Egy éve tiltották ki a mobilokat az iskolákból, a diákok többsége pedig először tiltakozott – ma már sokan máshogy látják. Egy friss, több mint 5 ezer fő bevonásával készült kutatás megmutatja, mi változott valójában a tanórákon, a szünetekben és a jegyekben.
Getty Images
Rossz ötlet vagy rejtett előny?
Egy éve vezették be Magyarországon az iskolai mobiltelefon-tilalmat, és sok diák már az elején nem volt boldog miatta. Volt, aki csalódott lett, mások dühösek vagy szorongók voltak, mert attól féltek, hogy nem érik el a szüleiket, vagy nem tudják használni a Krétát és az órarendjüket – korábban a Szakmaverzum is beszámolt a telefontilalomról. Most viszont megszólalt több mint 5 ezer diák és tanár – és kiderült, hogy a kép sokkal árnyaltabb, mint elsőre gondoltuk.
A Jójegy nevű oktatási platform 2025 őszén készített egy nagyszabású felmérést: közel 4900 diák és majdnem 200 pedagógus mondta el a véleményét. Gimnazisták, technikumba és szakképzőbe járók, sőt általános iskolások is részt vettek benne, így jól látszik, hogyan hatott a mobiltilalom különböző iskolákban.
Kezdeti felháborodás, későbbi belátás
Amikor bejelentették a mobiltilalmat, a diákok harmada negatívan reagált. Sokan szomorúak, dühösek vagy idegesek voltak, és csak nagyon kevesen örültek a változásnak. A legtöbb tanulót inkább az zavarta, hogy nem tudja ellenőrizni az üzeneteit, az órarendet, vagy nem érhető el azonnal vészhelyzetben.
A tanév során azonban sokaknál változott a vélemény.
Tízből nyolc diák azt mondta, hogy a kezdeti ellenérzések után vagy megszokta a helyzetet, vagy észrevett benne valami jót is. Az egyik legnagyobb változás a szünetekben történt: majdnem minden második diák többet beszélgetett a társaival. Visszatért az „offline élet”: nevetések, beszélgetések, közös időtöltés a folyosókon.
Jobb jegyek?
A tanulmányi eredményeknél is látszott hatás. Összességében
_
hirdetés
_
hirdetés
a diákok közel negyede úgy érezte, hogy javultak a jegyei a mobiltilalom miatt, míg csak nagyon kevesen tapasztaltak romlást.
Érdekes különbség volt az iskolatípusok között: a technikumokban és szakképző iskolákban nagyobb arányban javultak az eredmények, mint a gimnáziumokban.
A figyelem is nőtt. A diákok több mint harmada jobban tudott koncentrálni az órákon. Az viszont már kevésbé volt jellemző, hogy többen jelentkeztek volna szóban – vagyis a telefon hiánya önmagában nem tesz mindenkit aktívabbá.
Nem a TikTok hiányzik a legjobban
Bár a diákok több mint fele visszaengedné a mobiltelefonokat az iskolába, nem azért, hogy egész nap közösségi oldalakat pörgessen. A leggyakoribb indok a biztonság volt: sokan csak azt szeretnék, hogy szükség esetén elérhetőek legyenek a szüleik. Mások a telefon „svájci bicska” szerepét hiányolják: Kréta, órarend, buszmenetrend, jegyzetek. A közösségi média és a játékok meglepően hátul szerepeltek a listán.
Mit gondolnak a tanárok?
A pedagógusok többsége jogosnak tartja a mobiltilalmat. Sokan tapasztalták, hogy a diákok figyelmesebbek lettek, kevesebb a fegyelmezési probléma, és az iskola hangulata is megváltozott: a folyosókon újra beszélgető diákokat látni, nem csak lehajtott fejjel telefonozókat.
Ugyanakkor a tanárok között is van vita. A régebb óta tanítók inkább a szigorú tiltást támogatják, míg a fiatalabb pedagógusok nyitottabbak lennének rugalmasabb megoldásokra, például amikor a telefon tanulási eszközzé válik (kvízek, digitális feladatok, mesterséges intelligencia). Egy dologban viszont sokan egyetértenek:
jó lenne, ha a diákokat is bevonnák a szabályok kialakításába.
Akkor most jó vagy rossz a mobiltilalom?
A felmérés alapján nincs egyszerű válasz. A telefon elvétele nem csodaszer, de sok helyen javított a figyelmen, a fegyelmen és a közösségi életen. Közben az is látszik, hogy a digitális eszközöknek igenis van helyük az oktatásban – csak nem feltétlenül a tanórák közepén, ellenőrizetlenül.
Egy biztos: az iskolai mobiltilalom nemcsak szabályokról szól, hanem arról is, hogyan tanulunk, hogyan figyelünk egymásra, és hogyan találjuk meg az egyensúlyt az online és az offline világ között.
