Mint ahogy egykor a gőzgép, az elektromos áram vagy az internet, a mesterséges intelligencia is társadalmunk gyökeres átváltoztatásának ígéretét hozta magával. Mostanra viszont sokakban felmerült a kérdés: jó ez, avagy rossz? A Cedefop legfrissebb kutatásának segítségével próbáljuk tovább keresni a választ erre a kérdésre.
A kutatás szerint mára már biztossá vált, hogy a nagyjából egy évtizeddel ezelőtti jövendölések nem váltak be, és az AI közel sem „pusztított el” annyi állást, mint ahogy azt akkoriban gondolták, vagyis az AI a vártnál lassabban nyert tért az Európai Unió tagállamaiban. Természetesen nem tagadják, hogy az AI miatt sok állás meg fog szűnni, kiemelve az „AI forradalom” lehetőségeit és veszélyeit:
▶ A korábbi technológiai forradalmakkal ellentétben a magasabban képzett munkaerő sem érezheti magát biztonságban.
▶ Az AI használatának elterjedésével sok új fajta állás fog megjelenni, illetve sok álláshoz másféle készségek, képesítések lesznek szükségesek.
▶ Az AI kiegyenlítheti a termelékenységben fellépő különbségeket a dolgozók közt.
▶ Ha az európai munkaerő nem lesz továbbképezve, illetve nem szerzi meg az AI felhasználásához szükséges készségeket, az „AI forradalom” következő szakaszai komoly zavarokat okozhatnak a munkaerőpiacon.
▶ Az AI-val szembeni bizalmatlanság tovább akadályozhatja a digitális átállást.
▶ A Cedefop kutatása szerint a megoldás első lépése az egységes, az egész EU-t átfogó, a veszélyeket minimalizáló szabályozás kell, hogy legyen – a nemrég elfogadott AI Act ennek az előfutára.
Mik azok az AI skillek?
▶ Olyan készségek, mint a programozás, gépi tanulás, mélytanulás, nyelvi modellek készítése, neurális hálózatok, stb.
▶ Az európai munkaerő kb. 0,5–1 százaléka rendelkezik AI skillekkel. Ez egy kicsi, de kritikus fontossággal bíró csoport, akik meghatározó tényezők Európa globális versenyképességében.
▶ Ezek a dolgozók elképesztően keresettek a munkaerőpiacon. Az AI skillek mellett általában magas szintű kognitív képességekkel, jó problémamegoldási készségekkel és fejlett kreativitással is rendelkeznek.
▶ A diploma már nem minden: az AI skillekkel rendelkezők 43 százalékának nincs felsőfokú végzettsége.
AI- és nem-AI programozók a munkaerőpiacon (a teljes munkaerő %-a) Forrás: Cedefop
▶ Csak 10-ből 1 AI programozó dolgozik az IT szektorban (ez a többi programozó esetében 6-ból 1).
És akkor ezredszerre: elveszi majd az AI a munkámat?
Azok aránya, akik attól félnek, hogy az AI elveszi a munkájukat Forrás: Cedefop
▶ A jelenlegi előrejelzések szerint a legrosszabb(az AI technológiák gyors bevezetését feltételező) esetben is az EU dolgozóinak 5 százaléka veszíteni el az állását: ez kb. 7,5 millió embernek felel meg.
▶ A munkaerőpiac helyzete miatt ez előreláthatólag nem jár majd munkanélküliséggel, mert ezek a dolgozók el fognak tudni máshol is helyezkedni.
▶ 5-ből 1 dolgozó szerint az AI a munkájuk legalább felét el tudná végezni.
▶ 3-ból 1 dolgozó állítja azt, hogy csak egy ember tudja elvégezni a munkáját.
▶ A dolgozók 15 százaléka fél attól, hogy az AI miatt elveszíti az állását az elkövetkező 5 évben.
▶ Mint már említettük, senki sincs úgymond biztonságban: a magasabban képzettek ugyanúgy veszélyeztetettek lehetnek, mint az alacsonyabban képzettek.
_
hirdetés
_
hirdetés
▶ Azok a dolgozók, akik használnak AI-t, túlnyomó részben (67 százalék) azt állítják, hogy az AI egyszerűbbé, vagy gyorsabbá tette a munkájukat,
▶ 41 százalék azt állította, az AI használata miatt új, vagy másféle feladatokat kellett elvégezniük,
▶ 30 százalék szerint pedig az AI több feladatukat is át-, illetve elvette.
▶ Mindennek ellenére 54 százalékuk azt állította, nem lett jobb a munkájában az AI miatt.
A munkavállalók nem bíznak munkáltatóikban
▶ Az európai dolgozók fele gondolja úgy, hogy a munkáltatójuk feltehetőleg nem a beosztottjaik javára fogja használni az AI-t.
▶ Nagyjából 35 százalékuk azt hiszi, hogy munkáltatójuk az első adandó alkalommal le fogja őket cserélni AI-ra.
▶ Kb. 60 százalékuk szerint pedig a munkáltatójukat nem fogja érdekelni az erről alkotott véleményük.
▶ 44 százalékuk pedig attól fél, hogy nem fog kielégítő továbbképzésben részesülni.
▶ A kutatás szerint jobbak a továbbképzési lehetőségek olyan munkahelyeken, ahol szakszervezet működik.
Az AI újra felveti a kétsebességes Európa veszélyét
Azok aránya, akik több AI-t használnak a munkahelyükön, mint 12 hónappal ezelőtt Forrás: Cedefop
▶4-ből 1 (pontosabban: 28 százalék) európai dolgozó jelentette, hogy vagy ők, vagy egy kollégájuk használt AI-t a munkahelyén.
▶ Ezeknek nagyjából 4–5 százaléka AI programozó, a többi felhasználó.
▶ Az AI használata sokkal gyakoribb az északi országokban, mint a déliekben.
▶ A dél- és közép-európai országokban jobban félnek attól, hogy az AI elveszi a munkájukat, mint az északiakban.
Átképzés – áthidalás
▶ 10-ból 6 európai dolgozóra lesz valamilyen hatással az AI elterjedése.
▶ Az európai dolgozók több, mint fele nem rendelkezik megfelelő tudással arról, mi az az AI technológia, vagy, hogy milyen hatással lehet a társadalomra.
▶ 61 százalék úgy gondolja, az AI elterjedésével új készségekre lesz szükség a munkahelyen.
▶ 42 százalék egyetért abban, hogy fejleszteniük kell a releváns készségeiket.
Kék: azok aránya, akik szerint tovább kell fejleszteni az AI-al kapcsolatos készségeiket Zöld: azok aránya, akik részt is vettek valamilyen releváns továbbképzésen Forrás: Cedefop
▶ Mindennek ellenére csak 15 százalékuk vett részt valamilyen továbbképzésben az elmúlt egy évben.
▶ A kutatás szerint a nők, az idősebbek és a bizonytalan munkaviszonnyal rendelkezők kisebb eséllyel vesznek részt továbbképzésben.
Együttműködés és emberközpontúság: ez lehet a megoldás
Minden itt bemutatott adat egy irányba mutat:
az AI legalább akkora lehetőség, mint veszély, de megfelelő felvilágosítás, továbbképzési lehetőségek és szabályozás nélkül egészen biztos, hogy veszélyes lesz. És szükség van a dolgozók akaratára is.
A Draghi-jelentés pedig egyértelműen bebizonyította, hogy versenyképességének és globális relevanciájának fenntartása érdekében Európa nem sétálhat el a mesterséges intelligencia mellett. A kutatás szerint a két végén kell megragadni a problémát. Az egyik oldalon a cégek és a kormányok állnak: az ő feladatuk a megfelelő keret biztosítása az oktatási rendszer, és nem utolsósorban főleg a felnőttképzés megújítása, valamint az emberközpontú szabályozások megteremtésének formájában. A másik oldalon pedig az európai munkavállaló áll: az ő akaratuk, a változásra való nyitottságuk és kitartásuk nélkül a legjobban kitalált rendszer is használhatatlanná válik.
Forrás: Cedefop / Skills empower workers in the AI revolution
_
hirdetés
_
hirdetés
Tanulni jó! Tényleg? Pék-cukrásznak tanulok, mert nem elég bonyolult az életem és mert... jesszusom, miért is???
