A tűzvédelem egy olyan szakterület, melyről keveset hallunk, de rendkívül nagy szerepet játszik életünkben. Azonban hazánkban még nem kapta meg a valós szerepének megfelelő elismerést. Nádor Andrással, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) Tűzvédelmi Tagozatának társelnökével beszélgettünk a szakma múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Mit jelent az, hogy tűzvédelem?

A fejlett gazdasággal rendelkező országokban a II. világháború után kezdtek szervezetten foglalkozni a tűzmegelőzéssel, abból kiindulva, hogy sokkal jobb megelőzni a tüzet, mint oltani. Először jogszabályokban leírt – előírásos – módon próbálták a feladatot megoldani, de rá kellett döbbenniük, hogy a tűz nem olvassa a jogszabályokat, sose úgy égett, ahogy arra a jogszabályok alkotói számítottak. A károk nőttek, az áldozatok száma emelkedett és a szabálykönyvek egyre vastagabbak lettek. Angliában a 70-es években elkezdtek azon gondolkodni, miként növelhető a tűzmegelőzés hatékonysága, milyen válasz adható az egyre gyorsuló technológiai fejlődés, az egyre sűrűbben épített városok okozta kihívásokra. Egyértelművé vált, hogy pusztán előírásos módon nem lehetett megoldani ezt a feladatot. Új látásmód született, az úgynevezett „fire engineering”, amit magyarul a tűzvédelmi mérnöki tevékenység ír le legjobban: a bonyolultabb épületeknél az előírások helyét egyre inkább átvette az analitikus gondolkodás, a kockázatelemzés, a hagyományos és az új megoldások egymás melletti alkalmazása.

Ez a szemlélet hazánkban nagyon nehezen nyert teret. A rendszerváltás előtt külföldön éltem és amikor 1992-ben hazajöttem Magyarországra, bizony meglepett a tűzvédelem terén tapasztalt helyzet. Sok lelkes kollégával sok-sok éve dolgozunk a hazai tűzvédelem modernizálásán, az elmúlt évek során nagyon sok pozitív változás történt, a munkának a gyümölcse kezd beérni, de még nagyon sok feladat áll előttünk.

Magyarországon milyen a tűzvédelem helyzete?

A tűzvédelem a rendszerváltást követően nagyon lassan követte a legnagyobb piacában, az építőiparban bekövetkezett változásokat. Annak ellenére, hogy szinte mindenki érzékelte szerepének folyamatos felértékelődését, csak 2011-ban alakulhattak meg a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara tűzvédelmi tagozatai. Ez rendkívül fontos mérföldkő volt, de a fiatal szakág fejlődését sok dolog hátráltatta, részben hátráltatja még most is. A jogalkotás, a jogalkalmazás, a felsőfokú képzés, a piacfelügyelet irányítása egy, a tűzoltást is irányító szervezetben összpontosult. Ebben az egyenruhás környezetben az önálló, gondolkodó, innovatív, felelősségteljes mérnöki munka nem igazán bontakozhatott ki.

Eközben az építőipar rohamosan fejlődött, folyamatosan új anyagok, új technológiák, új megoldások születtek, születnek. A verseny a hazai piacon és globálisan is rendkívül kiélezett. Amikor a nagy globális vállalkozások eldöntik, hová telepítsék a tevékenységüket, az építési szabályok rugalmassága, a hatékony eljárások komoly súllyal esnek latba.

Komoly lehetőségek nyíltak meg a tűzvédelmi szakág előtt, amikor 2018-ban megalakítottuk az ÉVOSZ-ban a tűzvédelmi tagozatot. E mögött az volt a gondolat, hogy az építőipar hazánkban a tűzvédelem legnagyobb piaca, ezért nagyobb súllyal kell megjelentetni az elvárásaikat a tűzvédelmi jogi és eljárási környezetben és a befolyásuk, az érdekérvényesítő képességük pedig nagyságrendekkel jobb, mint a tűzvédelem képviselőié. Az ÉVOSZ presztízsének köszönhetően 2018 óta sorozatosan érünk el eredményeket a szabályozás, a képzések és legújabban a hatósági környezet területein. Az ÉVOSZ kezdeményezte és támogatja hathatósan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen idén februárban elindult felsőfokú tűzvédelmi felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr képzést, ami mind a képzési módszerek, mind a tananyag tekintetében a ma létező lekorszerűbb elveket képviseli.

Milyen változások jöhetnek, illetve milyen változásokra lenne szükség a jövőben?

Az első fontos változás már megtörtént – múlt év októberétől a tűzvédelem hatósági eljárási szervezete civil környezetbe, a Kormányhivatalokhoz került. Az eljárások egyszerűbbek lettek, egyre nagyobb teret adva a tervezői felelősségnek. Bízunk benne, hogy ennek a változásnak további fontos hozadékai lesznek. A valós tervezői, kivitelezői és üzemeltetői felelősség elhozza a valós kompetenciák megkövetelését, a színvonalas képzéseket és a hatékony minőségbiztosítást. A biztosítótársaságok végre hazánkban is a valós kockázatok szerint árazzák majd és kötik a szerződéseket, ellenőrzik a tervek, a kivitelezés és az üzemeltetés minőségét. Ezek a korszerű tűzmegelőzés alapvető feltételei.

Az irány jó – látjuk az alagút végén a fényt.

Milyen szerepet játszik egy tűzvédelmi tervező a mai társadalomban?

A tűzvédelmi szakember abban a vonatkozásban elég egyedi, hogy munkája során szinte valamennyi társszakággal kapcsolatba kerül. Fontos szerepe van a statikai tervezésben, mert biztosítania kell az épületek állékonyságát tűz esetén is, az épületgépészeti tervezésnél például az oltóvíz igény biztosításában, vagy a megfelelő hő- és füstelvezetés kialakításánál kell együttműködnie. A villamostervezésben és kivitelezésben adatszolgáltató az oltóberendezések villamos betáplálásánál, de tervező az erős- és gyengeáramú hálózatok megfelelő védelménél, a belsőépítészekkel is együtt kell működnie az oltó és jelzőberendezések megfelelő elhelyezésénél. A legkevesebben talán arra gondolhatnak, hogy még a kertrendezésnél is figyelembe kell venni a tűzvédelmi szempontokat, ha tűz üt ki egy épületben, a kiérkező extrém nagy súlyú tűzoltóautóknak megfelelő helyük kell legyen a mentéshez és oltáshoz.

A tűzvédelemnek a tűzvédelmi tervezőknek fontos szerepük van a mindennapjainkat egyre inkább behálózó digitalizáció eszközeinek védelmében. Jogos elvárás, hogy a kórházakban az életmentő berendezések a legkritikusabb körülmények között is megfelelő védelmet kapjanak, a termelőüzemek folyamatainak biztosítása az anyagi kár megelőzésén túl a munkahelyek megtartását is biztosítja. A szakma fontosságának egy friss példája a hibrid és elektromos járművek gyors terjedése miatt kialakult helyzet. Az ezekben található lítium-ion akkumulátorok ugyanis tűzvédelmi szempontból veszélyesek és hagyományos eszközökkel nagyon nehéz a belőlük származó tüzet eloltani. A szakma gőzerővel dolgozik az új kihívás megoldásán, hogy továbbra is biztonságos körülmények között tárolhassuk elektromos autóinkat, kerékpárjainkat és rollerjeinket.

Létezik középfokú és a felsőfokú tűzvédelmi képzés is, ezek közt mi a különbség?

Nagyjából az, ami bármely szakma közép- és felsőfokú képzése közt. A középfokú tűzvédelmi szakembereket akkreditált képzési vállalkozások nagy számban képzik annak érdekében, hogy a cégek eleget tudjanak tenni a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeiknek. Egyértelműen dokumentált feladataik vannak, amelyek ellátásához megfelelő kompetenciával kell rendelkezniük. A felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek, a szakági tervezők feladatai nyitottságot, önálló gondolkodást igényelnek, a munkájuk változatos, izgalmas, de a felelősségük is nagyobb.

A már említett NKE felelős műszaki vezető képzés egy új irány, de ez önmagában nem lesz képes kielégíteni a szakemberek iránti igényt. Ideális esetben

minden műszaki egyetemen kéne, hogy legyenek akkreditált tűzvédelmi felsőfokú képzések.

Bízunk benne, hogy ha meglátják a piaci igényt egyre több egyetem kezdi el a tűzvédelmi képzéseket. A most indult NKE képzésben az elméleti tudáson kívül nagy hangsúlyt fektettünk a gyakorlati munkára, a folyamatok megértésére is, lehetőséget adunk a hallgatóknak arra, hogy piaci alapon működő cégeknél szerezzenek hasznos gyakorlati tudást. A tananyagával, a szemléletével és az oktatási elveivel olyan alapokat akartunk lefektetni, melyek a jövőben példaként szolgálhatnak. A hallgatóktól érkező visszajelzések eddig nagyon pozitívak.

Az is lehet, hogy a középfokú tűzvédelmi képzés előbb-utóbb megjelenik a technikumok kínálata közt is,

de ahhoz, hogy például a szülők ilyen képzést válasszanak a gyerekeiknek, tovább kell növeljük a szakma hírnevét, meg kell erősítsük a jövőképet, hogy ez a szakma, izgalmas, változatos és magas színvonalú megélhetést biztosít.

Meg lehet élni ebből a szakmából?

Igen. Azok a tervezők, akik színvonalas munkájukkal kivívták maguknak az elismertséget, versenyképes mérnöki díjazásért dolgoznak. Van még feladatunk, hogy a szakma ki tudja gyomlálni a megfelelő kompetenciákkal nem rendelkező kontárokat, akik ténylegesen befektetett munka nélkül, de alacsony díjakért vállalkoznak.

Az innovatív, korszerű megoldásokat ismerő és alkalmazó szakemberek viszont rendkívül keresettek és versenyképesek, akár külföldön is, az ebben rejlő potenciál pedig hatalmas.

Önök szerint nagy a hiány tűzvédelmi szakemberekből. Ennek mi a következménye?

A valóság az, hogy százával hiányoznak a jól képzett tűzvédelmi szakemberek a magyar gazdaságból, és ez gond. Nagyon fontos, hogy jó minőségű tervek készüljenek, de azon túl is biztosítani kell, hogy az építési folyamat teljes életciklusában legyen szakember, aki felelősséggel gondoskodik a minőségről. Ezt a célt el kell érni és ehhez még nagyon sok szakembert kell képezni.