelelő készségekkel.
Ezek a jelenségek nem csupán statisztikai adatok – a gyakorlatban azt jelentik, hogy egyre több ember számára válik nehezebbé a megfelelő munka megtalálása vagy a munkahelyen való előrehaladás.
Miben mérhető a készség-illeszkedés?
Az elemzés szerint a készség-illeszkedés két dimenzióban jelenik meg:
▶ Túl- és alulképzettség
Egyes munkavállalók olyan munkát végeznek, ahol készségeik magasabbak, mint amire szükség van (overqualification), míg mások nem rendelkeznek a munkájukhoz elvárt készségekkel (underqualification).
▶ Digitális készség-hiány
Számos munkahelyen nő az igény az alapvető digitális kompetenciák iránt (az egyszerű számítógéphasználattól kezdve az AI-alapú rendszerek kezeléséig), de a munkavállalók egy része nem részesül megfelelő továbbképzésben, vagy nem is jut hozzá a szükséges tanulási lehetőségekhez.
A gyerekek és fiatal felnőttek esetén gyakran heterogénebb a digitális készségek színvonala, az idősebb korosztály viszont ritkábban vesz részt digitális képzésekben vagy gyengébb motivációt érez az új technológiák elsajátítására.
Digitális technológia a mindennapi munkahelyen
A tanulmány több konkrét aspektust vizsgál:
▶ AI és automatizáció szerepe
A mesterséges intelligencia széles körben elterjedt – nem csupán a technológiai szektorban, hanem adminisztratív, logisztikai, ügyfélszolgálati és sok más területen is.
Ez technológiai lehetőséget és kihívást is jelent: növeli a termelékenységet, de egyben növeli a készség-igényeket is, amelyekhez a munkavállalóknak alkalmazkodniuk kell.
▶ Munkakörök átalakulása
Az egyszerűbb, mechanikus feladatokat automatizálják; helyettük olyan munkák jelennek meg, amelyek komplex problémamegoldást, kreativitást vagy magasabb szintű digitális kompetenciát igényelnek. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül tűnnek el a munkák – inkább átalakulnak és áthelyeződnek más területekre.
Miért nem megfelelők a jelenlegi képzési módszerek?
A tanulmány szerint az oktatási és képzési rendszerek gyakran nem képesek elég gyorsan reagálni a technológiai változásokra:
▶ Lassú alkalmazkodás
Az iskolai és felnőttképzési programok gyakran elavultak; nem fedik le a munkaerőpiac aktuális igényeit. Ez különösen igaz az AI-al, digitális elemzéssel és automatizált rendszerekkel kapcsolatos készségekre.
▶ Képzési lehetőségek hiánya
_
hirdetés
_
hirdetés
Sokan) különösen a munkavállalók középfokú vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkezők) nem kapnak kellő hozzáférést korszerű továbbképzésekhez.
▶ Személyre szabott tanulás hiánya
A mai képzési struktúrák ritkán veszik figyelembe a munkavállaló előzetes készségeit, így nem tudnak hatékony, egyénre szabott fejlődési utakat biztosítani.
A digitalizáció helyzete a munkahelyeken
A tanulmány állításai közül érdemes kiemelni néhányat:
▶ Digitalizáció hatása a készségekre
A munkavállalók egy része már napi szinten használ digitális technológiát, de sok esetben a feladatok igényei meghaladják jelenlegi tudásukat. Ez különösen igaz a középszintű adminisztratív és irodai munkákban, ahol egyre több automatizált eszköz jelenik meg.
▶ Képzés és továbbképzés hatása
A képzési részvétel pozitív hatással van a munkavállalók készségeire és az alkalmazkodóképességükre – de sajnos a képzésben részt vevők aránya továbbra is alacsony ahhoz képest, amennyi változás várható.
▶ AI- és digitális készségek hiánya
A mesterséges intelligencia és a komplex digitális eszközök ismeretének hiánya jelentős készség-réshez vezet, amelyet a tanulmány „AI-készség-hiányként” azonosít. Ez nemcsak technikai, hanem szociális és etikai kérdés is, hiszen a munkavállalóknak érteniük kell, hogyan működnek ezek az eszközök, hogy tudatosan és felelősségteljesen használják őket.
Mit jelent ez a fiatalok és tanulók számára?
A Cedefop szakértői egyszerre figyelmeztetnek és hívják fel a lehetőségre a figyelmet:
▶ Figyelmeztetés?
Ha a munkaerőpiac változásaira csak késve reagálunk, akkor a készség-illeszkedés súlyosabb munkaerőpiaci problémákat okozhat – például hosszabb munkanélküliségi időszakokat vagy alulképzettséget. A digitalizáció tehát nem automatikusan jó vagy rossz – az lesz, amit a társadalom és az oktatás lehetővé tesz belőle.
▶ Lehetőség?
Azok számára, akik korán elkezdik fejleszteni digitális és AI-kapcsolatos készségeiket, a jövő munkaerőpiaca rengeteg új lehetőséget kínál: a gyorsan növekvő technológiai szektorban való elhelyezkedés, adatelemzés és mesterséges intelligencia, digitális kommunikáció és marketing, valamint az automatizálási munkafolyamatok kezelése.
A fiatalok számára különösen fontos, hogy a tudásukat ne csak megszerezzék, hanem fenntartsák és folyamatosan fejlesszék,
hiszen a digitális átmenet előreláthatólag évtizedekig is elhúzódhat.
A készség-illeszkedés kezelése – mit tehetünk?
A tanulmány szerint az európai oktatási és foglalkoztatási politika több eszköz közül is választhat:
▶ pedagógusképzés modernizálása,
▶ több gyakorlatorientált és digitális tananyag,
▶ rugalmasabb képzési utak,
▶ a tanulók és dolgozók folyamatos továbbképzése,
▶ még szorosabb együttműködés a vállalatokkal,
▶ és az élethosszig tartó tanulás ösztönzése.
Akkor mi a lényeg?
Röviden és tömören:
▶ a digitalizáció és az AI jelenleg is alapjaiban változtatja meg a munka világát,
▶ mindez erősítette a készségek és a munkaköri elvárások közötti szakadékot,
▶ és komoly kihívást jelent a képzés, oktatás és munkaerő-fejlesztés számára.
Gondolhatunk akármit is a dologról, a tanulmány alapjában véve egyáltalán nem kertel: kimondja, hogy a fiatalok számára ez nem csupán kihívás, hanem nagy lehetőség is. Akik ma tudatosan fejlesztik digitális, AI- és problémamegoldó készségeiket, versenyelőnyre tehetnek szert egy olyan világban, ahol ezek a kompetenciák egyre fontosabbá válnak. Így hát elmondhatjuk, hogy aki lépést tart a jelennel, az a jövőjét biztosítja be.
