Mit tud egy ötvös a 21. században, és miért választják ezt a pályát jogászok, közgazdászok – sőt olyanok is, akik utoljára óvodában rajzoltak? A Budai Rajziskola frissen megújult művészeti képzéseiben ma már ugyanúgy helye van a klasszikus mesterségbeli tudásnak, mint a tervezői gondolkodásnak és a saját márka építésének. Török Sára üvegművész, az iskola megbízott igazgatója mesélt arról, milyen hagyományokból építkeznek, kikből lesznek a legjobb ötvösök, és hogyan lehet akár munka mellett is új alkotói útra lépni.

 

Milyen hagyománya van az ötvös képzésnek a Budai Rajziskolában?

 

Az ötvös képzést Jermakov Katalin tervezőművész indította el, majd Hajdu László, Gera Noémi és Egri Zoltán vitték tovább a szakot. A Budai Rajziskola három éve fuzionált a Szimultán Művészeti Iskolával, amelynek köszönhetően az iskola tervező- és művész tanárai is közösen dolgoznak a magas szakmai eredményért: Marosi László, Vékony Fanni, Börcsök Anna, Páthi Diána.

 

Egy 21. századi művészeti szakképzésnél nagyon fontos, hogy a tanárok ne csak a szakmai ismereteket adják át, hanem a tervezői gondolkodást is erősítsék, hiszen a tanulók ezáltal tudnak majd önállóan alkotni minőségi tárgyakat.

 

Az oktatókat igyekszem úgy választani, hogy maguk is aktív alkotók legyenek, mert akkor tudják hitelesen átadni a tudásukat.

 

 

Milyen felvételi követelmények vannak a képzésre? És milyen készségeket várnak el a jelentkezőktől?

 

A felvételi egy műtermi rajzfeladattal kezdődik,

majd egy kreatív feladattal folytatódik, amely során a jelentkező gondolkodásmódjára vagyunk kíváncsiak,

ezt követi a felvételi beszélgetés, ahol bemutathatóak az eddig elkészült szakmai munkák is.

 

Vannak olyan jelentkezők is, akik előképzettség nélkül érkeznek a felvételire, de meglévő képességeik alapján lehetőségük lesz kibontakoztatni a tehetségüket. A beszélgetés után a felvételi bizottság szakmai szempontok szerint választja ki azokat a jelentkezőket, akik felvételt nyernek.

 

Ennyire sok jelentkező van?

 

Igen, abszolút! Sőt, vannak egészen érdekes trendek is, hogy épp melyik szakma iránt nagy az érdeklődés. Amikor például a Netflixen futott a Felfújva (Az üvegfúvás mesterei) című üvegfúvó reality, a műsor hatására az üvegkészítés került az érdeklődés középpontjába. Még soha nem volt olyan sok jelentkező az üvegműves képzésünkre, mint abban az évben. 

 

 

Az ötvös szakunkra alapvetően kétféle csoportból érkeznek a jelentkezők. Többen a pályájuk elején, rögtön a középiskola után jönnek hozzánk, mások pedig szakmaváltás céljából vagy kiegészítő tevékenységként kezdik el tanulni az ötvösséget. Hallgatóink között akadnak például jogászok és közgazdászok is. Vannak, akik az óvodában rajzoltak utoljára, és ugyanúgy szép eredményeket tudnak elérni. A nemzetközi kortárs ékszerversenyeken is folyamatosan nyernek a diákjaink.

 

Ez motivációt adhat azoknak, akiket mindig is érdekelt az ötvös szakma, csak más pályára kerültek. Munka mellett is lehet akkor végezni a képzést?

 

Igen, felnőttképzési formában és esti tagozaton is elvégezhető a kétéves képzés. Az óraszám ugyanúgy 909 óra, mint a nappalin, a tanulmányi idő viszont rugalmasabb. Az ötvös képzésünk a felnőttképzésen kívül, iskolarendszerben nappali tagozatos és esti munkarendű oktatási formában is elérhető.

 

Milyen lehetőségek vannak az elhelyezkedésre, illetve akár a saját vállalkozásra az ötvös szakmában? Mit lát most a piacon?

 

A ‘80-as, ‘90-es években az ötvösök főként a pénzverdében, illetve az óra-ékszer vállalatoknál dolgoztak.

 

Ma már az ötvösök jellemzően saját vállalkozást indítanak, és a saját műhelyeikben, stúdióikban dolgoznak.

 

A képzés során igyekszünk minden olyan tudással felvértezni a diákokat, amely segít abban, hogy sikeresek legyenek. A hallgatók tanulnak például prezentációs technikákat és fotózási alapismereteket vagy éppen azt, hogyan kezeljék a céges social media felületeiket. 

 

A vállalkozásra való felkészítés nagyon hasznos lehet. A művészeknél különösen, hiszen náluk általában a kreativitás és az alkotás van fókuszban, és nem feltétlenül az üzleti mentalitás az első.

 

A tárgyalkotó területre ez különösen igaz, ahol gyakran a funkciónak megfelelő tárgyak készítése a fő cél, és ehhez meg kell találni a megrendelőket. Nagyon törekszünk arra, hogy már a képzési idő alatt segítsünk megtalálni a diákoknak azt a tervezői utat, amelyen el tudnak indulni, és idővel fel tudják építeni a saját brandjüket.

 

 

Kapcsolatrendszerrel is segítenek, akár az oktatókon vagy a partnereken keresztül?

 

Igen, már az aktív tanulmányi időszak alatt is segítjük ebben a diákokat. Sok szakmai és céges partnerünk van. A Harry 2003 Kft. tulajdonosa például rendszeresen támogatja iskolánkat: legutóbb a tanulói munkaállomásokhoz kaptunk eszközöket ajándékba az iskola ötvös műhelyébe. A saját műhelyt nyitó diákoknak is adnak kedvezményeket a felszerelésekre. Tanulói díjat is alapítottak, amelynek keretében egy kiválasztott tehetséges diáknak támogatják az induló műhely alapítását.

 

Minden évben kiosztjuk a Budai Rajziskola Alapítók díját (Lázár Zsuzsanna, Formanek Zsuzsanna, Hajdú Zsófia kerámiatervező művészek által alapítva), amit a tanulmányi időszak alatt nyújtott legkimagaslóbb eredményért adunk át. Tordai Márta ötvös, művésztanár emlékére is létrehoztunk egy díjat, amelyet a kiemelkedő szakmai vizsgaeredményt elérő tanulóink kapnak. A díjazottak a mindenkori vizsgadíj összegének megfelelő értékű kupont nyernek, amivel a műhelyalapítást kívánjuk segíteni.

 

A képzés során diákjaink speciális szakmai műhelyekbe juthatnak be, kiállításokon vesznek részt, valamint a pályázati lehetőségek között is segítünk eligazodni.

 

A tanév eleji FÚZIÓ 2.0 kiállításunknak a Gallery MAX kortárs galéria adott helyet, ahol a Budai Rajziskola és a Szimultán Művészeti Iskola diákjainak munkáit tekinthették meg a látogatók. Évente több kiállításon is lehetősége van az érdeklődőknek megnézni az intézményeinkben született alkotásokat.

 

 

Mik a legérdekesebb tantárgyak és gyakorlatok a képzésen?

 

A képzésnek több mint a 70 százaléka a műtermekben és a műhelyekben telik. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlati oktatásra.

 

A munkafolyamatoknál nem elég, hogy csak megmutatjuk, hogyan kell valamit csinálni, a személyes megtapasztalás és a többszöri, megismételt gyakorlat is rendkívül fontos.

 

A nemesfémekkel való alkotómunka során a szakmához szükséges precizitást is elsajátítják a diákok. 

 

A képzésen az ötvös szaktörténet, illetve a művészettörténet mellett a kortárs alkotókra is kiemelt figyelmet fordítunk, valamint a magyar és a nemzetközi szakmai versenyekbe is betekintést nyújtunk. Fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók naprakész tudással és tervezői gondolkodással rendelkezzenek.

 

A Budai Rajziskola vezetése mellett több szakmai szervezetben is tisztséget vállal, valamint üvegkészítőként művészeti tevékenységet is végez. Mit szeret a hivatásában? Hogyan tudja összeegyeztetni a vezetői pozíciót az alkotással?

 

Nagyon aktívan élek és sokat dolgozom, de szeretem ezt a pörgést. Mindig van olyan projekt, ami feltölt szakmailag, így meg tudom őrizni a motivációmat.

 

Az elmúlt években a legtöbb energiám az intézményi fúzióra összpontosult. Szeretek aktívan részt venni a tantárgyi tematikák elkészítésében is, és kidolgozni azokat a módszereket, amelyekkel hatékonyan és a lehető legmagasabb színvonalon tudjuk átadni a tudást. Az elődöm, Lázár Zsuzsanna Borbála iparművész 32 évig vezette az iskolát; igyekszem abban a szellemiségben továbbvinni az iskola vezetését, és folytatni a hagyományokat, mint ahogyan az alapítók megálmodták, és hozzátenni az általam képviselt értékeket is.

 

Fontosnak tartom azt is, hogy tudjam az összes diákunk nevét. Mindig azt szoktam mondani, hogy akkora intézményt szeretnék csak vezetni, ahol minden diákkal tudom, hogy mi történik, milyen munkái vannak és milyen segítségre van szüksége.

 

Az intézményvezetés mellett tagja vagyok a Magyar Üvegművészek Társaságának, valamint több művészeti alapítvány munkájában is részt veszek oktatási fókusszal, ahol igyekszem segíteni a képzések megvalósulását.

 

Az üvegkészítésen belül a leginkább öntéssel foglalkozom. Legutóbbi munkáim közül nagyon kedves számomra egy üvegablak terv, amellyel férjemmel, Bukta Norbert festőművésszel, és Köblitz Birgittel megosztva elnyertük a Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom üvegablak pályázatát. Szintén izgalmas projekt volt a Costes Downtown étteremmel való együttműködés, ahol a Palágyi Eszter chef által megálmodott desszertekhez már több alkalommal készítettem desszertestányért. Nagyon szeretem ezeket a kollaborációkat.