Van az évnek egy időszaka, amit a diákok úgy várnak, mint a világvége utáni újrakezdést: Karácsony. A szünet, amikor végre nem kell korán kelni, nem kell jegyzetelni, és nem kell azon gondolkodni angolórán, hogy a „néma e betű” mit keres már megint ott, ahol semmi keresnivalója nincs. Aztán eljön december 24., és rájössz: az iskola bizonyos részeihez képest karácsonykor valójában több a kihívás.

A családi idill, ami olyan… érdekes

A karácsony ugyanis tele van olyan helyzetekkel, ahol egy rossz mozdulatod, és máris ott vagy egy újabb „szociális vizsgahelyzetben”, csak épp nincs rá jegy. A rokonok ilyenkor hajlamosak úgy beszélgetni veled, mintha egyszerre lennél hatéves és negyven.

 Jaj de nagyot nőttél!

 Mi leszel, ha végre kitalálod?

 És hogy megy a suli?

Ilyenkor a legtöbb diák fejében ugyanaz a belső hang fut:

„Köszönöm kérdését, továbbra is próbálok túlélni.”

A karácsonyi kajamennyiség, amit az emberi szervezet fizikailag nem tud feldolgozni

A karácsonyi vacsora olyan, mint egy tankönyv, aminek csak az első fejezetét tudod teljesíteni, de mindenki elvárja, hogy a végére érj. A nagymama pedig mindig úgy tálal, mintha titokban megfogadta volna, hogy még azokat is jól lakatja, akik nincsenek jelen — biztos, ami biztos. Az ünnepi menü különböző szakaszai között pedig pont annyi idő telik el, mint két tanóra között: túl kevés.

A fa alatt rejtőző… kellemetlen meglepetések

Karácsonykor mindig kiderül egy fontos igazság: a felnőtteknek fogalmuk sincs arról, milyen méretű ruhát hordasz.

Ha gyerek vagy, túl nagyot kapsz. Ha tini vagy, túl kicsit. Ha „majdnem felnőtt” vagy, valami olyat, amiről azt gondolják: „ez biztos menő, mert fiatalos”. (Ezek a lehető legritkább esetben menők. És tuti, nem fiatalosak.)

A karácsony igazi ajándéka: a szünet, amikor végre nincsenek jegyek

A diákok számára a karácsony nem a fényekről szól, nem is az ajándékokról.
Hanem arról a szürreális pillanatról, amikor rájössz: te tényleg szüneten vagy. Nem kell másnap dolgozatot írni. Nem kell Kréta értesítéseket nyitni. Nem kell írni egy újabb „fogalmazást a szeretetről”, amelyet majd mindenki úgy kezd, hogy „a szeretet fontos része életünknek”.

És igen: vannak nehéz ünnepek is

Nem minden karácsony csillog. Vannak konfliktusok, kimondatlan feszültségek, hiányzások, veszekedések, fáradt felnőttek. Ezt is fontos látni.

A „karácsonyi béke” nem automatikusan jár, hanem valami, amit meg kell teremteni.

Néha csenddel. Néha humorral. Néha azzal, hogy elmész sétálni egyedül, mert már kész vagy a „na és mi leszel?” kérdéstől.

A karácsony akkor lesz a tiéd, amikor megtalálod benne a saját helyed

Lehet, hogy ez a kanapé lesz.

Lehet, hogy a kutya melletti kuckó.

Lehet, hogy az a fél óra, amikor senki nem akar tőled semmit.

 Lehet, hogy a két ünnep közti reggelek, amikor a ház még alszik, és csak te vagy ébren.

A karácsony nem attól ünnep, hogy tökéletes. Hanem attól, hogy kicsit megáll az idő, és te végre megpróbálhatod jól érezni magad – úgy, ahogy neked jó.